A lakhatásnak sokféle alternatívája létezik, ilyenek a barlanglakások is. A szükség hozta otthonok egyike Noszvajon találhatóak, olykor művészek lakják be, fantáziájuk kiteljesítésére. A kánikulában kimondottan szellősnek ígérkeztek. De más meglepetések is fogadtak a vulkanikus eredetű „otthonokban”.
Noszvaj megannyi mindenről híres. Például a Glamping szállásokról, a Thummerer szőlészet és borászatról, a De la Motte kastélyról vagy éppen, ahogy a településen említik, Csernus doktor úr étterméről a Csendülő-ről, ahová nem jutottunk be. Nem helyette, de megcsodáltuk a noszvaji barlanglakásokat, ahol eljátszottunk a gondolattal, milyen lenne bennük élni. A Farkaskői-barlanglakások kimondottan hűvösek, és ami még ennél is lényegesebb, kimondottan izgalmasak.
Noszvajon a nyár kimondottan kellemes
A családi nyaralásunk egyik helyszíne idén Noszvaj községére esett, a Bükk aljában. Ahol olyan szállást kerestünk, ami a lehető legkevesebb megfelelést igényel tőlünk. Nem nagyon kell más emberekhez, étkezési időpontokhoz, különféle illemszabályokhoz igazodnunk. Ezért esett a választásunk arra a vendégszállásra, ami a község fölé emelkedve egy domb tetején áll, és a házban csak mi vagyunk, senki más. És csend van.
Akkor, amikor a nap az ég tetejéről égetően tűz, és a puszta lét megerőltető lehet bárkinek, kortól függetlenül. Például a fiamnak, aki kimondottan nem szívleli a meleget. Szemben velem, akinek lételeme a napsütés.
De Noszvajon a nyár kimondottan kellemesnek tűnik. És nem csak a félig a földbe süllyesztett vendégház bizonyult kellemesen hűvösnek a legmelegebb napokon, annyira, hogy még a ventillátort se volt szükség bekapcsolni, hanem más épületekben is. Ami leginkább a környezetnek köszönhető. Hiszen Noszvaj községe a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 méter magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el. A klíma itt hűvösebb, mint Budaörsön, ahonnan jöttünk.
Mi az a riolittufa képződmény?
A természetes barlangok az emberiség legősibb hajlékai közé tartoznak, az őskorban a legáltalánosabb menedékhelyként szolgáltak. Később az ember már maga alakított ki hegy- vagy domboldalakba vájva úgynevezett barlanglakásokat vagy sziklalakásokat. Hazánkban is számtalan helyen találhatunk barlanglakásokat.
Például a Bükk és a Bükkalja vulkanikus eredetű tufakőzetében gazdag településein, mint Noszvaj, Szomolya, Tibolddaróc, Andornaktálya és Cserépváralja.
De mit nevezünk riolittufa képződménynek? A vulkánkitörések első fázisában a többféle gőzök, gázok után elsőként feltörő kőzeteket nevezik a riolittufa kőzetnek. Ez tulajdonképpen nem más, mint a lávának a salak anyaga, ami kevésbé cementált, tehát gyenge ellenállósága van az időjárás eróziójával szemben. Önállóan építésre nem lenne alkalmas.
Ám a megkövült képződményekbe az ember könnyen tud sziklateraszokat, termeket vájni, hogy szükségotthont teremtsen magának. Pont úgy, ahogy azt Noszvajon is láthattuk. Ahol, például még 1862-ben is 64 család élt, 1930-ban pedig még 70 család lakott a barlangokban életvitelszerűen. A házak belseje úgy nézett ki, mint egy klasszikus parasztház, meszelt falu berendezett szobák, az udvaron állattartásra alkalmas ólak voltak kialakítva.
Az itt élő családok önellátók voltak. A vizet egy közeli kútról hozták, de az áramot bevezették a telepre, még utcanevek is voltak. A kormány az 1960-as években számolta fel a telepet.
Egy barlanglakás még a kánikulában is hűvös marad
A noszvaji barlanglakások a Bükkalja kőkultúrájának részeként jöttek létre. Az emberek megélhetésének azon a vidéken mindig hozzátartozott a kő kitermeléséből, faragásából adódó kereseti lehetőség. A kőzet mindennapi felhasználása a környező falvakban még ma is gyakori.
A domb közvetlen környezetében található térséget nevezik Farkaskő-dűlőnek. Itt találhatóak a farkaskői barlanglakások, ami ma már művészemberek alkotóterepét jelenti, és mint egy múzeum a mindennapokban látogatható is, szerény belépői díj ellenében. A cikk írásakor a felnőtt belépőjegy ára 700 Ft, a gyerekjegy ára 500 Ft. Készpénzben. A helyszín ma a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület birtokában van, amit a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskolában végzett képzőművészek baráti társasága alapított.
A társaság elsőként betemetett udvarokat tártak fel, utakat, ösvényeket kötöttek össze, oromfalakat építettek, majd belső tereket faragtak, így jött létre a művésztelep lakótere és helye.
Nem is akármilyen. Azt, a nagyközönség előtt is nyitott teret, amit mi is láthattunk, a tisztaság, az üdeség, a játékosság és a napfény tölti be, mégis végig hűvös maradt. Egy barlanglakás tényleg még a hőség ellenére is hűvös marad. Télen viszont bizonyára hideg lehet.
Alkotói tábor, művésztelep
A barlanglakások nem csak hűvösek, hanem komfortosak, ami a főzést jelenti mindenképpen, hiszen még egy kenyérsütő kemencét is találhatunk benne, aminek szellőztetése még az eredeti kéménykürthöz van csatlakoztatva. Van egy másik kemence is, abban megfigyelhetjük a ….. Étkezés után pedig kezet tudunk mosni, mi több zuhanyozásra is van lehetőségünk.
A látogatónak magyarázni sem kell, hogy a Farkaskő-dűlőben a barlanglakások lakói művészemberek. A kialakított terek, a környezet, még a kiírások is a szépérzékre, avagy a karakteres meglátásra utalnak. Kedvencünk volt a laikusként vudu babának nevezhető mogyoróvesszőből kötött bábú, az egyik nagyobb teremben, a zeneszoba avagy a pentaton obscura egy akusztikus terem, ahol a falakba vájt üregekben speciális hanghatásokat lehet elérni. Horváth Ottó szobrász az egyik kemencesutban fedezte fel, milyen szépen rezonálnak a falmélyedésekben a hangok, így hozta létre gondos faragással az üregeket, amelyeket az ötfokú hangsorra hangolt.
Nagyon tetszett nekünk a pentanon obscura terem melletti kis szoba, ahol spirál alakzatban lógatták fel a művészek a köveket, amik mint a domino egymáshoz dőlve muzsikáltak a nyári melegben felettünk.
A művészek tevékenységének négy alapterülete a farkaskői barlanglakásokban a képzőművészet, az oktatás, a meseterápia és a környezetvédelem. A tájépítészet, szobrászat mellett a zene, a festészet és az iparművészet változatos műfajai is helyt kap. A nemezelés, az üvegművesség, a kerámia mellett a helyi hagyományos kézműves mesterségek is. A bor,- kőkultúra, mogyoróvessző-fonás. Ha szeretne többet tudni a farkaskői barlanglakásokról, akkor nézze meg cikkünk forrásait.
További fotókért kövessen bennünket az Instagramon:
