Becsületesen, messzemenő következtetést levonni a hazai digitális oktatási helyzet elindulásáról egy hét távlatában, ebben a rendkívüli helyzetben, nem lehet. Tapasztalatokat cserélni viszont igen. Összegyűjtöttünk egy csokornyit, diákok és szülők szempontjából.
Március 16-tól startolt a digitális oktatás: a diákok otthonról tanulnak a koronavírus megállítása miatt hozott országos rendelet miatt. Volt, ahol már a hétfőt megelőző hétvégén beindult a gépezet, így már hétfőn röpdolgozattal kezdődött a hét, míg máshol még péntekre sem állt össze a kép, hogyan történjen így digitálisan az oktatás.
Több csatornás kapcsolat
Saját tapasztalataink alapján, és a Digitális távoktatás: a szülő nem lehet tanár cikkünk Facebook megosztásához érkezett hozzászólásokból merítve, talán azt az egy követeztetést vonhatjuk le, ahány háztartás-pedagógus-szülő-diák megannyi féle megoldás lehet a távkapcsolat tartásra. Némi iróniával kezdve a füstjeltől, a galambpostán át, bármilyen online csatorna, alkalmazás szóba jöhet.
Gimnázium 10. osztály, Hódmezővásárhely
A 10. osztályos gimnazista asztali gépről és okostelefonról tanul. Náluk ténylegesen szerdán kezdődött a távoktatás. Magyar órával kezdtek a Microsoft Teams-ben, majd skype-ra váltottak a matek órához. Csütörtökön első órában biológia dolgozattal kezdtek, amihez a feladatokat e-mailben kapták, és küldték vissza a megoldásokat. És még aznap utolsó órában, kémiáztak a Redmenta -intelligens oktatási asszisztens alkalmazáson keresztül, a diákok azon töltöttek ki egy feladatsort.
– Eddig kifejezetten élvezem a távoktatást. Így sokkal jobban beoszthatom magamnak az időt. A tanulást ugyanakkor nehezíti az, hogy így az anyag nagy részét magunknak kell feldolgozni a minimális tanári segítség mellett – számol be a hódmezővásárhelyi tizedikes. Kendőzetlenül hozzáteszi még: – A számonkérésre nincs igazán jó megoldás, hiszen bárhonnan olvasható az anyag dolgozat írása közben, amit a tanár nem tud felügyelni.
Gimnázium, 9. évfolyam, Budapest
A budapesti gimnáziumban is szerdán indult az oktatás, tudjuk meg egy anyukától. Elmondja, ott Microsoft Teams-en vannak a tanulók, és Skype-on megy az oktatás órarend szerinti beosztásban. 45 perces órákkal. A dolgozatok Google Forms használatával, illetve Socrative-on futnak. Mellette használnak Redmenta-t, MozaWeb-et.
Gimnázium, 12. évfolyam, Budapest
Itt a gyerekeknek Skype-on futnak az órák, ami mellé kaptak rengeteg olvasnivalót. Négy nyelven: magyar, német, angol, francia. Na meg házi feladatot. Itt a szülő úgy tudja, hogy az iskola maga épít ki egy „komolyabb online rendszert” de erről még nincs pontos információjuk.
Kodály Zoltán általános Iskola, 5. osztály, Tatabánya
Az ötödikes kislány édesanyja szerint leginkább az okoz nehézséget, hogy nincs egy egységes konszenzus a tanárok között az óratartást, feladatkiosztást illetően. – Mindenki saját ízlése szerint választ. Így van, aki videochatet használ, más a Krétát, vagy a Messengert. Megint más e-mailben küldi a feladatokat – osztja meg tapasztalatait az édesanya. Szerinte egy lecke füzet használatával ki lehet küszöbölni ezeket a nehézségeket, csak zavaró, hogy nem tudni, épp honnan mi fog érkezni. De mégis azt tartja leginkább problémásnak, ahogyan az ötödikesek kezelik a helyzetet. Néhány gyerek gyakorlatilag „széttrollkodja” a felületet, az online térben pedig a tanár is nehezebben fegyelmez.
Szülők nélkül nem megy
Talán az sem messzemenő következtetés egy hét távoktatás után kimondani, hogy igenis, téves volt arra építeni – az alsó tagozatosoknál mindenképpen – hogy a ma gyerekének nem lehet gond a digitális gondolkodás, eszközhasználat. Mert a gyakorlatban az derült ki, hogy igenis gond. Mert mesét nézni, videót játszani, YouTube csatornán tartalmat keresni és selfie-zni nem ugyanaz, mint alkalmazásokat letölteni, különféle dokumentum formátumban érkező feladatokat megnyitni, kész házi feladatot jól láthatóan lefotózni, online módon matematikai feladatot megoldani vagy éppen betűket kanyarítani érintőceruzával, ezek nem könnyűek a 7 -12 év közötti korosztálynak.
