A pára vagy páralecsapódás az ablakokon egész évben megjelenhet, és ennek számos oka lehet. A fűtési időszakban gyakrabban előfordulhat, hogy pirkadatkor nedvesek lesznek az ablakok. Mielőtt még aggódni kezdenénk, hogy nem jók a nyílászáróink – nézzük át, mi minden okozhatja, és mit tehetnénk ellene.

Pára az ablakon – A reggeleim december óta azzal kezdődnek, hogy belülről letörlöm az ablakokat papírtörlővel, és azon töröm a fejemet közben, hogy mi okozhatja ezt a rengeteg vizet? Fenntarthatósági szempontból a víz felitatásához addig használom fel újra és újra ugyanazt az adagnyi konyhai papírtörlőt, míg bírja az anyag. Vagyis igyekszem nem összegyűrni és kiterítve megszárítani legalább a másnapi és harmadnapnyi használatra. Próbáltam törölközőt, textilpelenkát, konyharuhát is erre, de azok foltot hagynak az ablakon, és akkor nem a páralecsapódástól nem látok át az üvegen, hanem a maszattól.

Mivel már erősen megelégeltem ezt a napi rutint, utánanéztem, mi okozza a párát, a páralecsapódást vagyis az ablakon csíkokban lefolyó vizet. Illetve, annak is utána kezdtem érdeklődi, hogy mit tehetnék ellene. Az ablakokat forgalmazók persze a teljes nyílászáró cserét javasolták, elsőre. De engem jobban érdekel inkább az ok, mint az okozat, hogy cseréljek ablakokat, „csak úgy”, mintha arról lenne szó, elfogyott a krumpli itthon, és fussak le a zöldségeshez pótolni.

Azt talán kútfőből is tudjuk, hogy a ködöt, a párát általában a hideg és a meleg együttese okozza. Amikor a melegebb levegő találkozik a hidegebb felülettel, a levegőben lévő nedvesség kis cseppekké kondenzálódik. Mint a pára hideg koktélos poháron egy forró nyári napon. Ami igencsak jóleső látvány. Még a fürdőszobai tükrön is bájos a pára egy meleg fürdő, zuhany után, a belerajzolt szívvel és virággal – így üzenve szeretetet a családtagjainknak. Az ablakoknál viszont ennél többről van szó, azon a téren mindenképpen, hogy aggódnunk kell-e vagy sem: szükség lenne-e ablakcserére? Mit csináljunk, ha már a fal is penészedik az ablak körül?

Hol ül meg a pára?

A Hol alszik a kisegér? című mesekönyvben Erwin Mooser egy lakhelyét vesztett kis egérről mesél, aki nagyon nehezen talál magának új alvóhelyet. Vagy elkergetik a virágból, a gomba alól, hol meg a fészekből, míg végre talál magának, egy éjszakára mindenképpen, szállást a jókora nagy, és igen melegen puha medve hasán. A pára, a kis egérrel szemben, viszont akár minden hajnalra képes megülni ugyanazon az ablakon, a kérdés viszont az, hogy hol? Ami igencsak lényeges kérdés.

Az esetleges probléma ugyanis abból adódhat, ha a pára nem jó helyen ül meg, csapódik ki, folyik le az ablakon. Így először is, ezt kell megvizsgálnunk. A pára megülhet az ablakon belül, az ablakon kívül vagy mindkét oldalon, függően attól, mi okozza a jelenlétét. A páralecsapódások a hideg felületeken, az úgynevezett hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló, ami a lakóparkok épületeinek sajátja.

A bepárásodott ablakokkal nem csak az a baj, hogy nem feltétlenül nyújtanak szép látványt, de több higiéniai problémát is okozhatnak. A párásodás hozzájárul a penész kialakulásához a sarkokban vagy az ablakok mellett, nedvesíti a falakat, illetve kellemetlen, túlságosan nedves levegőt idézhet elő a helyiségekben. Nézzük meg tehát, hol ül a pára az ablakon, hogy orvosolni tudjuk a problémát.

Pára az ablakon kívül

Kora reggel a fűtési szezonban – ilyenkor általában páralecsapódás és párásodás jelenik meg a modern ablakok külső felületén. Az oka pedig az, hogy a nedves levegő melegebb, mint az üveg. A levegő gyorsabban változtatja a hőmérsékletet, mint az üveg anyaga. Ezért az éjszaka folyamán lassan lehűlt üveg még reggel is hűvös, amikor a külső levegő elkezd felmelegedni. Ahogy a napsugara erősödik a nap folyamán, úgy utoléri az üveg hőmérséklete is ugyanazt a főfokot, és eltűnik a köd.

És bár szomorú lehet egy ködös ablakot nézni, ez valójában nem baj. Ez azt jelenti, hogy az ablakban lévő üveg hatékonyan szigeteli a hőt az otthonában. Ha az ablak külső üvegtáblája meleg lett volna, az azt jelentette volna, hogy a hő belülről szivárgott ki. Vagyis semmi baj nincs– a külső kondenzvíz annak a jele, hogy jól szigetelt a nyílászáró. Mivel az ablak külső része nedvességálló és nagy nedvességterhelésnek is ellenáll, a külső párásodás veszélytelen. Az ablakok párásodása kívülről főleg a tetőablakokat érinti.

Mit tehetünk ellene? Megoldás lehet például külső redőnyöket, napellenzőt használni, akkor az üveg éjszaka kevesebb hőt veszít. Vagy, ami pofonegyszerű, az ablakokat lemosni, a koszos üveg megkönnyíti a páralecsapódás felszívódását.

