Ha a megfelelő irányból nézzük, azonnal elénk tárul Eszterháza, a fertődi kastély pompája. Mi mégis elmentünk mellette, mert az út másik oldalán kerestük, ahol a parkoló és egy étterem működik. Amikor viszont megpillantottuk, le sem tudtuk venni a szemünket, a legfényesebb magyar kastélyról.
Kastélylátogatók vagyunk. Három hétig laktam a Somssich-kastélyban. Bejártuk már a Ráday-kastély és a bajnai Sándor-Metternich ódon falait, a fehérvárcsurgói Károly-kastélyt, megtekintettük a székesfehérvári Bory-várat, a keszthelyi Festetics-kastélyt, a bécsi Belvedere-t belülről és a Schönbrunnt kívülről – és ezekről az utazásokról írtunk úti beszámolókat. Most Fertődön jártunk, ahol lenyűgözött bennünket Eszterháza a legfényesebb magyar kastély.
Eszterháza – így nevezte a Fertődi kastélyt Esterházy Miklós herceg, a saját családnevéből formálva. A névadás szándékosan utalt a francia Versailles-ra, hiszen a kastélyt úgy alakítatta át, hogy az legyen a Habsburg Birodalom egyik legfényűzőbb főúri rezidenciája. Eszterháza valóban a legpompásabb kastélyok egyike lett.
Látogatás Fertődön
Hol van Fertőd? Magyarország északnyugati részén fekszik, néhány kilométerre a Fertőtől és Ausztria határától. 1950-ben alakult a település, az Esterházy Miklós herceg által alapított Eszterháza és az 1313 óta jegyzett Süttör községek egyesülésével.
A településre Győr irányából a 85-ös úton érkeztünk, a kastély elé pedig a Joseph Haydn utcába kellett behajtanunk. Itt a kettes szám alatt áll Eszterháza egykori kijárata, ma bejárata, merthogy a kastélyba korábban az öblös kerten át, hosszan vezetett az út. Így most a Kastélykert végéből indulnak a látogatók, mi is. Ezen a márciusi szombaton nincsenek sokan, összesen 13-an kapunk tárlatvezetést. A csoportunkon kívül néhány turista nézelődik csak.
Rengeteg információval leszünk gazdagabbak egy óra alatt, először is megtudjuk a kastély története 1720-ra nyúlik vissza. Esterházy József ekkor építette fel húszszobás vadászkastélyát a Fertő-tó körüli mocsár és a kissé magasabban fekvő Lés-erdő határánál. A 22 szobás vadászkastély tervezője Anton Erhadt Martinelli volt, akinek az egykori Károly-kaszárnyát, ma Fövárosi Önkormányzat épületét is köszönhetjük.
A vadászházat funkciójának megfelelően akkor még csupán vadászatokra használták, hiszen a herceg udvara ekkoriban Kismartonban, vagy Bécsben időzött. A bővítés még váratott magára. Egészen az örököséig.
Vadászházból a legfényesebb magyar kastélyba
Esterházy Józsefnek két fiú gyermeke született, legidősebb fia Esterházy Pál Antal 1762-ben utód nélkül halt meg, így a herceg örököse kisebbik fia lett, a pompakedvelő Miklós József. Aki a Süttör mellett álló vadászkastélyból fényűző magyar kastélyt varázsoltatott. Az elmondások szerint eredetileg a Kismartoni kastélyt szerette volna kibővíteni, de a szabad királyi városban nem építkezhetett volna kedvére, és a várkastély jellegű épület sem hozta volna azt a fényűzést, mint amit Eszterházából ki tudott hozni. Márpedig Esterházy „Fényes” Miklós azt mondta: “Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – így felépítette az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó-copf kastélyát.
A tárlatvezetésen továbbá kiderült: 1762-től egészen Fényes Miklós haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, ahol akkor, mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek. Ez az időszak volt a kastély első fénykora.
Az eredeti vadászkastélyhoz patkó alakban kapott mindkét oldalra szárnyat az épület, amiben kialakítottak 126 barokk-rokokó stílusban berendezett szobát. Mindebből a látogató ma megtekintheti, az arany stukkókkal és gyertyákat tartó angyalokkal ékesített dísztermet, és zenetermet az emeleten, amiben manapság is rendeznek hangversenyeket, nagyszabású rendezvényeket, még esküvőket is. A 9 méter magas zeneterem mennyezetén nem csak egy csodálatos freskót tekinthetünk meg, hanem egy 300 kilogrammos csillárban is gyönyörködhetünk, akár alatta állva is. Mi így tettünk.
A díszterem alatt a sala terrena terem húzódik, amely a barokk kertet kötötte össze az épülettel. A sala terrena terem gazdag virág és gyümölcs stukkó díszítése a kert folytatásaként szolgált. A két terem oldalaiban a hercegi és hercegnéi lakosztályok álltak, kézikönyvtárral és a nyugati szárnyban a híres 650 festményből álló Esterházy-képtárral. A keletiszárny-részhez pedig egy pálmaház kapcsolódott a téli hideg napokra. Az udvar vendégei az első emeleti oldalsó lakosztályokban kaptak szállást.
Mulan története a falakon
Az egykori herceg és a hercegné lakrészét mi is megnézhettük, azokat a legbensőbb szobákat is, amikbe még maga a világhírű zeneszerző Haydn sem léphetett be, holott mintegy 24 éven át volt Eszterháza udvari zeneszerzője, karmestere, és több mint 30 évig állt a család szolgálatában, korábban még Kismartonon Esterházy Miklós megbízásából. Haydn karmesterként vezette az udvari zenekart, operákat és szimfóniákat vezényelt a kastély operájában, zeneműveket szerzett, amelyeket a kastélyban mutattak be.
