Az Őrségbe nem csak az Őrség Vásár idején érdemes ellátogatni. Megszámlálhatatlan a látnivalók sora, de ennél is fontosabb az a szabadság, amit itt megélhetünk. Hogy mégis mit érdemes megnézni? Segítünk. Vállaltan szentimentális útinapló következik.

Amit az Őrségről tudni érdemes

Az Őrséget nem lehet nem szeretni. Ha van egyetlen egy hely Magyarországon, ahova nem csak érdemes, de muszáj ellátogatni, az az Őrség. Mi már nem egyszer jártunk ott, de nem tudunk elszakadni tőle. Én először egy középiskolai osztálykiránduláson jutottam el oda. Emlékszem, hogy osztályfőnünk milyen szenvedélyesen mesélt erről a helyről, és ez nagyon megfogott. Az Őrség különleges hely. A huszonkét településből álló terület nem csak Magyarország egyik földrajzi kistája, de az ott élőket számos jellegzetesség különbözteti meg és emeli ki a néprajzi sokféleségből. A csak itt jellemző szokások, az építkezési mód, és az ország más részeitől való nyilvánvaló elkülönülés olyan egységet képez, amelyet az ide látogatók is megtapasztalnak. Az Őrség elnevezés is különleges olyan tekintetben, hogy az emberekre vonatkozik. Azokra az itt élő emberekre, akik az ország nyugat határán figyelték a betolakodókat. Őrt álltak, hogy megvédjék hazánkat.

Mivel az ipar nem jellemző a térségben, emiatt a munkába állás nehézkes, hiszen nem dolgozhat mindenki a vendéglátásban, közigazgatásban. A turizmus is csak a tavaszi, nyári szezonban, illetve a hosszú hétvégékre csábítja ide a turistákat. A legtöbb falunak nincsen általános iskolája, több település tart fent egy alsó tagozatot, a felső tagozatról nem is beszélve. A mi törzshelyünkről, Kercaszomorról például a 3,5 kilométerre lévő Bajánsenyére járnak át az alsósok, amely nem nagy táv, de az egyébként majdnem öt kilométer hosszú faluba naponta két busz megy be. Az Lőriszentpéteri általános iskolába tizenhárom másik település utaznak át. Messze van mindentől. Mégis: az elöregedés az Őrség árnyoldala. De az emberek itt tényleg mások. Nagy szavak – de mi minden itt tartózkodásunk alatt tapasztaltuk – az összetartozás az Őrségben ma is kézzel fogható. Az emberekből árad a kedvesség és a jóindulat. Ezt tényleg mindenkinek át kell élnie.

Amit az Őrségben látni érdemes

Az Őrség nem csak és kizárólag az Őrségi Vásár idején vonzó. Mi az, amit látni kell? Bárhol állunk meg, nem maradunk látnivaló nélkül. Valóban teljesen jó terv az is, ha csak barangolunk a térségben. Autóval, biciklivel is bejárható. Mi ugyan az autót választottuk, de a dimbes-dombos, erdőkkel szegélyezett táj két keréken is élvezhető. Lenyűgöző, hogy itt a legkisebb faluban is több érdekesség akad, de például a mi gyermekeinknek az út mellett, vagy az udvarokban lakó állatok tetszettek a legjobban. Nincsen olyan udvar, vagy szabad terület, ahol ne kapirgálna, kukorékolna, feküdne, legelne, bámészkodna egy négylábú vagy tollas teremtmény. Szarvasmarha, kecske, póni, pulyka, kakas, és még alpaka is. A kihagyhatatlan helyszínek közül mi az idei néhány napos nyaralásunk alatt nem jutottunk el mindenhova, de aki erre jár, kár lenne kihagynia. Nem mellesleg Magyarországon nyaralni menő.

Pankaszi harangláb

Jellegzetes őrségi építmény a szoknyás harangláb. A pankaszi a legrégebbi, és állíthatom, hogy a leglátványosabb. 1755-ben készült harangláb szinte észrevétlenül bújik meg a falu egyik dombján. Egyszerű, nem hivalkodó, mégis csodálatos, ahogyan a maga természetességében áll a dombtetőn. Nézzék meg, ha arra járnak, ingyenesen látogatható. Ahányszor itt jártunk, a szomszédos udvarokból idetévedt tyúkok, kakasok kapirgáltak a harangláb közelében, egy kis kergetőzésre csábítva a gyerekeket.

