A Pünkösd kétnapos ünnepéről instant gyorstalpalót hoztunk. Amiből röviden kiderül, milyen népi hagyományok, szokások kapcsolódnak hozzá hazánkban.

A pünkösdi rózsa


A legszebb pünkösdi jelképünk a bazsarózsa, melyet az egyház emelt pünkösdi rózsává, így lett ennek a két napnak a hivatalos virága. Latin nevén: Paeonia lactiflora. Piros színe a katolikus vallásban a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet, tüskétlen szára miatt pedig Szűz Mária virágaként emlegetik. Az ártatlanság szimbólumának tartják, ezért is kedvelt mennyasszonyi csokrokban. A néphagyományok szerint gyógyítási céllal pünkösdi rózsa levelét a jószág takarmányába szórták, illetve feltételezett bajelhárító ereje miatt a várandós asszony fürdővizébe tették.

Gyönyörű színekben kapható a bazsarózsa: a fehértől, a szinte feketébe hajló bordóig

Májusfa titokban

Május és a Pünkösd időszaka a magyar néphagyományban a fiatalságról, a szerelemről, a párválasztásról és a termékenységről szólt, amit az ünnephez kapcsolódó népszokások is erősítettek. A májusfát május elsejére virradóra, teljes titokban állították fel a legények a lányos házak portáljára. Nyárfát, nyírfát vagy fenyőt a fiatalemberek összefogással kivágnak, kidöntenek, zöldjeitől megkopasztják, majd feldíszítenek: fehér vagy színes szalagokkal, és a legtetején egy italos üveggel. A fá­ra kö­tött ita­lért a bá­tor le­gény meg­mu­tat­va ere­jét, fel­mász­ott. A legény a májusfával adta tudtára a kiszemelt lánynak, hogy udvarolna neki. Má­jus­fa ki­tán­co­lá­sa a hó­nap utol­só szom­bat­ján van, ilyenkor a lá­nyos ház­nál ál­lí­tott fát ugya­naz a fi­ú­tár­sa­ság dön­ti ki, mint akik felál­lí­tot­ták. Ek­kor de­rül ki a tit­kos hó­do­ló ki­lé­te, s, hogy elfogadja-e udvarlónak a leány a fát állító fiút.

A legény a májusfával adta tudtára a kiszemelt lánynak, hogy udvarolna neki

Pünkösdi királyválasztás

A Pünkösdi király és királynő választás első leírása 1647-ből származik. Legények lóháton, különféle akadályok között megrendezett ügyességi és erőnléti játékában választották ki a legderekasabb legényt pünkösdi királynak. A feladatok között szerepelt a vad bika üldözése, a libanyaktekerés, a tuskócipeléssel, a lóverseny, kaszálás vagy éppen a kakaslövés. Legismertebb leírása Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

A legügyesebb, legerősebb legény egy évig viseli a pünkösdi király címet

Pünkösdölés a lányoknál is

A pünkösdélés része a királylány körmenete :a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. 10–14 kislányok öten-hatan összeállnak csoportba. A legfiatalabb, a legszebb, a legjobb barátnőjük a pünkösdi királyné. A kislányok sok helyen fehérbe öltöztek, vagy pirosba, koszorút tettek a fejükre, a kiskirálynét pedig fehérbe öltöztették, menyasszonyi fátyollal borították le, vagy a feje felett sátorként a lepedőt tartottak a lányok. Elöl ment egy kislány, kezében bazsarózsával díszített királyi pálca vagy felszalagozott bodzaág. Sok helyen rózsaszirmot hintettek a ház elé, a házról házra járó köszöntők szíves fogadására.

A legfiatalabb, legszebb lányt maguk közül választják Pünkösdi királynőnek a lányok

Zöldág-járás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak felvonultatása és a házba vitele. Szokás volt húsvétkor, virágvasárnap vagy pünkösdkor a kapukra, az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, az istállókba, a malmokra frissen vágott zöld ágakat, bodzaágakat, virágkoszorúkat avagy gyümölcságakat tűzni. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Litéri Zöldág Kultúrális Egyesület zöldjárása Fotó: Simon Tibor

Pünkösdi falatok

Pünkösdkor ünnepi ételek kerültek az asztalra. A juhtartó vidékeken bárányt, birkapörköltet tálaltak. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra.

A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak, hiszen a tojás termékenységszimbólumnak számított. Mellette kötelező volt valamilyen édes kalács készítése is fonva, mákkal díszítve. Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. Volt, ahol túróslepényt ettek. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

A mákkal díszített kalács a termékenységet szimbolizálja

Forrás: ITT és ITT

Fotó: Kristina Paukshtite/Pexels