Egyre többen vannak – jelzik a szakértők, írják az újságok, téma a tévében, és az internet is tele van vele – akik érzékenyek, allergiásak, intoleránsak bizonyos élelmiszerekre. Például allergiásak a búzára. Az allergiás reakciót a búza elfogyasztása, és egyes esetekben a búzaliszt belégzése is okozhatja. A fűfélékkel szembeni allergiával ellentétben nem a búza virágzása váltja ki ezt az allergiás reakciót, hanem a búzában található fehérjék. A búzaallergia elég gyakori allergia kisgyermekek körében, akik többsége idővel „kinövi”. Azonban felnőttek esetében a búzaallergia általában tartós. A búzaallergiáról olvashat most.
A búzaallergia nem egy felkapott betegség. Nem is szabad róla trendként beszélni, mert szörnyen kellemetlen vele élni. Ilyet senki nem akarhat kitalálni magának. Tudom. Csaknem nyolc éve diagnosztizálták nálam.
A kellemetlensége azon túl, hogy számos ételt nem fogyaszthat a búzaallergiában szenvedő, éppen ezért nagyon fegyelmezetten és körültekintően kell étkeznie, másra is oda kell figyelnie. Mert a búza nemcsak élelmiszerek összetevőjeként jelenhet meg, vannak más termékek, melyek szintén kiválthatják az allergiás reakciót. Ilyenek lehetnek a gyermekek által kedvelt gyurmák, kozmetikai termékek és tisztálkodószerek. Akár egy szempillaspirálban, naptejben vagy arckrémben is lehet búza.
A búzaallergia okai és tényezői
Annak, akinek búzaallergiája van, a búzafehérje bevitele elősegíti az immunrendszere allergiás reakcióját. Kialakulhat tőle allergia a búzafehérjék négy osztályának bármelyikére: albuminra, globulinra, gliadinra és a gluténra. Néhány búzaallergiás embernél csak akkor jelentkeznek tünetek, ha a búza fogyasztásától számított néhány órán belül testmozgást végeznek. Mert a mozgás által kiváltott változások vagy allergiás reakciót idéznek elő, vagy súlyosbítják az immunrendszer búzafehérjére adott válaszát. Ez a wheat-dependent exercise-induced anaphylaxis (WDEIA) elnevezésű állapot általában életveszélyes anafilaxiát eredményez.
Egy másik változat az úgynevezett pékek asztmájához kapcsolódik, ez egy súlyos foglalkozási obstruktív légúti betegség, amely a pékek 4-25 százalékát érinti világszerte. A búzaliszt az elsődleges gabona, amelyet a pékárukban használnak, és a búzaliszt allergia a pékek asztmájának vezető oka.
Bizonyos tényezők a búzaallergia kialakulásának nagyobb kockázatához vezethetnek:
- Családi tényezők. Ha a szülőknek ételallergiája vagy egyéb allergiája, asztmája van, akkor fokozott a búza- vagy más ételallergia kockázata.
- Életkor. A búzaallergia leggyakrabban csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, akiknek még éretlen az immun- és emésztőrendszere. De felnőtteknél is kialakulhat búzaallergia.
A búzaallergia tünetei
A búzaallergia elsődleges tünetei a bőrön és a légzőrendszerben jelentkeznek, gyakran közvetlenül étkezés után. Emésztési zavart is okozhat, ami előfordulhat, hogy kis késéssel jelentkezik.
Honnan tudhatjuk, hogy búzaallergiánk van?
A búzaallergia jelei és tünetei igen széles skálán jelentkezhetnek, mint például:
- Duzzanat, viszketés vagy irritáció a szájban, torokban
- Csalánkiütés, viszkető pörsenések, a bőr duzzanata
- Orrdugulás
- Fejfájás
- Nehézlégzés
- Görcsök, hányinger vagy hányás
- Hasmenés
- Anafilaxia
Egyesek esetében a búzaallergia életveszélyes reakciót okozhat, amely anafilaxia néven ismert, olyan állapot, amely mellkasi fájdalommal vagy szorító érzéssel, a torok duzzanatával vagy szorításával, súlyos légzési, nyelési nehézségekkel, a bőr elkékülésével, szédüléssel vagy ájulással jelentkezik.
Ha valaki az anafilaxia jeleit mutatja, azonnal hívni kell a segélyhívó számot! Az anafilaxia olyan orvosi vészhelyzet, amely azonnali orvosi ellátást igényel, és halálhoz vezethet.
Búzaallergia, búzaintolerancia vagy búzaérzékenység?
Néhány embernél nem vált ki allergiás reakciót a búza, ám emésztési nehézséget okoz, és ez fájdalmas és kellemetlen tünetekhez vezethet.
Sokaknál puffadás, gyomorgörcs, hasmenés és émelygés jelentkezik, gyakran meglehetősen lassan a búzával készült ételek, például kenyér elfogyasztása után. A búzaallergiával szemben nincs diagnosztikai teszt a búzaintoleranciára vagy érzékenységre.
Ha a búzaallergiát vizsgálatokkal kizárták, de továbbra is tüneteket észlel valaki a búza fogyasztása után, akkor érdemes kipróbálnia az úgynevezett eliminációs étrendet. Ebben az esetben négy héten át teljesen ki kell zárni a búzát az étrendből, majd fokozatosan újból bevezetni, és figyelni, hogy a tünetek újra jelentkeznek-e. A búza újbóli bevezetésekor célszerű lehet a búza egy nagyon tiszta formájával kezdeni, például gabonapehellyel reggelire, semmint egy kenyérrel, ami sokféle egyéb összetevőt is tartalmaz.
