A Hősök tere Alapítvány azért dolgozik, hogy az emberek merjenek kiállni önmagukért és tenni másokért. Jelen van az iskolákban, segíti a gyerekeket és a fiatalokat a pedagógusok bevonásával. Megérinti és cselekvésre ösztönzi azokat a felnőtteket, akik aggódnak, szoronganak az egyre élhetetlenebb jelen, a kiszámíthatatlan jövő miatt. Ösztönöz arra, hogy bámészkodás helyett döntsünk és cselekedjünk! Bemutatjuk a Hősök Tere Alapítvány két különösen aktuális programját.

Hősök Tere Alapítvány oldalán olvashatjuk: bámészkodó hatás magában foglal minden olyan viselkedési formát, amikor az erkölcsi normáink, tudásunk szerint cselekednünk kellene, de mi mégsem teszünk semmit. 

Mindannyian ismerjük ezt az érzést. Például, amikor elmegyünk a hajléktalan, a segítségre szoruló ember mellett cselekedet nélkül, amikor tanúi vagyunk egy becsmérlésnek, amikor beszélünk a fenntarthatóságról, aggódunk a jövőért, de lebénulunk a cselekvéstől, és helyette csak egyre közönyösebbek leszünk. Miért? Mert kihagyunk egy lépést, amiről nem is tudunk: azt, hogy a szituációnak hatalma van a cselekedeteink felett. Gyakran ezért sem cselekszünk. Erre ébreszt fel bennünket a Hősök Tere Alapítvány. Orosz Györgyi alapítótaggal telefonon arról beszélgettünk: dönteni ér! 

Bámészkodás és közöny

Orosz Györgyivel a beszélgetést a bámészkodó hatás fogalmából indítjuk: Miért van a Hősök Tere Alapítvány, miért éppen a bámészkodás és a közöny az elsődleges témájuk? A válasszal azonnal a tárgyra is térünk:

− Hosszú ideje visszatérően foglalkoztatott az a kérdés, miért nem teszünk semmit a másikért, miért vagyunk közönyösek, miért húzunk szét ahelyett, hogy összefognánk? Mindez nemcsak bennem fogalmazódott meg, hanem Halácsy Péter barátomban is, aki 2011-ben megkeresett azzal, hogy tegyünk ez ellen valamit. Ehhez kapóra jött Philip Zimbardo a Stanfordi Egyetem szociálpszichológus professzor közöny megtörésével foglalkozó modellje. Meghívtuk Budapestre, eljött, a találkozásból összefogás lett. Először fél évre terveztünk programokat, de a hétköznapi hősiesség modelljének hazai átdolgozása alatt megértettük, hogy ez egy hosszú távú program lesz. Tulajdonképpen azt akarjuk elérni, hogy a következő generáció legyen tudatosabb abban, hogy igenis van döntésük abban, hogyan viselkednek egy szituációban. És hogy képesek alakítani vagy akár megváltoztatni bizonytalan helyzeteket. Lehet kritikusan gondolkozni és átalakítani egy-egy szituáció kimenetelét.

Megoldás a bénultság és cselekvésképtelenség helyett

A Hősök Tere Alapítvány a gyerekek és a fiatalok figyelmét kívánja felhívni a tudatosságra:

− Viselkedésünkben nagyon nagy szerepe vannak annak, hogy milyen bénító erők hatnak ránk akkor, amikor egy helyzetbe, szituációba váratlanul csöppenünk vagy sodródunk bele. Ezek a blokkoló erők ott vannak bennünk, körülöttünk, hatnak ránk, de nem tudjuk mik azok, nem tudjuk miért bénulunk le, miért nem cselekszünk − hangsúlyozza Orosz Györgyi.

A Hősök Tere Alapítvány programjaiban ezeket a szituációkat, és a hozzájuk tartozó bénító erőket mutatják meg a gyerekeknek, a fiataloknak: hogy megismerjék mi az, amiért másként cselekszünk egy-egy szituációban, mint amit belülről érzünk, amit az értékrendünk diktálna. Illetve hogyan tudjuk ezeket a rejtett mechanizmusokat átalakítani önmagunkban és másokban úgy, hogy egy-egy szituáció kimenetéről jól tudjunk dönteni. Azaz, képesek legyünk kihozni a legtöbbet az adott szituációból, a legjobbat önmagunkból, és a környezetünkből. A Hősök Tere Alapítvány dolga erről szól, a fő közönségük pedig a gyerekek, a diákok, a fiatal felnőttek.

