A nyaralási stresszbetegség nem válogat, de felkészülhetünk rá

BENNE VAGYUNK NYAKIG A NYÁRBAN, ÍGY ÉLJÜK TÚL A VAKÁCIÓT

Bár a nyaralás kellemes, pozitív élményeket és kikapcsolódást ígér, sokan számolnak be a szabadság alatt olyan érzésekről és reakciókról, hogy nem érzik jól magukat, egyenesen rosszul vannak, vagy éppen fáj valamilyük, olyan mintha lebetegedtek voltak. Nyaralási betegségekről írunk.

Nyaralás az is, ha ki sem mozdulunk az otthonunkból, csak éppen nem teszünk semmi olyat, mint az átlagos hétköznapokon. Ellenben lazítunk, pihenünk, a hobbinknak élünk, miközben jókat eszünk-iszunk és alszunk. Baj persze ilyenkor is érhet bennünket. Az erkélyen is le lehet égni, a túl sok fagylalt okozhat torokgyulladást, és még stresszesek is lehetünk attól a lelkiismeret-furdalástól, ami napról-napra egyre élesebben hasít belénk pont azért, mert szabadság címszó alatt lébecolunk. A nyaralási stresszbetegség otthon is utolérhet bennünket.

Ha viszont elutazunk akkor még több minden érhet bennünket, már maga az utazás is okozhat feszültséget, majd az új környezetben is számtalan veszély fenyegethet bennünket. Ételekhez, italokhoz, klímához kell alkalmazkodnunk, ami bizonyos kockázatokkal járhat, nézzük meg a leggyakoribb nyaralási betegségeket, és azok megelőzési lehetőségeit. A nyaralási stresszbetegség különös hangsúlyt kap.

Leggyakoribb nyaralási betegségek és megelőzésük

Utazási betegség: avagy másnéven a tengeri betegség azokat érinti, akik valamilyen járművön hosszabban utaznak, a megszokottnál. Az egyensúly zavarból fakadó rosszullétek tünetei a hányinger, hányás, szédülés és a fejfájás. Gyerekeknél, idős embereknél vagy kismamáknál jelentkezhet az autóban, buszon vagy a vonaton is, főleg, ha a menetiránnyal ellentétesen, azaz háttal utaznak, de a leggyakoribb megjelenése, a repülő- és a hajóutakon van. Enyhíthetjük a tüneteket, ha figyelünk az útra, a tájékozódásra, és ha lehetséges, akkor tartunk pihenőidőket az út során, továbbá kólát iszunk vagy hányinger elleni szert szedünk.

Hasmenés: Talán a leggyakoribb nyaralási betegségek egyike, ami összefügghet már az utazással, az utazással járó stresszel és az új ételekkel és italokkal való találkozásokkal. A fertőzött élelmiszerek vagy fertőzött víz fogyasztása gyakran okozhat hasmenést. A megelőzés érdekében éppen ezért fontos, hogy idegen helyen, csak gyárilag palackozott vagy fertőtlenített vizet igyunk, továbbá, amit a Covidból jól megtanultunk, hogy alaposan mossunk kezet étkezés előtt és után, és mindig, miután az utcán jártunk. Továbbá kerüljük az utcai árusoknál vásárolt nyers ételeket, helyette válasszuk a frissen főzött, megbízható helyen készített ételeket.

Napégés: Még túlzottan sem kell napoznunk ahhoz, hogy leégjünk. Elég ha a megszokottnál több időt töltünk a napfényben, például az autóban ülve, egy városnéző séta alkalmával, horgászáskor, strandoláskor a vízben vagy a parton homokvárat építve. A bőrpíren túl, akár égési sérülésünk is lehet, ha nem figyelünk. A megúszásokhoz tartozik a megfelelő minőségű, mennyiségű és gyakoriságú fényvédők használata, és a megfelelő árnyékolás, már csak a fotó-öregedés elkerülése miatt is. Erről a témáról ITT írtunk korábban. Továbbá kerüljük a hosszan tartó kint tartózkodást a napsütés legintenzívebb időszakában, általában délelőtt 10 és délután 4 óra között.

Hőguta: A hőség okozta betegség akkor érhet utol bennünket, amikor a testünk nem képes megfelelően lehűlni és túlmelegszik. Hogy ez ne történjen meg velünk kerülni kell a hosszantartó kitettséget a forró és párás környezetben, és fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot igyunk a hidraltságunk fenntartása érdekében.

Felkészülés már az utazás előtt

Az előbbiekben említettek csak néhány példája volt a nyaralási betegségekre és azok megelőzésére. Mindig fontos, hogy már az utazás előtt tájékozódjunk az adott utazásra és adott utazási célra jellemző egészségügyi kockázatokról, hogy megfelelően tudjunk készülni. Például vigyünk elegendő naptejet magunkkal, és megfelelő fizikai árnyékolót sapkát, kalapot, ha tudjuk, hogy napon leszünk.

Legyenek nálunk olyan gyógyszerek, amelyeket szedni szoktunk, amiket jól ismerünk. Speciális gyógyszerek határon át való kiviteléről mindig tájékozódjunk, hogy ne legyen gondunk velük. Még egy egynapos kirándulásra is vigyünk magunkkal fájdalomcsillapítót, ragtapaszt, sebfertőtlenítőt. Ha pedig valamilyen egészségügyi problémánk merülne fel az utazás során, mindig konzultáljunk a házi vagy szakorvosunkkal.

Különösen akkor nem árt a szakember, amikor a különféle tüneteknek nincs köze a jet laghez, a gyomorrontáshoz, a nem teljesült akklimatizálódáshoz és még egy trópusi fertőzéshez sem. Sokkal inkább ahhoz, hogy kiesett az egyén a mókuskerékből, éppen nem éri őt a szokásos mindennapi stressz.

