Van egy kedvenc játékunk. Nekünk barátnőknek, közösen. Mégpedig, hogy igyekszünk minél több kastélyt felkeresni. Egyelőre az út elején járunk, három kastélyba látogattunk el. A legutóbbi a nemrégiben felújított Sándor-Metternich kastély volt Bajnán. Amely Esztergom közelsége miatt is igazán jó kis kirándulás lehet bárkinek. Nem csak barátnőknek, nem csak a nyári szünetben.
Nem először jártunk együtt kastélyban. Korábban a fehérvárcsurgói Károly-kastély, és a keszthelyi Festetics-kastély után most a bajnai Sándor-Metternich kastélyt szemeltük ki. Az Ördöglovas kastélya egyrészt a közelsége vonzott minket. Budapestről, de kiindulópontunktól, Budaörsről is könnyen, és viszonylag gyorsan elérhető Bajna, de közel van Tatabányához, Székesfehérvárhoz, Bicskéhez is. Ha már a közelebbi nagyobb városokat vesszük számításba.
Esztergom pedig olyannyira közel van Bajnához, hogy a kastélylátogatás után oda is ellátogattunk, és a bazilika megtekintésével tettük teljessé a programot. De most még Bajnánál, és a Sándor-Metternich kastélynál járunk. Pontosabban a kastélyban.
Az Ördöglovas kastélya
A kastélyt nemrégiben újították fel és nyitották meg a nagyközönség számára. Az épület, s bár később a kastélykertben felállított információs táblán elolvashatjuk, hogy a birtokot jelentősen megcsonkított a huszadik század, most mégis csak rendkívül pompásnak érezzük, hogy a település közepén ott áll egy kastély. Igazán jó lehet manapság egy kastély szomszédságában élni, ahogyan ez Bajnán meg is valósul.
A látogató a kastély előkertjébe érkezik. A látvány egyszerre letisztult és arisztokratikus. Csak semmi cicoma, bár még nem léptünk be a kastélyba. Sok érdekességet lehet tudni a kastélyról. Az egyik legismertebb tény, hogy a bajnai volt a híres Örsöglovas, vagyis Sándor Móric otthona.
A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. A földesúr 1720 táján kastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az Ördöglovas Sándor Móric a lónak, a lóért, a lóval élt, és közvetve a lótól is halt meg.
„Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában, ahol betört egy különösen vad lovat. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. A Szigetországban több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A lovak, a lovaglás mellett Móric másik kedvtelése a citerázás volt. Talán nem annyira köztudott róla, hogy több citera művet szerzett, köztük több lírai szerzemény található.
Ló a középpontban – Virtuális díjugratás
Bár a zene az élete része volt, Sándor Móricot leginkább mégis vakmerősége és lovas kunsztjai miatt ismerték. Már a saját korában is legenda volt, ha ma élne, minden bizonnyal rendszeresen szerepelne a bulvárlapokban.
A kastélyban természetesen kép és festmény látható, amelyeken Móric lovakkal látható. Az egyik leglátványosabb festményt a lépcsőházban állították ki. Ez Alexander Clarot festménye, amelyen az Ördöglovas látható, természetesen lóháton ülve.
De a kastély minden pontján, a kastélypark egész területén találhatunk valami lovasat. Szobrokat, képeket, festményeket, lószerszámokat. A parkban a játszótéren egy mini díjugrató pályát, amit a gyerekek ló nélkül is átugorhatnak.
Az épületben és a kastélyparkban is láthatunk életnagyságú, fémvázas lószobrokat, sőt, az egyik teremben egy igazán élvezetes lovas játékban vehetünk részt, amely olyannyira interaktív, hogy mi is részt vehetünk rajta, ha nyeregbe ülünk, és felvesszük a virtuális szemüveget.
Játék a kastélyban: Kaleidoszkóp és praxinoszkóp
Egy kastély persze nem szólhat kizárólag a lovakról. Az Ördöglovas bajnai kastélya igazán impozáns termeket rejt, amelyek a felújítás után visszanyerték pompájukat. Látványos fali mennyezeteket láthatunk, de igazán érdekes közvetlen közelről megnézni és megérinteni az itt kiállított kaleidoszkópot és praxinoszkópot.
A praxinoszkóp tükrös szerkezetében a több különálló kis képkocka megfelelő sebességgel pörgetve egybefüggő mozgóképet vetít elénk. A Sándor-Metternich kastélyban egy ló ügetését láthatjuk egy ilyen módon megelevenedni. A lebilincselő szerkezetet egyébként Emil Reynaud, a filmezés egyik francia úttörője találta fel 1877-ben, s bár a technika azóta már magasra szárnyalt, a mozi elődjére ma is mindenki rácsodálkozik, kortól függetlenül. Bennünket is rabul ejtett.