− A pedagógusokon keresztül tudjuk a leghatékonyabban elérni őket. Ehhez velük nem egyszer, hanem többször kell találkoznunk, hogy valódi változást tudjunk elérni a gyerek, fiatalok viselkedésében úgy, hogy az a hétköznapi életük része legyen. És ne csak az legyen, hogy egyszer hallottak róla, mert az még nem biztos, hogy változáshoz vezet. Ezért hoztuk létre tavaly a Hős Iskola Programot – fogalmaz az alapító.

Hős Iskola Program 2022-ben is

A Hős Iskola Program ingyenes az iskoláknak, vagyis a gyerekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek is azért, hogy a legtöbbet tudják önmagukból és egymásból kihozni. A hosszútávú, egyéves együttműködés során különféle élményprogramokon keresztül segíti az alapítvány a részt vevőket.

A tavaly szeptemberben indult első Hős Iskola Program most augusztusban zárult le, 25 iskola teljesítette sikeresen a programot, és kapta meg a Hősök Tere Alapítvány elismerését, a Hős Iskola címet. A második programévre szeptember 30-ig lehet jelentkezni bárhonnan az országból az idei programba.

− Mentoraink segítségével közösen döntik el az iskolák, hogy mi a legfontosabb probléma, amire megoldást keresnek. Mi ehhez olyan programot építünk fel, ami a legjobb a tanároknak és a diákoknak. Beszélgetünk, felfedjük a problémát, tréningeket tartunk, workshopokat szervezünk, hogy elmélyítsük a megszerzett tudást, A Holnap Hősei társasjátékkal dolgozunk. A program záró akkordja pedig a 30 napos kihívás − részletezi Györgyi.

A 30 napos kihívásban egy hónapig olyan új viselkedésmintát gyakorolnak a diákok, amit addig nem tettek tudatosan a mindennapokban. A lényeg, hogy minden nap tegyenek valami olyat másokért, amit addig nem tettek meg.

Györgyi hozzáfűzi: −Egy pszichológia megfigyelés szerint, ha valamilyen új dolgot 3 héten át minden nap megteszel, akkor az a szokásoddá válik. Mi ezt kerekítettük 30 napra, hogy biztosan hétköznapi viselkedéssé váljon a kihívás, hogy a diákok minden nap tegyenek valamit másokért, és így váljanak hétköznapi hősökké. 

Mindennapi miskolci hősök

Mint azok a miskolci tanulók, akik komoly családi nehézségekkel néznek szembe mindennap (családi bántalmazás, érzelmi ellehetetlenítés, párkapcsolati bántalmazás – mert ez már egy tini életében is jelen lehet) és a Bámészkodó hatás fogalma nagyon is megérintette őket.

Olyannyira, hogy a 30 napos kihívást is bevállalták, a beszámolókból pedig kiderült, hogy ezt annyira komolyan vették, hogy az apró tettekből − például a buszon tudatosan átadták a helyet −  sokkal nagyobb dolog kerekedett. Felbátorodtak, elkezdtek beszélni saját bántalmazásukról is. Majd eldöntötték, hogy erről készítenek fotókat, később plakátokat, amiből kiállítást szerveztek az iskolában − hogy kiálljanak a bántalmazott fiatalok mellett. Azután ezekkel a plakátokkal kimentek a városközpontba és szendvicsembernek öltözve dobbal, zenével flashmobot (villámcsődület – a szerk. megjegyzése) szerveztek. Azóta más szervezetek is hívják őket, hogy állítsák ki a plakátokat.

 − Ezek a gyerekek tehát elkezdték felvállalni a saját kemény sorsukat, már tudnak egymásnak segíteni, és tenni valamit a bántalmazás ellen. Remélem az ő történetük elég jó példa azoknak a fiataloknak, akik eddig még nem mertek kiállni magukért, vagy másokért – számol be Györgyi.

Dönteni ér!

A Hősök Tere Alapítvány számtalan elszomorító történettel találkozott még az első programév alatt. Az egyik ilyen eset egy pedagógustól indult el, aki azért jelentkezett a programba, hogy felfrissüljön, mert úgy érezte, hogy kezd a hivatásában kiégni.

