A szülők valódi ördögi körként élik meg a digitális eszközök használatát. Mert míg a gyerek a képernyőt figyeli, addig a szülő időt nyer a feladataira, vagy éppen arra, hogy önmaga is a digitális eszköze valamelyikét használja. Csakhogy minél hosszabb az az idő, míg a gyerek elfoglalja magát digitálisan, a szülőnek annál nagyobbra duzzad a bűntudata, és a nehézsége abban, hogy olyan képernyőmentes programot tudjon szervezni, amiért a gyerek könnyen letenné a mobilját, tabletjét, vagy felálljon a tévé, a számítógép elől.
Hiszen a mai gyerekek már a folyamatos stimulációhoz és a gyors impulzusokhoz vannak szokva. Amiben a jelenre fókuszáló, offline pillanat gyakran unalmasnak tűnik a számukra, mivel az azonnali szórakozás és figyelemelterelés igénye dominál bennük.
A mai világban már nem az a kérdés, hogy a gyerekek nézhetnek-e tévét, játszhatnak-e a számítógépen, és hogy mennyi időt, hanem az, hogy mennyi időt ne töltsenek el digitálisan, és hogyan segíthetünk nekik abban, hogy más típusú aktivitásokkal töltsék el az idejüket. A szülői kihívás sokkal inkább abban rejlik, hogy miként vegyék ki a gyerekek kezéből a mobilt vagy más digitális eszközt úgy, hogy közben a szülő is jó példát mutasson.
Vagyis a szülők saját mobilhasználatukat is tudatosan mérsékeljék, és több időt szánjanak valódi kapcsolatépítésre, közös játékra, beszélgetésre, hogy így erősíthessék a családi kötődéseket és támogathassák a gyerekeik fejlődését.
A képernyő nélkül töltött időzónák nemcsak a gyerekek számára lenne fontos, hanem az egész család számára is, hiszen egyre inkább az egymásra fordított figyelem és a közös élmények számítanak.
A legjobb módja, hogy a családok tényleg rendszeresen töltsenek időt képernyő nélkül az, ha erre időzónákat jelölnének ki. Képernyőmentes alkalmat tarthatnak akár minden nap, minden másnap vagy kizárólag a hétvégén. Ilyenkor, az előre meghatározott időszakban a család minden tagja kijelző, monitor nélkül tölti az időt. Például vacsora előtt és alatt, vagy lefekvés előtt egy-két órával, vagy a hétvégén egy délelőttre vagy délutánra, amikor a felszabadult figyelmet és időt, közös játékra, olvasásra vagy más kreatív tevékenységekre szánja a család.
Érdemes ehhez olyan fizikai helyeket is kijelölni az otthonban, ahol tilos a telefon vagy más digitális eszközök használata. Például az étkezőben, nappaliban vagy a gyerekekkel közösen kialakított játszó sarokban, ahol a szülők is csak akkor vehetik elő a telefont, ha tényleg szükséges.
Fontosak az egyértelmű szabályok is, amik segítenek abban, hogy mindenki tudja, mikor van az a „képernyőmentes” idő, és mi mindent lehet csinálni együtt vagy akár önállóan alatta. Ebben a szülőnek kell segítenie a gyereket. Érdemes akár közös ötletelés mentén összeírni egy olyan képrenyőmentes programlistát, amit a gyerekek bármikor elővehetnek.
Továbbá, jó tudni, hogy eleinte akár nehéz is lehet a digitális detox, érezhetjük unalmasnak, ingerszegénynek és erőltetetnek is. Valószínűleg nem elég 1-2 ötlettel előállni, annál több is kellhet akár egy kétórás képernyőmentes időszakra. De bármilyen elképzelhetetlennek tűnnik elsőre, idővel a képrenyőmentes időzóna természetes része is lehet (újra) az életünknek.
Egy konkrét példával élve: a barátnőm nyolcéves kislánya két óra alatt kifestett két farsangi színezőt, majd gyurmából megformázott néhány virágot, ezt követően közösen készítettünk két bögre habos kakaót, amit egy alig tíz perces beszélgetés mellett elkortyolgattunk, kézmosás után pár percig a buborékfújó kötötte le a fürdőszobában, amit egy rövid társasjátékozás követett. Mindössze negyed óráig kötötte le a kedvenc társasjátéka. Ezután majdnem elővette a mobilját, hogy meghallgasson rajta egy dalt, amit némi unszolásra együtt énekeltünk el. Ekkor még egy óra sem tet el. Ahhoz, hogy eljussunk két óra képernyőmentes időig, elő kellett vennie egy másik társasjátékot, majd egy harmadikat is. És végül visszatért a kifestő papírokhoz, amikből mindenféle alakzatokat hajtogatott, és amikkel eljátszott néhány mesejelenetet a kedvenc rajzfilmjéből. De úgy, hogy egy kartondobozra megrajzolta a mobilt, amiben látta őket.
A képernyők nélküli időszakok különösen fontosak a gyerekek fejlődése szempontjából, és mi lehet jobb módja a szórakozásnak, mint a szabadban eltöltött idő? Az évszaktól függően különböző kreatív játékok segíthetnek a szabad levegőn való aktív pihenésben, miközben fejlesztik a képzelőerőt, a társas készségeket és a mozgást. Legyen szó napsütéses tavaszi napról, esős őszi délutánról vagy havas téli reggelről, mindig van mód arra, hogy a gyerekek képernyőmentesen rácsodálkozzanak a természet adta lehetőségekre.
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
