Nehéz helyzetbe kerültek a pedagógusok azzal, hogy a kormány azonnali hatállyal elfogadta Magyarország Digitális Stratégiáját, s a tervek szerint hétfőtől már digitális formában tanítanak az általános iskolákban. A program ugyanis egyáltalán nincsen előkészítve. Az e-learningben jártas szakember szerint erre évek, s nem napok szükségesek. Oktatási feladatokat a szülőkre terhelni viszont nem járható út.

A digitális távoktatás új korszakot hoz. Bár a kormány péntek éjszaka –vészhelyzetben– fogadta el Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról szóló kormányhatározatot, a Digitális Jólét Program keretében készült tanulmány már 2016-ban elkészült. Ebben arról is írnak, hogy a pedagógusok a tanítási-tanulási folyamatok támogatására kevésbé használják az információs és kommunikációs technológiai eszközöket. A négy éve készült felmérés szerint eszközök hiányára vagy az elavult eszközparkra hivatkoznak. Az előzetes felmérés arról is ír, hogy a  hazai pedagógusok ez irányú képzettsége sem megfelelő.

A stratégiában meghatározott célokat, mint a módszertan kidolgozását, az eszközpark és a hálózat fejlesztését a határozat szerint már 2016-ban elkezdték az iskolákban. A kérdés most az, hogy ebből ténylegesen mi és hogyan valósulhatott meg? Valóban elkezdhető ilyen hirtelen a digitális távoktatás egyik napról a másikra? Milyen módon?

A stratégia világosan kimondja, hogy a digitális távoktatás nemcsak a tanulás-tanítás eszközeit változtatja meg. Nem arról van szó, hogy a ceruzát billentyűzetre cseréli. Alapjaiban alakítja át a tanulás-tanítás pedagógiai folyamatait, módszereit is. A digitális környezetben megváltozik a pedagógusok feladata, például új szerepben tűnnek fel: mentorok, tanulási tanácsadók, kutatásvezetők lesznek.

Túlélni a vészhelyzetet

Hogy mégis milyen rendkívül komoly és nehéz helyzet alakult ki a járványügyi katasztrófa miatt az oktatásban, azt talán senki nem vitatja. Minden bizonnyal joggal aggódnak a szülők, hogy mi lesz most, amíg fennáll a vészhelyzet? Karóczkai Krisztián, az Óbudai Egyetem hat éves e-learning oktatási tapasztalattal rendelkező oktatója (a szerző férje – szerk. megjegyzés) szerint most nem tehetünk mást, mint túlélni az átmeneti időszakot. Mert a rendszer ilyen hirtelen, átmenet nélküli elindulása nem jó senkinek.

Ahogyan a szakértő fogalmazott, tananyag fejlesztésre most nincsen idő. Most vészhelyzet van. Tenni kell. Valamit. De mit? Ahogyan ő látja, a pedagógusokat magukra hagyták a megvalósítás problémájával

– Az e tananyag fejlesztése költségesebb, mint a papír alapú. Szaktudást igényel, eszköz kell hozzá. Sok éves bevett tankönyvi gyakorlatok, módszerek nem működnek online környezetben. A tanároknak nincsen tapasztalata az online oktatásban. Évekig arra képzik őket a felsőoktatásban, hogyan tartsanak tantermi körülmények között órákat. Jó esetben néhány kurzust  látogathatnak, amely a digitális, online, e-learning oktatási módszerekre, vagy tananyag fejlesztésre fókuszál. Most gyakorlatilag vakrepülésre késztetik a tanárokat – fogalmazta meg véleményét a digitális távoktatás kapcsán Karóczkai Krisztián.

Legyen motiváció

Hogy miért is olyan körülményes az online tanítás, arra a szakértő felnőttoktatásban mért példával válaszolt. Miszerint nemzetközi statisztikák alapján 95 százalék feletti az e-learning rendszerek kurzuselhagyási rátája. Tehát a felnőtt, önként kurzusra jelentkezők sem végzik el, akkor mit várhatunk a gyerekektől? Különösen nehéz az online oktatás alsó osztályokban, ahol nem tud semmilyen motivációs lehetőséget felkínálni a pedagógus.