Amikor a Bámészkodó hatásról volt szó − aminek megértéséhez a résztvevők többsége elég mélyre ás önmagában − mesélte el, hogy a lánya az előző évben el akart menni az iskolájából, és ő sokáig nem értette miért? Mi az oka annak, hogy a lánya váltani akar? Csak később derült ki, hogy az év elején az osztálytársak – szülői engedély nélkül – egyiküknél házi bulit szerveztek, amin egy fiú rosszul lett.  Olyannyira, hogy elcsúszott és beverte a fejét. A fiúhoz nem hívtak orvost, hanem hazavitték, hogy ne ott legyen rosszul, ahol amúgy nem is lehetett volna bulit tartani.

A fiú idővel meggyógyult, a balesetének egy ideig még észlelhető hatása volt, amiről a gyerekek nem beszéltek. Senki nem mert szólni arról, mi történt a buliban, mit élt és él át a balesetet szenvedő fiú, sem arról, hogy mit kellett volna másként tenni. És épp ez a bámészkodó hatás volt az, amivel a pedagógus lánya nem bírt szembesülni. Miután mindez kiderült, először a pedagógus is tanácstalannak érezte magát. Nem tudta, hogy mit tehet, vagy mit mondhat, hogy lehet nem bámészkodni egy ilyen helyzetben? A tréningen tanulta meg, miként nem lesz az ő lánya bámészkodó, és mit lehet tenni egy ilyen vagy hasonló szituációban.

Arról, hogy dönteni ér, még egy történetet hoz Györgyi: Egy fővárosban élő egyetemista a Hősök Tere Alapítvány tréningjén értette meg, miért rossz érzés a számára átmenni az Astoria aluljárón? A tréningen megtanulta, miként kezelje a helyzetet. Dönteni ér, és szükséges is arról, hogy nem kötelező mindig megállnia, adakoznia, segítenie, megteheti azt is, hogy csak időnként segít, vagy nem pénzt ad, csak egy jó szót, egy almát vagy mást. A döntéssel, hogy most nem cselekszik, elkerülhető a rosszérzés, a frusztráció.

Eco Hero program

A bámészkodó hatással találkozhatunk akkor is, amikor az emberiség jövőjéről, illetve jelenéről van szó. Egy felmérés szerint a tizenéves fiatalok többsége szorong a klímaváltozás miatt, mégis sokan tehetetlennek érzik magukat.

A Hősök Tere Alapítvány Eco Hero tréningjén erre a tehetetlenség érzésre találhatja meg a megoldást az, aki szeretné kibővíteni a cselekvéshez szükséges erejét és kelléktárát. Aki felismeri, hogy nemcsak a nagyvállalatok, politikusok és tudósok kezében van a megoldás. Ezért minden egyes embernek tennie kellene. Azt mutatják meg ezen a tréningen, hogyan tudjuk kihozni ezt a felelősségvállalást magamból és másokból is úgy, hogy az nem egy felesleges küzdelem.

A beszélgetésünk végén a személyes felelősségvállalásról is beszélünk néhány szót, miután felteszem a kérdést:

− Györgyi, mi a te személyes tapasztalatod és válaszod erre a kérdésre?

− Én itt érzem otthon magam, európaiként. Azért kezdtem a Hősök Tere Alapítványba, és forgattam fel a személyes életemet, hogy tegyek valamit azért a közegért, amiben élek. Ha itt akarok élni, akkor nekem is dolgom van azzal, hogyan alakítjuk a világot, a közvetlen környezetünket. Azért is, mert amikor nem csak hallottam, hanem elhatolt az agyamig, hogy a tizenévesek mekkora nagy százaléka szorong a klímaváltozástól, az külön felszólított. A mai gyerekek nem egy kicsit félnek, nem egy kicsit izgulnak, hanem konkrétan szoronganak. Ez szerintem kimondottan fenyegető. Az operatív vezetőnk Misinszki Adrienn tanácsolta, hogy a fenntarthatósági törekvéseink mellett beszéljünk is arról, amit csinálunk. Például, hogy leraktam az autómat, Budapesten nem használom. Vidéken hagytam, csak akkor és ott használom, ahol az a fenntarthatóbb megoldás. Hiszen dönteni ér.

Mit ad ehhez a Hősök Tere Alapítvány? Egyfelől lökést, hogyan kell elkezdeni, és egy komoly tudást, hogy ne maradjunk bámészkodók, megtanít hogyan tudjuk magunkból és másokból kihozni a legtöbbet. És nem utolsó sorban támogatást ahhoz, hogy a döntés és az, hogy teszünk másokért, valóban a mindennapi viselkedésünk részévé váljon, legyünk mindig hétköznapi hősök!


Kép: Hősök tere