A lenyűgöző pankaszi harangláb


Pityerszer

A legőrségibb település vitathatatlanul Szalafő. Itt még a mai napig látványos az itt jellemző szeres építkezés. Vagyis egymástól távol eső házcsoportok alkotják a települést, amelyek között néhány teleknyi, de akár több kilométernyi távolság is lehetett. Szalafő őrizte meg leginkább a térségben a szeres építkezés hagyományait – bár az Őrség központja, Őriszentpéter is szererekből áll, igaz, ezek nem különülnek el olyan látványosan. Pityerszer már múzeum, ahol úgy őrizték meg őrségi lakóházakat az utókornak, ahogyan annak idején a lakóik hátra hagyták. Olyan különleges épületet is láthatunk itt, mint az emeletes kástu, ami gyakorlatilag egy emeletes kamra. A szépen rendben tartott és autentikus helyszínen a kisgyerekesek gyönyörű népi játszóházat és a miliőbe illeszkedő szabadtéri játszóteret is találnak. Így Szalafő akár egész napos programot is kínál a családoknak. A Temploszeren látogatható a Ferencz-porta, ahol egy működő gazdaság kulisszatitkaiba leshetnek be a látogatók. Mi az Őrszem Fogadóban ettük a legegyszerűbb és legfinomabb dödöllét.

Az emeletes kástu autentikus környezetben

Valódi örömforrás a pityerszeri játszóház

Gyönyörű miliőben játszhatnak a gyerekek

Vadromantika a Vadása-tavi fürdőzés

A Hegyhátszentjakab mellett található Vadása-tavat nemrég adták át hosszas felújítási munkák után. Özönvíz szerű eső rongálta meg, így elkerülhetetlen volt a tó rendbehozatala. A tónál az idei nyártól újra lehet strandolni. Mi az idén sajnos kihagytuk ezt a helyszínt, de a korábbi években fürödtünk a tóban. Valódi vadromantika az erdőkkel körülölelt strandon lubickolni.

Vadása-tó

Magyarszombatfa – fazekasok és sajt

A fazekasfalu. Az ide látogatók sorra járhatják a jellemzően a fő úton, saját házukban tevékenykedő fazekasokat. Rossz idő esetén megnézhetjük a vadászati kiállítást. Számunkra most leginkább az tette vonzóvá a falut, hogy isteni kecskesajtot vásároltunk itt az Őrségi ínyesmestertől.

Veleméri Árpád-kori templom

Ez a templom tele van misztikummal. Leginkább freskóiról és a természetes fényjátékáról nevezetes. A faliképek néhol halványak, de olyan jeleneteket láthatunk a falakon, mint az Angyali üdvözlet, az utolsó ítélet, Szent Miklós alakja. A templom keskeny ablakait úgy tervezték, hogy meghatározott időpontokban mindig máshova vetüljön a napfény. Például a téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonnát tartó Jézust világítja meg. A nyári napfordulókor az épületbe bejutó első fénysugarak a Madonna köpenye alatt bújó bűnösökre vetül Napéjegyenlőség idején az utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust. A téli napforduló idején a fény végig az északi falra esik. A templom egész évben várja a látogatókat. (Forrás: https://kirandulastippek.hu/orseg/velemer-arpad-kori-templom)

Veleméri Árpád-kori fénytemplom

Szaknyéri alpakák

Ez a település emilyen aprócska, olyan csodálatos. Hatalmas búzatáblák mellett vezető úton haladtunk Szaknyér felé. A legutóbbi népszámlálás adatok szerint még ötvenen sem lakják a települést, így szinte az egész egy hatalmas rétekkel szegélyezett parknak tűnik. Minden rendezett, a fű szinte tökéletes: zöld és frissen vágott. Minket az alpakák csalogattak ide, mert bizony ebben a picike faluban alpakákat tenyésztenek egy farmon, amely látogatható. De mivel a tulajdonosoknak az állatok jóléte a fontos, nem turistacsalogatás, délelőtt tizenegykor már nem engednek be több turistát. A karbantartott farmon hinta, óriás függőágy és kis tó várja a vendégeket.