Általános Iskola, 2. osztály, Biatorbágy
– A tanítónő minden reggel ugyanabban az időben, az eredeti órarendnek megfelelően e-mailben juttatja el a tanítványaihoz az aznapi anyagot. Hatalmas segítség, hogy a feladatokhoz kapcsolódó megoldásokat kidolgozva fényképen megkapjuk – tudjuk meg a szülőtől. A családnak nagy kihívás két eleven óvodás kis testvér mellett az iskolást a tanulásra ösztönözni. A folyamatos ellenkezés, lázadás elnyújtja a tanulási időt. A kisfiú elmondása alapján az iskolában ez eredményesebben ment.
Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola, 2 osztály, Kecskemét
– Szerdán a Kréta rendszeren keresztül tudtuk letölteni mindkét tanító anyagát. Nem mindenkinek sikerült, rendszer hiba miatt, így a Word dokumentumokat megosztottuk az osztály Facebook csoportjában – avatott be az első napok tapasztalataiba egy édesanya. A word dokumentumokban a házi feladatokat írták le részletesen, mit, hogyan kell megcsinálni. Az elkészült feladatot fotón kell bemutatniuk. Az anyuka úgy tudja, hogy az iskolában egyébként egy új, a digitális oktatást segítő rendszert dolgoznak ki, amelyet még tesztelnek. A családban az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy három gyermekük (8, 6 és 2 évesek) különböző igényeit összeegyeztessék.
Általános iskola 2. osztály, Pest megye
A másodikos gyermek édesanyja nagyon határozottan fogalmaz: – Emailben érkeznek a feladatok, benne YouTube videók, különféle applikációk, feladatokat segítő anyagok. De mindent magunknak kellene csinálni, vagyis a szülőnek, mert egyedül a másodikos nem tud még tanulni, és még nincs is online tapasztalatuk az alkalmazások kezeléséhez. Tornázni, nyelvet tanulni így nehéz. Szerintem nem jók a tankönyvek sem, sok unalmas rész van bennük. Én is bealszom rajta. Nehéz így rávenni a gyereket a tanulásra. Nagyon leterhel egy szülőt mindez.
Az anyuka fel is teszi a költői kérdést: – Hogyan motiváljam a gyereket?
Mínuszból indulnak a kiemelt figyelmet igénylők
Számítani lehetett arra, hogy a Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek – és velük együtt a szüleik – startolnak majd a legnehezebben a digitális oktatás mezőnyben. Miért? Mert ők pont attól esnek el részben vagy egészben, amit digitálisan a legnehezebb megadni: a külön, odaadó szakértői figyelmet.
Általános iskola 7. osztály, Tatabánya
A tatabányai iskolában ténylegesen szerdán kezdődött a tanítás. A rajthoz a szülőnek kellett letöltenie a Microsoft Team alkalmazást. – Külön köszönet azért, hogy a Microsoft alkalmazások ingyenesek lettek a tanulóknak. A matematika és a fizika ugyanattól a tanártól a Kréta felületén érkezik. A tanár készít videókat, amit Google drive-on oszt meg a diákokkal. A füzetről készült fotókat e-mailben kell visszaküldeni, melyre válaszol a tanár, kijavítja, reagál rá. A többi tantárgy esetén Google classroom-ot használnak. Van olyan tantárgy, ahol csak feladatokat kapnak a gyerekek, önállóan kell vázlatot, szószedetet, topográfiát írniuk belőle. Nehezen megy a tanulás, több idő kell a feladatok feldolgozásához, a gyermekem diszgráfiás. Most kiesett a verbális magyarázat – sóhajt fel az édesanya.
Általános iskola, 4. osztály, Pest megye
A gyerekek itt is több csatornán kapják a feladatokat, ami a tanulási nehézséggel küzdő gyermek figyelmét már önmagában terheli: e-mailek, Viber üzenetek, YouTube videók, Kréta üzenetek. A feladatok csak jönnek-jönnek, de azok megmagyarázáshoz nem érkezik segítség, a szülőnek kell megoldania azt. Ami nem könnyű a home office-mellett. – Nekem kell fenntartanom a gyermekben a figyelmet, ami már a hét második felére nehezebb lett, mert nincs közvetlen kontakt a pedagógus és a gyerek között. Többen szülők jeleztük, hogy a tanító jelentkezzen be videón, de érezhetően nem alkalmas rá – mondja ki félelmét a szülő.