– Az egyik legfontosabb pedagógiai erény a kisugárzás. Az alsós tanító a személyes jelenlétével vonja magára a tanulók figyelmét. Ez ennél a korosztálynál még kiemelten fontos. Számukra a pedagógus hiteles személyiség, minta. Egyszerűen érzik, hogy a tanár meg akarja nekik tanítani a tananyagot, érzik az elhivatottságát. Az online világban ez sokkal nehezebben, hosszas gyakorlás után valósítható meg, valakinek pedig egyáltalán nem sikerül. Online környezetben megoszlik a figyelem, romlik a hatékonyság. Ez alsósoknál még hatványozottabban megjelenik – magyarázta a nehézségeket a szakértő.

Digitális távoktatás: A szülő nem lehet tanár

Lényeges kérdés, hogy mit is jelent pontosan a digitális tananyag, amelyet a kisdiákoknak el kell sajátítaniuk. Talán az is jelzi, hogy ez mennyire hirtelen robbant be a köztudatba, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat sem határozza meg a digitális tananyag fogalmát. Talán az Eszterházy Károly Egyetem oktatáselméleti tananyagában olvasható definíció fogalmazza meg legérthetőbben a lényeget:  minden elektronikus, ma már szinte kizárólag digitális, formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás, amely alkalmas valamilyen tudás, információ átadására, közvetítésére.

Az Oktatási Hivatal szombaton közzétett módszertani ajánlásában már jobban árnyalja a stratégiai programot, s kifejezetten a vészhelyzetre való tekintettel mond javaslatot. Ezek szerint a fő információforrásnak a tankönyvet javasolják, a pedagógussal való kommunikációra az emailt és egyéb online felületeket. Digitális oktatási tartalmakat is ajánlanak, amelyek kapcsán aggályos, hogy ezek önálló munkára kizárólag felsőbb osztályokban használhatók.

A KRÉTA-rendszer is elsősorban a házi feladatok kiosztására alkalmas. Az együttműködés az iskolák, a pedagógusok, a tanulók és a szülők között vitathatatlan, de a felvetődik a kérdés, hogy kinek milyen szerepet szánnak?

Ugyanis a digitális tananyag nem lehet egyenlő azzal, ha az iskolák átküldik emailben, vagy egyéb online fórumokon a tananyagot, hogy azt önállóan, vagy szülővel végezze el a tanuló. Karóczkai Krisztián ezzel kapcsolatban éles véleményt fogalmazott meg.

Miszerint az emailes tananyagaggal hitelét vesztheti az iskola és a tanár. Hogyan bízhatnák később a szülők olyan szervezetre gyermeküket, aki a legnagyobb bajban cserben hagyta őket. Szerinte ezzel a megoldással könnyen rosszul sülhet el az iskolai távolmaradás, s akár végérvényesen megsínylené ezt az oktatási rendszer és a hirtelen átállást elszenvedő diákok. Tehát a szülőre terhelni – akiknek erre megfelelő képesítésük sincsen – a tanítási feladatokat nem lehet megoldás.

Rövid, videós kurzusok

Mi lehet akkor a megoldás? Karóczkai Krisztián szerint egy hibrid módszer, amely ötvözi az online  oktatási lehetőségek és a pedagógus személyiségének értékeit. Szerinte jó módszer lehet, ha a nap különböző, előre meghatározott időszakában a tanár online bejelentkezik, így megvalósul a személyes kapcsolat, amely elengedhetetlenül fontos, főleg az alsósok számára. Nem lesz elég rutin, s szakítani kell olyan megszokott tényekkel, mint a tanóra hossza. – Felejtsük el a negyvenöt percet, sokkal kisebb időegységben kell gondolkodni. Online környezetben percekre lehetséges csak lekötni a jelenlévők figyelmét – tanácsolja Karóczkai Krisztián.