Az alpakákat mindenki szereti

Őrségi-útinapló: A mi kis falunk

Kercaszomort már hosszú évekkel korábban kiszemeltem magamnak az egyik Őrségi barangolásunk alkalmával. Köszönjük Szomoróc – ezt állt azon a táblán, ami először feltűnt. Aztán végig autóztunk a falun. Jó sokáig tartott. A település majdnem öt kilométer hosszú, és egyetlen utcából áll, tulajdonképpen egyetlen hosszú szer. A település vége tábla után pár lépés Szlovénia. Tetszett az egyszerűsége. Semmi flanc, semmi felesleges turistacsalogató sallang, mégis egy rendezett falu, ahol megszűnik a külvilág. Szó szerint. A mobilszolgáltatóm szerintem összebeszélt a családommal, mert ahogyan átléptük a település határait, a térerőm eltűnt. Mobilnetet használni sem tudtam, bárhogyan is próbálkoztunk beállítani a készüléket. De nem is volt baj. Ez a hely maga a tökéletesség. Kercaszomor nekünk maga az Őrség.

Köszönjük Szomoróc tábla

Kerítés nélkül

Az idén több év kihagyás után negyedik alkalommal szálltunk meg Kercaszomoron, ugyanannál a családnál. Már az első itt tartózkodásunk alatt kiderült, hogy bizony a kercaszomori polgármester és a felesége a házgazdáink. Az a közvetlenség, amellyel ők felénk fordultak, az egész Őrségre jellemző. A porták előtt Kercaszomoron is – ahogyan errefelé jellemző – nincsen kerítés. Itt bizony nincsen bűnözés. A bejárati ajtó bátran nyitva maradhat, az autóban benne maradhat a kocsikulcs. Semmi nem vész el. A kerítés nélküliség megadja azt a szabadságot, amely szintén az Őrség sajátja. Szállásadóink udvarán úgy sütögettünk, hogy a több hektáros területen túl már csak az erdő állította meg a tekintetünket. Úgy hihetnénk, hogy a földterület karbantartásánál vitaalap ez a szabadság. Pedig nem. Kerítés nélkül is ismeri mindenki a telekhatárait, és rendben is tartják a földeket. A szembeszomszédtól minden este menetrend szerint meglátogatott bennünket Füli kutya, a gyerekek nagy örömére. Motorral, rollerrel minden nap elrobogtunk a közeli patakhoz köveket dobálni, miközben autó csak hébe-hóba járt arra. Különleges hely ez. A természetes, már már elképzelhetetlen nyugalom ellenére ott a csábító nyugat. Szlovénia, Ausztria is közel van. Szállásadóinktól tudjuk, hogy a határ közelsége miatt a szlovén Muraszombatra járnak át bevásárolni. Magyarszombatfa után a szlovén Pártosfalván akár magyar-szlovén két tannyelvű iskolában is tanulhatnak a kisiskolások.

Őrségi útinapló vége

Kercaszomoron kétszázan élnek, de legalább annyi itt a látványosság, mint egy nagyvárosban. Látogatható gyümölcsös, lehet lovagolni. A helyi 1877-ben épült harangláb hazánkban rendkívül ritka egyágasos építmény. A Fürge-cselle tanösvény gyerekekkel is végig járható, bemutatja a környék élővilágát. A temetőben sökfákat láthatunk, amelyet őrségi hagyomány szerint kereszt helyett állítottak az elhunytaknak. Házigazdáinktól elmesélték a bennünket ide csalogató Köszönjük Szomoróc tábla történetét. 1920. augusztus 1-jén egy maroknyi kercai és szomoróci lakos, és a helyi magyar helyőrség tagjai váratlanul megtámadták a Jugoszláviához csatolt Szomorócon állomásozó idegen erőket. Az első világháború után ugyanis kettészakították a települést. A támadás hatására végül 1922-ben mégis Magyarországhoz csatolták Szomorócot. A táblát a Magyar Közúttól kapta a falu ajándékba, amikor a híres csata emlékére megkapták a Legbátrabb Falu címet. Micsoda történet.

Csak délelőtt és délután van nyitva tartó kisbolt, nincsen térerő, de van határ nélküli szabadság, udvarról udvarra járó kutyabarátok, békesség, nyugalom. Ez nem egy giccses hollywoodi film színhelye. Ez a mi kis falunk, Kercaszomor.

Fotók: A szerző saját tulajdona