Páralecsapódás az ablak belső oldalán

Ha az ablak belül párásodik be reggelre, vagyis az otthonában, akkor a helyzet más. Ugyanúgy, mint a külső párásodás esetén, ez a hideg üvegtáblán kondenzálódó meleg, nedves levegőnek köszönhető. De az ablak belsejében a nedvesség nem gyűlik össze. Ezért érdemes tenni valamit a belső páralecsapódás ellen.

Mit tehetünk ellene? Megoldás lehet ha elhúzzuk a függönyöket. Vannak olyan függönyanyagok, amelyek gátolják a levegő áramlását az ablakok előtt, és ez okozhatja a páralecsapódást. Húzza el a függönyöket éjszakára, és másnap reggel nézze meg, ez segített-e, ha igen, akkor a függöny nem megfelelő, valószínűleg műszálas, nem nedvesség felszívó.

Ha van külső napellenzője, zsalugáterre húzza le, csukja be éjszakára, hogy melegítse az ablakát. Vágja vissza a növényeket, vagy tegye el őket az ablakból. A sok növény hozzájárulhat a magasabb páratartalomhoz, ami viszont növeli az ablakok bepárásodásának kockázatát.

Használja a ventilátort. Használja a ventilátort a konyhában, a mosókonyhában és a fürdőszobában, az amerikai konyhás nappaliban, ha van. Fokozza a levegő keringését, csökkenti a páratartalmat és segít kiegyensúlyozni a beltéri klímát.

Ne nyissa bukóra az ablakokat. Ha csak résnyire nyitja ki az ablakot, akkor nem cserélődik ki annyi levegő, mint amikor teljesen kitárja az ablakot, és 3-5 perc alatt teljes lehűti és kiszellőzteti a helyiséget. Ha csak bukóra nyitja az ablakot, akkor csak az ablak közvetlen környezetében hűl le a fal, ami növeli a penész kialakulásának kockázatát.

Ellenőrizze a szellőzést. A rosszul beállított szellőztetés túlnyomást is okozhat otthonában. Ekkor a meleg levegő kifelé kényszerül, és szükségtelen mennyiségű energiát áraszt a falakon és az ablakokon keresztül. Még jó ablakokkal is.

Cserélje ki az ablakokat.  Ha az ablakoknak magas az U-értéke, azaz alacsony a szigetelőképessége, akkor automatikusan sok hőt és energiát bocsátanak ki, és nem tudja kivédeni, hogy ne jöjjön be a hideg. Ekkor a belső üveglap hidegebb lesz, mint a benti levegő, és páralecsapódás képződik. Ha régebbi ablakai párásodnak belülről, akkor ez a legvalószínűbb oka. A megoldás az, hogy új, jobb szigetelésű nyílászárókra cseréli azokat.

Használjon nedvességmérőt, és figyelje az otthona páratartalmát, hogy tudja mikor érdemes szellőztetnie. Amikor a mutató a piros mezőbe ér, akkor kell teljesen kitárnia pár percre az ablakokat. A levegő megfelelő nedvességtartamának értéke változó, de általában 45% – 60% között van. 

Pára az ablakon a dupla üvegezések között

Az üvegek közötti rész ideális esetben hermetikusan le van zárva, tehát légmentes. Amennyiben ez a feltétel nincs teljesítve, akkor bejut a két üveg közé a levegő és vele együtt a nedvesség is. Ha páralecsapódás vagy pára van a modern ablakok között, az szinte mindig azt jelenti, hogy az üveg vagy a tömítés kilyukadt, eltört. Az üveg közé nem kerülhet nedvesség. Ha páralecsapódást lát a két ablak között, akkor bizony ki kell cserélnie az ablakokat.

Azoknál a régebbi ablakoknál, amelyekben nincs gáztöltésű szigetelőüveg, előfordulhat, hogy az ablaküvegek között páralecsapódás keletkezhet anélkül is, hogy azok eltörnének. Ez azért van így, mert a szárny vagy a keret nem feszes, és a nedvesség oldalról, az ablakba jut be. Az ablakok lezárhatók. Jó ötlet lehet azonban inkább energiatakarékosabb ablakokra váltani.

Milyen a megfelelő szellőztetés?

Szellőztetésre naponta minimum három alkalommal kerítsünk sort, ha lehet, bár a legideálisabb az ennél több 4-5 alkalom lenne. Vagyis minimum reggel, majd a munkából hazaérve délután, és este a lefekvést megelőzően tárjuk ki az ablakokat sarkig. Nem kell félnünk attól, hogy ennyi szellőztetéstől kihűl a lakás, mert ahhoz sokkal több időre lenne szükség. A téli időszakban 4-5 perces szellőztetést végezzünk, előtte persze ne felejtsük el a fűtőtesteket letekerni alaphőfokra. Tavasszal szellőztessünk 10-15 percig, míg nyári időszakban akár 20-25 perces szellőztetést is végezhetünk, amire még a legnagyobb kánikulában is szükség van, a saját egészségünk miatt, úgyis, hogy úgy érezzük áll a levegő.

És ami ennél is fontosabb ne felejtsünk el szellőztetni magas páratartalommal járó tevékenységek után, mint a főzés, a hajszárítás és a sütés-főzés, ha nem akarjuk, hogy újra és újra pára üljön az ablakon.

Információ és fotó: ITT További információ: ITT és ITT