Közlekedés alatt nyomkodjuk a mobilunkat gyalogosként, sofőrként egyaránt. Előbbinek nem tilos mobillal a kezében közlekednie, az utóbbiért büntetés jár. Járna, ha ellenőriznék. Ettől még a gyalogosnak sem ártana letennie.
A rutinos gyalogos ismeri az utcákat, a KRESZ-t, pontosan tudja merről érkezhet autó, nemcsak a szemével lát, a fülével is hall, a bőrével is érzékel. Tudja, ha lelépett a járdáról, elvileg szabad lenne a pálya, de nem az. Hiába engedik át jobbról, balról még jöhet autó, vagy fordítva, ahogy kanyarodhatnak is. Az elektromos autókat ráadásként alig lehet hallani.
A gyalogosnak figyelnie kell arra is, hogy mennyire siettetike azzal, hogy nem lassít az autó, esetleg még a gázra is rálép a sofőr. Vannak vezetők, akik úgy megijednek a gyalogostól, hogy a gázt nyomják a fék helyett.
A gyalogosnak is csúszhat az út, a szemébe süthet a nap és a szél is lökheti. Nem jó érzés sietni át, közelgő autót figyelni, megremeghet a láb, elfásulhat, érezheti úgy, menten megtorpan, akkor is, ha fiatal.
Az autós nem döntheti el helyette, mennyi idő alatt érjen át a zebrán. Nem ér versenyeztetni a gyalogost!
Fotó: @immagini-di-giorgia-basso/Canva
Van gondolatod, tapasztalatod a témában? Írd meg a véleményed vagy történeted a Facebook-oldalunkon – kíváncsiak vagyunk, te hogyan látod!
Ha úgy érzed, másnak is adhat ez a cikk valamit, oszd meg bátran – egy jó gondolat néha messzebb gyűrűzik, mint hinnénk.
Támogass bennünket, hívj meg egy kávéra.