A kastélylátogatás során elhangzott, hogy a kor trendjének megfelelően erősen kínaizáló volt a lakberendezés. Számos szobában festettek ázsia motívumokkal gazdagított kék színű falakat, láthattunk több Kína világát ábrázoló vázákat, tálakat, festményeket, akváriumokat és egyéb tárgyakat. Az egyik szobában az ókori Kína egyik leghíresebb hősnőjének Hua Mulan történetét láthatjuk fekete-arany színben a falakra festve – a tárlatvezető úgy fogalmazott – hasonlóan gazdag díszítésű falakkal Schönbrunnban találkozhatunk, mintegy 1000 Rajnai Forintba került a kivitelezése.
A pompának itt még nincs vége, az akkoriban 300 hektáros parkban, angol és francia stílusban ültetett kerteket csodálhattak meg a vendégek. Szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát. A park mögött elterülő, „mulatóerdő” szélén két mesterséges vízesés, beljebb pedig Diana és Apolló, Fortuna és Vénusz temploma. A parkban több szökőkút, egy víztorony, valamint egy narancsház is épült, amelyek az előkelő látogatók többnapos szórakoztatását szolgálták a kastély közelében épült marionettszínházzal és operaházzal együtt. Az opera épülete ráadásul részben leégett, így újra kellett építeni, Fényes Miklós pedig nagyobbra tervezte a második operaházát.
Egy esterházy hercegnek bagatell
A kiállításon megtudtuk ma sem „üres” a kastély. A leszármazottak közül Esterházy Antal herceg és a felesége, az ukrán származású Svetlana hercegné a kastély egyik, nekik elkülönített lakosztályában élnek. Találgattunk, hogy vajon melyik szárnyban lakhatnak, de természetesen nem kaptunk választ a kérdésünkre, azt viszont megtudtuk, a most 88 éves herceg, pár évvel ezelőtt, időnként még maga is vezetett tárlatokat.
A tárlatvezetés során többször felmerült Mária Terézia neve, a kastély leghíresebb vendégeként. Fényes Miklós az uralkodónő tiszteletére egy hatalmas termet is felhúzatott a kastélyhoz, ám az épületrész egy véletlen balesetben még a császárné érkezése előtt leégett. A herceg viszont nem hagyta annyiban a dolgot, helyette egy kisebb vendégkastélyt építtetett Mária Terézia fogadására. A költségekről az egyik bál alkalmával a császárnő megkérdezte a herceget, mire Esterházy Miklós elárulta, hogy nyolcvanezer forintot költött a külön épületre. Mária Terézia az igencsak borsos ár hallatán mosolyogva csak annyit mondott: O, das ist für einen Fürsten Esterházy eine Bagatelle! azaz Ez egy Esterházy hercegnek semmiség! Másnap arany betűkkel díszelgett az épület homlokzatán a felirat: Bagatelle. Onnantól kezdve így nevezték Eszterházán a kerti kiskastélyt.
Sarló és kalapács az ajtón, rózsák a kertben
A kiállításvezető elmondta, a kastély eredetei pompája Fényes Miklós halálával szertefoszlott, mert az örökös, Esterházy Antal átköltöztette az udvartartását a kismartoni kastélyba, és a család mintegy évszázadon át, nem foglalkozott a legfényesebb kastélyával.
Majd az 1900-as évek végén Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő állagmegóvó munkálatokat végeztett a kastélyon, és felújítattak egy lakosztályt maguknak. A grófnőnek szívügye lett Eszterháza, szinte az egész hozományát a felújításra és a kertek megújítására költötte. 1902-ben kertészt fogadott, a parkhelyreállítás során mintegy 20 000 tő rózsát ültetett, a parkosítás 1908-ra fejeződött be. Ma is híres rózsakertjének egy része, az egykori operaház helyén fekszik. A család egészen a II. világháború végéig használta a kastélyegyüttest.
A háború végén azonban egy időre a szovjet hadsereg költözött be. A megszállásnak több helyen is a nyomát láttuk. A dísztermet 8 hónapig kórházteremként működtették, havonta egyszer fertőtlenítésként fehérre meszelték. Több ajtóra sarlót és kalapácsot festettek. A Belvedere-ben három feliratot is a falon hagytak, ezeknek a jelentését a Google-fordító segítségével értettük meg. De csak miután megnéztük a lélegzetelállító kilátást a ketre és a kastély tetejére a hatalmas ablakokból.
Az ismerettejesztés kitért arra is, hogy a katonák távozása után a kastélyt sorsára hagyták, az értékes berendezési tárgyakat a szovjetek és a lakosság elhordták. A helyiek a dísztermet terménytárolóként használták, a nyugati szárnyba kertészeti technikumot és szakgimnáziumot költöztettek be, a keleti szárnyban pedig növénynemesítő kutatóintézetet, majd szállásokat alakítottak ki. Végül a kastély állami tulajdonba került. A felújítási munkák 1957-ben kezdődtek el, és azóta is tartanak.
A kastélykomplexum 2014 óta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont gondozása alatt áll. Vezetett alkalmakon és tárletvezetés nélkül is látogatható. A kastély virtuálisan ITT tekinthető meg. Érdemes meglátogatni, Eszterháza felejthetetlen élményt ad, jóformán egy egész délutánt el lehet tölteni az épületben és a kertben.
Forrás: ITT és ITT és ITT és ITT
Címlapfotó: Eszterháza
Belső fotók: Szoknya és Nadrág Magazin
Polgár Ágnes