A tünetek visszatérése megerősíti, hogy a búza okozhatja a problémát. Azt is felismerhetjük ilyenkor, hogy mely ételek problémássabbak számunkra, ha külön-külön iktatjuk vissza őket az étrendedbe. Van, akinek csak a tésztával van problémája, mások pedig kenyér fogyasztása után tapasztalnak tüneteket.
Amennyiben búzaintoleranciája, búzaérzékenysége van, a tünetek enyhítésére a legjobb módszer a búzamentes étrend – vagy a részben búzamentes étrend – ha sikerült felismerni, hogy esetleg egyes ételek nem okoznak gondot.
Búzaallergia diagnózisa és kezelése
Csakúgy, mint más allergiák esetében, a búzaallergia tüneteit fel kell jegyezni egy táplálkozási- és tünetnaplóba. A következő lépés a specifikus antitestek vizsgálata és egy Prick teszt. Ha a tünetek hasonlóak a cöliákia tüneteihez, más szóval, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a hasi görcsök, hasmenés vagy émelygés búza fogyasztása után, akkor a továbbiak előtt fontos kizárni a cöliákiát.
Annak érdekében, hogy ne befolyásoljuk a vizsgálatok eredményét, addig nem érdemese váltani búza- vagy gluténmentes étrendre, amíg nincs meg a diagnózis.
A búzaallergia vizsgálata
A búzaallergia diagnosztizálható Prick teszt vagy vérvizsgálat útján. A Prick teszt során kis mennyiségű búzafehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a hátra vagy az alkarra, amelyet ezután egy kicsi, steril lándzsával megszúrnak, hogy a folyadék a bőrbe kerüljön. Ha 15-20 percen belül duzzadt, vöröses folt képződik, ez allergiára utalhat.
Vérvizsgálat esetén a vérmintát laboratóriumba küldik, hogy megvizsgálják a búzafehérjével szembeni immunglobulin E antitestek jelenlétét.
Búzaallergia vagy búzaintolerancia kezelése
A búzaallergia fő kezelési módja az étrend megváltoztatása. Miután szakember diagnosztizálta a búzaallergiát, az étrendből ki kell vonni a búzát és a hozzá kapcsolódó gabonaféléket.
Nem szabad feledni, hogy búzát sok olyan feldolgozott élelmiszer tartalmazhat, amire nem is gondolnánk. Például a rozskenyér búzát is tartalmazhat. A gluténmentes termékek nem azonosak a búzamentes termékekkel, mert tartalmazhatnak gluténmentes búzakeményítőt, amely búzaallergiások számára nem fogyasztható. Fontos, hogy mindig alaposan olvassuk el a címkét a termék megvásárlása előtt.
Kenyér és pékáru, gabonapehely, tészta, kuszkusz, liszt, tönkölybúza és búzadara mellett a búzafehérje gyakran megtalálható kekszekben, hidrolizált növényi fehérjékben (HVP) és más ízesítőkben, szójaszószban, feldolgozott húsban, mint például a virsli, egyes tejtermékekben, módosított étkezési keményítőben, zselatinizált keményítőben és növényi eredetű gumiban.
Annak érdekében, hogy étrended kiegyensúlyozott legyen, és megismerkedhessünk a főzés és sütés alternatíváival, célszerű egy dietetikushoz fordulni tanácsokért a búzaallergia kezelésével kapcsolatban.
Meddig tartanak a búzaallergia tünetei?
Az orvosok nem áltatnak. Nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy egy allergia meddig tarthat. A legtöbb esetben, amikor egy kisgyereknél alakul ki a búzaallergia, az idővel megszűnik. De ez nem törvényszerű. Általánosságban elmondható, hogy minél később alakul ki a búzaallergia, annál valószínűbb, hogy egy állandó állapotról lesz szó. Vagyis a felnőtt korban felismert búzaallergia tartós lehet, és egy életen át elkísérheti a beteget. A gyerekek sem „kinővik”, hanem a szervezetük idővel részben vagy egészben megtanulja tolerálni az allergént, vagyis búzaallergia esetén a búzát.
A búzaallergia nem cölikália
A búzaallergia és a cöliákia két teljesen különböző dolog. Mivel azonban a cöliákiát a gluténra, vagyis a búzában jelen lévő fehérjére gyakorolt reakció okozza, a kettő összekeverhető.
A cöliákia egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. A táplálkozással bevitt glutént (a búzában, rozsban, árpában található fehérje) nem tudja feldolgozni a szervezet, s bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a szervezetben, a saját szövetei ellen. Azaz nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek károsodását is okozhatja. Az immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a vékonybélben az úgynevezett bélbolyhok, ami miatt csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.
Befejezésül mit javasolhatnék annak, aki bármilyen ételintoleranciában, ételérzékenységgel vagy ételallergiással találkozik, mi tegyen, hogyan viselkedjen vele? A válaszom: udvariasan. Fogadja el ezt tényként, és kínálja inkább a számára megfelelő mentes ételekkel, vagy csak egy pohár friss vízzel, ha mással nem tudja, mintsem olyan ételt tukmáljon rá, amivel tovább nehezítheti a helyzetét.
Forrás: ITT
Fotó: Getty Images