Hasonlóan ahhoz a kaleidoszkóphoz, ami egy tágas, napfényes terem közepén álló asztalon, mint egy távcső, a fény felé fordítva várakozik arra, hogy elvarázsoljon színes optikai játékával. A két tárcsás, réz kaleidoszkópba szimmetrikusan elhelyezett tükrök megsokszorozzák az apró csillogó színes formák képét.
A színes képek a tárcsa forgatásával végtelen variációkban változtatható, innen az átvitt értelmű jelentés: színesen kavargó változások gyors egymásutánja. A kaleidoszkópot már az ókori görögök is ismerték, 1816-ban pedig David Brewster skót fizikus újra feltalálta, és szabadalmaztatta.
A kaleidoszkóp mellett az asztalon egy csonthéjszínű dominókészletet is találunk, a bajnai kastélyban jól látható jegyeit találhattuk meg a játékra, szórakozásra. A tágas terem közepén az asztalon csonthéj színű dominó feküdt téglalap formában kirakva, mellette egy két tárcsás kaleidoszkóp.
Eredeti ülőgarnitúra, Paulina mindennapjai
A bajnai kastély legértékesebb műtárgyait az utolsó tulajdonos, Klementine Metternich 1943-1944-ben elszállíttatta, kimenekítette. Az egykori bútorzat egyik hírmondója egy 19. század második felében készített, fémszínezett, selyemdamaszt huzattal áthúzott és rátétdíszekkel készített ülőbútorok és egy szalonasztalka. Az eredeti kastélyhelye nem ismeretes. Por-, és időszaga, a kilógó rugószerkezet, foszló-málló anyaga ellenére, egykori nemesi szépsége elvehetetlen.
A kastélyban külön termeket szentelnek Sándor Paulinának, Móric lányának, aki igazi nagyvilági dáma volt, akinek öltözékét, viselkedését sokan figyelemmel kísérték, beszéltek, írtak róla. Tetszett, hogy Paulina nem igazán a szépségével hódított – ahogyan több képen láthatja a látogató maga is. Mégis hihetetlen magával ragadó személyisége kézzel tapintható.
Láthatjuk őt cigánylány jelmezben egy színdarabban, vagy idős korában egy íróasztalnál, és egy fotelben ülve. Ezeket a képeket ma is el tudnánk képzelni bármelyik közösségi oldalon, vagy akár Paulina saját honlapján, ahol betekinthetünk a hétköznapi pillanataiba.
Három impozáns toalettjével, vagy ahogy most mondjuk outfitjével is megismerkedhetünk, mégpedig testközelből. Amikből kiderül alacsony termete és meglepően vékony dereka volt. Paulina mindent kizáróan megosztó személyiség lenne ma is, csak ma nem karikatúrákat készítenének róla, hanem az Instagram képeit szednék ízekre vagy emelnék a mennyekbe.
Hiába, úgy tűnik, hogy a Sándor-család tagjai igazán nem mindennapi emberek lehettek. Sándor Móric egyébként a leírások szerint boldog házasságban élt Leontine Fürstin von Metternich-el, akivel ugyan eltérő volt a vérmérsékletük – Móric féktelen, vakmerő, zabolátlan, Leontine félénk, visszahúzódó.
Előtte és utána – az Ördöglovas megmentett kastélya
A kiállítás tematikái közé tartozik a kastély építéstörténete – a múlt és jelen bemutatása. Az egyik kedvencünk ebből a részből az az interaktív videó volt, amiben egy-egy épületrészletet tekinthettünk meg a kastély felújítás előtti és utáni állapotában.
Nem egy-egy statikus pontból, hanem akár teljes egészében körbe forgathattuk a kamerát, hogy megnézzük milyen volt és milyen lett az adott teremben a belső homlokzat, a padló, hová került új ablak, vagy változtatták meg egy kapu magasságát.
Itt látszik igazán, hogy milyen hatalmas munkát végeztek a kastélyon, és mentették azt meg az utókornak. Igazán megérte. Láthatjuk, hogy ahol nem volt semmi, csak törmelék és csupasz fal, ott most betekintést nyerhetünk a Sándor-Metternich család igazán izgalmas életébe.
Az Ördöglovas bajnai kastély szinte csak egy ugrás Budapestről. Ez is egyike a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. egyik kastélyának. A továbbiak között olyan nevezetes helyszínek találhatók, mint Tata, Pécel, Tiszadob, Füzérradvány, Dég.
Bajnához csak egy ugrás Esztergom. Ha ide is ellátogatunk, egy teljes napot kirándulással tölthetünk. De ez már egy másik történet.
Szerzők: Karóczkai-Müllner Helga és Polgár Ágnes