Amikor a nyaralási stresszbetegség beüt

A leisure sickness avagy a nyaralási stresszbetegség egy olyan jelenség, amikor utazásunk, szabadságtöltésünk ideje alatt nem várt tünetek mellett stresszt, szorongást vagy másféle lelki nehézséget tapasztalunk magunkon.

A statisztikák szerint jellemző tünetek a nyaralási stresszbetegség esetén a felső-légúti, influenzaszerű tünetek, valamint a fáradtság és a migrénes fejfájás. Felléphet még szorongás, álmatlanság és hangulatingadozás is, amik feszélyeztetik a táras kapcsolatainkat.

A nyaralás betegség oka több tényezőre is visszavezethető. Ilyen az idegen környezet. Az új és ismeretlen helyen való tartózkodás stresszt és szorongást válthat ki, különösen akkor, ha az utazó nem érzi magát biztonságban és kényelmesen a nyaralóhelyen.

Másik ok lehet a nyaralás stresszbetegség felbukkanására már az utazás logisztikája, az utazás során fellépő problémák, mint például a késéssel induló járatok, a poggyászkérdés, vagy a kényelmetlen utazási körülmények is.

A nyaralási stresszbetegség kiváltója lehet a stressz-színt változás is. Erről például Papp Zsuzsanna a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa is beszámol: – A szakirodalomban úgynevezett leisure sickness-ként ismert nyaralási stresszbetegség egyik lehetséges magyarázata az immunrendszer és a stressz összefüggése, miszerint a krónikus stressz nem hat jól az immunrendszerre. A stressz bizonyos funkciókat gátol – például a gyulladásokért felelős immunválaszt –, míg másokat aktivál. Vagyis amíg benne vagyunk a mókuskerékben, addig lehet nem tör felszínre a betegség, majd amikor a stressz szintje megváltozik, kiütközhetnek a tünetek.

A pszichológus hozzáteszi: – Lehetséges, hogy már pár nappal az utazás előtt bennünk bujkált a kór, de valahogyan kezeltük a tüneteket, viszont amikor kicsit leengedünk, addigra kerül a betegség lefutása a nehezebb fázisba.

Nyomás a kikapcsolódásra

Gyakran elvárjuk, hogy a nyaralásunk teljes pihenést, maradéktalan kikapcsolódást és boldogságot hozzon, de ez a valóságban nem mindig alakul így. Ez a nyomás és a nem elért elvárások is okozhatnak stresszt, amit számtalan dolog felerősíthet. Ilyenek a családi, a társas kapcsolataink, azok akikkel együtt utazunk el, és azok az új ismeretlen kapcsolatok, akikkel maga az utazás, a nyaralás során ismerkedünk meg. Például a repülőn mellettünk ülő, a szállodai szomszéd, a velünk utazó unokatestvér, nagyszülő, rokongyerek.

– A leisure sickness-szel kapcsolatos kutatások arra is keresik a választ, hogy a jelenség mennyire köthető bizonyos személyiségtípushoz: akik jobban szeretik a kontrollt megtartani, nehezebben élik meg, amikor a szabadidejükben nem úgy alakul minden, ahogy megtervezték  – fűzi hozzá a pszichológus.

Hogyan lehet kezelni a nyaralási stresszbetegség tüneteit?

Például az előre tervezéssel. Az alapos előkészületekkel csökkenthető a stressz. Tervezzük meg a nyaralást gondosan, tájékozódjunk, amiről csak lehet. De amennyire lehet legyünk rugalmasak. Legyünk nyitottak a lehetséges változásokkal és az új, ismeretlen helyzetekkel szemben. Mert néha nem minden úgy alakul, ahogyan terveztük, vagy ahogyan álmodtuk a nyaralásunkat. Fontos, hogy tudjunk alkalmazkodni.

Ne terheljük túl magunkat az utazás alatt. A szabadság ideje alatt ne nézzünk e-maileket, és ne fogadjuk a kollégák hívásait. Válasszunk könnyebb tevékenységeket, nem a nyaralás alatt kell a napi lépésszámunk rekordját megdöntenünk, sem feltétlenül új hobbit tanulni. Pihenjünk, lazuljunk el, és ehhez olyan tevékenységeket válasszunk, ami ebben segít bennünket. Alkalmazzunk mindfulness és relaxációs technikákat.

Legyünk tudatosak, igyekezzünk felismerni és elfogadni a saját érzéseinket. Ha néha stresszt vagy szorongást érzünk, az normális. Fontos nyomatékosítani magunkban, hogy ez a nem a nyaralásunk vagy a személyes képességeink hibája. Ha pedig a nyaralás alatt lelkileg visszatérően úgy érezzük, hogy nagy rajtunk a nyomás a nyaralás alatt, nem érezzük jól magunkat, akkor ne hallgassuk ezt el, beszéljünk erről olyannal, aki meghallgat bennünket és támogat. Ez lehet egy barát, egy családtag, vagy szakember, akik segítenek megérteni az érzéseinket, és segít a megfelelő kezelési módszerek kiválasztásában.

Ne feledjük, mindig fontos az egészségünk megőrzése és a kiegyensúlyozott életmód, még akkor is, ha nyaralni megyünk. Keressük, de ne kergessük azokat az élményeket, amik valóban boldoggá tesznek, és ne felejtsük megengedni magunknak a pihenést, a lazulást, a kikapcsolódást a nyaralás alatt.

Forrás: ITT
Fotó: Vistacreate