A digitális távoktatás példái

A digitális távoktatás számtalan módszertani problémát felvet. Például egy egyszerű gyakorló feladat megoldása, mint egy matek összeadás hogyan kérhető számon egyszerre húsz diáktól? Jelenleg nincsen erre kidolgozott módszertan. Az mindenképpen segít, ha váltakoznak a tantárgyak. Ha a tantárgytartalmak összekapcsolódnak.

Tehát például, ha magyarból egy olyan verset olvasnak, amely egy gerlice a főszereplő, akkor a matekpéldában is gerlicével számoljunk, és környezetismeret bejelentkezés kapcsán is a gerlicéről beszélgessünk. Így a kisebb tananyag részek mégis egy teljes egységet képeznek, amelyek elősegítik a könnyebb megértést.

Mindez nem csak a pedagógusokat érinti, hanem az eszközparkot is. Tapasztalata szerint az iskolák többségének nincsenek meg az ehhez szükséges eszközeik. Hiába van elegendő rooter egy intézményben, ha az nem megfelelő minőségű, akkor nem lehet hozzá csatlakoztatni a megnövekedett számú eszközöket. A videómegosztáshoz nélkülözhetetlen, hogy a másik fél lássa és hallja a tanár mondandóját. Sokszor azon bukik meg egy online közvetítés, hogy az adásban nincs, vagy nem jó a hang. Ehhez jó minőségű laptop, mikrofon, streaming szerver, esetleg kódolóprogram szükséges.

Karóczkai Krisztián szerint ez a lehetőség most csak tűzoltásra megfelelő. A válsághelyzetben legfeljebb néhány hétben lehet most gondolkodni. Később ki kell dolgozni egy végleges stratégiát, amely akár évekig is eltarthat.

Olcsó oktatás

Online környezetben a számonkérés megvalósítása bonyolultabb, mint tantermi órán. Például tollbamondásnál nem elég az osztálynak egyszer felolvasni a szöveget. Mert nem figyelnek, könnyebben elkalandoznak. Karóczkai Krisztián szerint alsó osztályokban megfelelő számonkérési opció, ha a tanító visszajátszható videóban kiadja a feladatot, a tanuló papíron megoldja, és azt lefotózva elküldik a tanárnak. De felnőtt segítsége nélkül ez sem megoldható.

Mégis: miért jó nekünk az online oktatás? Mert olcsó. Központosított. Hosszú távú. Az előzőleg elkészített anyagok visszajátszhatók, a módszerek nem változnak. Ilyen technológiai megoldásokkal sokkal kevesebb emberrel lehet oktatási rendszert minőségibb formában működtetni.

Mégis óriási a teher a pedagógusokon. A szakértő szerint csak úgy vehetné kezdetét digitális tanrend, ha a pedagógusok előre kidolgozott napirendet kapnának az erre kinevezett bizottságtól, mintákkal. Ebben olyan válaszokat kellene kapniuk például, mint hogy milyen típusú feladatot adhatnak ki online? Hogy használják a papír alapú könyvet online környezetben? Milyen egységekben adják át a tananyagot? Több az olyan lényeges kérdés, amelyre választ szeretne kapni ma Magyarországon a pedagógusok és a szülők többsége.

Az Oktatási Hivatal frissen kiadott módszertani ajánlása már tartalmaz ugyan a pedagógusok számára használható tananyagforrást, és a KRÉTA rendszerben történő adminisztrációs, számonkérési formát. De a szakértő még mindig hiányolja azokat átfogó módszertanokat, amelyekkel a pedagógusok képesek lehetnek az ajánlott digitális tartalmakat az oktatás szolgálatába állítani. Még több segítség kellene. Meg kell tanítani a tanárokat online teremben is tanítani.

Fotó: Mocoloco.com/Fabian Vaccaro