Általános iskola, 2. osztály, Komárom-Esztergom megyei kistelepülés
A Facebook csoportunkba kapjuk meg az adott nap leckéit, amiből egy adott feladatot be kell fotózni. Ezeket összegyűjtve a hétvégén küldjük el a tanárnőnek – meséli egy másik édesanya. Ő a fejlesztések miatt aggódik, ugyanis a kisfia BTMN-es, és szüksége lenne rá. – Nehéz, mindenkinek. Ez a hét nálunk olyan volt, mint a pokol, főleg munka mellet egyedülállóként – avatott be a nehézségekbe.
Segítségre szoruló pedagógusok
Az idősebb korosztálynál a digitális eszközök használata a tanuláshoz, már ritkán okoz kellemetlenséget, sőt, az egyik anyuka egyenesen így fogalmaz: – Egy felső tagozatos vagy egy középiskolás már segítheti nem csak a társát, hanem akár a pedagógust is, mert olykor maga a tanár az, aki nem tud élni a modern kor adta vívmányokkal.
8 évfolyamos gimnázium 9. osztályos tanulója, Tatabánya
– A napi 2-4 órából, örülünk, ha egy órát megtartanak. Pénteken hivatalosan 4 óránk lett volna, de csak egy tanár jelentkezett be, és a 60 perces órából körülbelül 15 perc volt a tényleges tanulás. Néhány tanár még mindig nem jelentkezett, nincs vele kapcsolatunk. Mindenki mást használ: valaki saját készítésű honlapot, valaki Discord szervert, valaki Messenger csoportot, valaki Facebook zárt oldalt, valaki pedig Google classroom-ot alkalmaz az oktatásra – sorolja a gimnazista.
Nem kertel, elmondja, hogy ez nem csak bonyolultnak hangzik, az is, mert nehéz eligazodni, megtalálni, hogy éppen hova írták ki a tananyagot, és kapcsolatot tartani a tanárokkal. Akik jobban le lettek terhelve. De a gimnazista reméli, idővel javul majd a helyzet.
Mikes Kelemen Gimnázium, 9. osztály, Tatabánya
A kilencedikes lány azzal szembesült a a digitális oktatás kapcsán, hogy a tanárok meglehetősen tanácstalanok a digitális eszközökkel. Náluk a Krétára, és a Google Classroomra korlátozódik a kommunikáció, de egyelőre nem zökkenőmentes. A szülő szerint a tanárok, osztályfőnökök, igazgatók rendkívül rugalmasan, elfogadóan kezelik a kialakult helyzetet, igyekszenek megnyugtatóan fellépni, ami szerinte határozottan szimpatikus hozzáállás. – Pedig nekik is biztosan borzasztóan nehéz, nem cserélnék velük – fogalmaz a szülő.
Digitális oktatás: Amerikában így csinálják
Amerikában ismertebb és elismertebb az otthonoktatás, vagyis a homeschooling. Ez itt nem különleges, és máshogy is állnak hozzá az amerikaiak, mint a magyarok. Az otthontanuló köré külön rendszert építettek fel. Online közösségek, helyi csoportok is segítik őket.
– Nálunk iskola kerületek vannak. Egyes kerületekben egyébként is hangsúlyosabb a digitális oktatás. Ahova a mi gyerekeink járnak, ott alapvetően inkább tradicionális tanulási módszerekkel tanulnak. Például többet írnak ceruzával. Nincsen minden tantárgyhoz tankönyv, csak a matekhoz, tudomány és társadalomismerethez, a nyelvtanhoz. Minden más kivetítőről megy, és a füzetben dolgozzák ki a feladatot, vagy kinyomtatott papírokat kapnak. Sok iskolában a digitális tanítást úgy oldják meg, hogy a tanár élőben bejelentkezik, és összefoglalva elmondja az anyagot – mesélt tapasztalatairól egy Colorado államban élő magyar édesanya akinek lánya ötödikes, a fia elsős.
Az ő iskolájuk egyelőre április 17-ig zárva tart, s az intézmény tantárgyanként küldött a szülőknek weboldalakat, amelyek segítségével gyakorolhatnak otthon a leállás ideje alatt. Ez számukra nem ismeretlen, mert az iskolában eleve használják ezeket. Sőt, ebben a nehéz időszakban a legtöbb iskolából tudnak laptopot bérelni azok a családok, akik enélkül nem tudják megoldani a tanulást. Az iskolák magukra vállalják a az internet előfizetést is. Az iskolák zárva tartása idején a rászorulók kihelyezett intézményekből ingyen kapnak reggelit és ebédet.
– A gyerekek elvannak, próbálom lekötni őket. Mindig csinálunk valamit. Van, hogy az udvaron ülünk, és mindenki olvassa a saját könyvét. Sokat segítenek a házimunkában. Mosogatnak, takarítanak. Együtt sütünk. Megtanulják a mosógép használatát. Kirándulunk, kosarazunk, biciklizünk, sétálunk – mesélt a digitális világon túli elfoglaltságokról az anyuka.
Az oktatás nem rólunk szól
A túlélésért küzdő néhány nap után felelőtlenség lenne bármiről is kijelenteni, hogy ez lesz az elkövetkezendő hetek vagy akár hónapok digitális oktatási jövője. A gyerekek, szülők, pedagógusok mindannyian alkalmazkodnak a helyzethez, tanulják az új környezetet, küzdenek és feszegetik saját maguk és mások korlátait – vélekedik az egy hete bevezetett digitális tanrendről Karóczkai Krisztián, az Óbudai Egyetem hat éves e-learning tapasztalattal rendelkező oktatója.
Szerinte az X, Y generációs szülőknek nehezebb belecsöppenni a digitális oktatásba. – Kisgyermekes szülőként valószínűleg rémisztő megélni azt, hogy egy iskolán belül az órák támogatása eltérő platformon és módon történik. Z generációs gyermekeink már eddig is megszokták, hogy több online platformon is jelen vannak egy időben. Azonban vicces posztokat, képeket továbbítani vagy részt venni egy órán, majd utána konstruktívan hozzájárulni a tanulócsoport feladataihoz nem ugyan az. Fiatalként mi elképesztően jól szórakoztunk a damilra kötött pénztárcánkkal megállított autósok csodálkozó tekintetén. Gyermekeink mással szórakoznak, de egy Google Classroom-nak is kell, hogy legyenek a tanórákhoz hasonló szabályai – fogalmaz a szakértő.
Azt azonban Karóczkai Krisztián szerint le kell szögezni, hogy akár szülők akár, pedagógusok vagyunk, az oktatás alapvetően nem rólunk szól. Vagyis nem az a kérdés, hogy egy e-mailben kapott napi tananyag megértetése és előállítása mennyi időbe telik nekünk. Inkább az hogy az otthonról végzett munka, a háztartás, a plusz étkeztetések megvalósítsa mellett még megmaradt lehetőségek elegendőek lesznek-e a gyermekek támogatására.
–Ha minden nap jön egy több órás videó csomag, amit megnézés utána még értelmezni is kell egy alsóssal, az lehet hogy nagyon modern, de rengeteg időt, energiát igényelni és idegességet okozhat a családban. Lesz e-mail ami kevés, lesz videó ami sok lesz. Az alsósoknál hatványozottan fontos a szülő aktív jelenléte. Már tudjuk hogy nem lehetünk tanárok, de most mégis kénytelenek vagyunk a távoli pedagógus helyi képviselőjeként is helytállni a munka, a háztartás és ezer más dolog mellet – fogalmazza az esetleges nehézségeket az oktató.
Szülők és pedagógusok együttműködéssel
A szülő szerepe és helye ebben a helyzetben mégis kiemelkedően fontos, hiszen még minden nagyon képlékeny. Az idő dönti majd el, hogy mely módszerek, mely közösségek mely tartalmainál működnek, és melyek nem.
– Szülőként annyit segíthetünk, hogy informáljuk a tanárokat arról mi az ami gyermekeinknél láthatóan működik és még részünkről is vállalható. Nem lesz attól senki sem rosszabb anya vagy apa, ha nap végén ír egy e-mailt a pedagógusnak, hogy ezt most nem tudtuk befejezni, vagy éppen gyorsabban megoldottunk valamit mint előző nap. És jobb tanár sem lesz attól senki, ha problémák jelentkezése után is csökönyösen kitart valaki az eredeti elgondolása mellett. A digitális világban is lehet módszert, platformot váltani ha szükséges. Az első pár hét minden oldal számára a tapasztalatszerzés ideje. A hatékonyabb együttműködéshez, a módszerek csiszolásához az információk megosztására és minden eddiginél több megértésre lesz szükségünk. Azt hogy ezt jól csináljuk, talán majd onnan tudhatjuk, hogy ha visszatekintve elmondhatjuk gyermekként, szülőként és pedagógusként is hétről-hétre minden könnyebb és gyorsabb – mutat a jövőbe a szakértő.
