Hideg hónapokban a hétvégi programok szervezésekor több időt szánunk a benti, mint a kinti programoknak. A lehetőségek mérlegelésekor a vírushelyzet is inkább az otthoni elfoglaltságokat erősíti. Ha ehhez hozzátesszük nem divatból, hanem józan megfontolásból, hogy globális jövőnk miatt inkább szeretnénk fenntarthatóbb otthonban élni, akkor előtérbe kerülhetnek a dolgaink ápolása, javítása. Ehhez felfrissíteni az emlékeinket a karbantartás, a javítás és az újrahasznosítás hogyanáról nagyon fancy hozzáállás!

Életünk egyik legfontosabb színtere az otthonunk. És egyben a legértékesebb is az egészségünk mellett, hogy van egy olyan hely, ahol biztonságban és kényelemben érezhetjük magunkat. Természetes, hogy arra a helyre, ahol a legjobban szeretünk együtt lenni a családunkkal, arra különös figyelmet szentelünk. És nem csak úgy, hogy mindig a legújabbat és a legszebbet vásároljuk bele. Hanem úgyis, hogy óvjuk. Sőt, leginkább úgy, hogy vigyázunk rá.

Tegyük meg az első lépéseket a fenntartható otthonért

Az otthonunk folyamatos törődést igényel. Rendet rakni és tartani benne nem csak azért szükséges, hogy megóvjuk az ingatlan és a benne lévő ingóságok külső-belső állagát, hanem, hogy mi is jól érezhessük magunkat benne, a renddel és a tisztasággal a saját egészségünket, mentálhigiénünket védjük.

A fenntartható otthon fogalmához nagyon sok minden tartozik. Jóval több annál, mintsem a hulladék szelektív gyűjtése és kidobása. Aminek a menete háztartásonként változhat, függhet attól is, hogy lakóhelyünkön milyen lehetőségek vannak a hulladék kidobására. Példaként említhetjük, van ahol az átlátszó és a színes üvegeket külön szállítják el, míg máshol egybe viszik el azokat.

A hulladékokhoz tartozóan nagyon fontos, hogy kerüljük az ételpazarlást. Hetente egyszer érdemes szelektálni a hűtőben, és a szemünk elé tenni a hamar romlandó vagy fogyaszthatóság szempontjából rövidesen lejáró élelmiszereket.

Igyekezzünk úgy élelmiszert vásárolni, és egyszerre csak annyit főzni, amennyit biztosan egy-két étkezés alatt elfogyasztunk, még azelőtt, hogy megváltozna az étel íze, vagy szimplán megunnánk. Ha mégis sokat főznénk és sok maradna, akkor fagyasszuk le a maradékot ha, az étel jellege engedi, vagy kínáljunk meg vele más, esetleg adjuk tovább egy rászorulónak, mintsem kidobjuk. Egyre több településen van lehetőség ételadó tárolóba kitenni az ételt.

Az élelmiszeren túl az energiafelhasználásra is érdemes odafigyelnünk. Az energiatakarékos izzók használata is a környezetvédelmet erősítik, ahogyan az is, ha az elektromos, elektronikai berendezéseinket nem hagyjuk készenléti állapotban, amikor nem használjuk azokat, hanem lekapcsoljuk azokat.

Ezt követheti az a magatartás, hogy eleve csökkenteni kezdjük a háztartásunk hulladéktermelését. Amihez egyértelműen társul a vásárlásaink megfontolása is. Vagyis mielőtt vásárolnánk valami újat, alaposan átgondoljuk valóban újra van-e szükségünk? Vagy elegendő a régi dolgainkat karbantartani, javítani a hétvégi barkácsolás során?

Folytassuk a sort a ruháinkkal 

Az otthonunk, életterünk fenntarthatóságához a ruháink is hozzá tartoznak. Amik idővel és a használattal tönkremennek. Elkopnak, elszakadnak, megkopnak. Régi fényüket és hozzá kapcsolódó pozitív érzéseinket veszítik el. A gyerekek kinövik, elhasználják azokat. Így természetes az is, hogy időnként újat kell vásárolnunk.

Ám pénzt takaríthatunk meg és az ökológiai lábnyomunkat  is csökkenthetjük, ha igyekszünk a ruháink állagát minél tovább megőrizni, felújítani. A lyukakat foltokkal, zsebekkel takarhatjuk el. A megunt egyszínű ruhákra mintát, képet festhetünk, hímezhetünk, nyomtatható textilfotóval frissíthetjük fel. Át is alakíthatjuk a ruháinkat.

Régen semmit sem dobtak ki. A kevésbé jó minőségű ruhákból otthoni öltözet lett, végül pedig átszabták valamivé. Tároló zsákokat, táskákat varrtak, vagy szőnyeget csomóztak belőlük. Még a kopott lepedőt és törülközőt is felhasználták törlőrongyoknak, felmosórongynak, a hétvégi barkácsolás alatt vagy az otthoni kertészetben a szerszámok tisztításához.

Érdemes az illemszabályon túl, mindig alkalomhoz illő ruhát viselni azért is, hogy megkíméljük a holmijainkat. Hazaérve átöltözni, takarításhoz a legrosszabb ruháinkat hordani. Átgondolni mit viselünk egy kiránduláson, nőknek például magas sarkúban nem ildomos hosszú sétára indulni még egy városi rövid kikapcsolódáskor sem, ahogyan a hétvégi barkácsolás vagy kertápoláshoz se a legújabb és legkényesebb ruhadarabunkat válasszuk, hogy minél tovább jó állapotban maradjanak, ne kelljen újat vásárolnunk.

Azzal is növelhetjük a fenntarthatóságot, ha használt ruhákat vásárolunk. Erre számtalan módunk van már, a használt ruha üzleteken túl is: Bolhapiacok, aukciók, garázsvásárok, online csoportok. A munkahelyünkön vagy más közösségi tereken is tarthatunk cserenapot. Meglepő milyen kincsekre bukkanhatunk egymás kiárusított ruhatárában rokonok, barátok, munkatársak társaságában.

És ha mégis új ruhát vásárolnánk, hiszen nagyon jó érzés újat viselni, akkor nézzünk körül az újrahasznosított anyagokból készült termékek között is. Továbbá kézi mosást igénylő ruhadarabokat csak akkor vigyünk haza, ha valóban lesz hozzá lehetőségünk kézzel mosni azt. A szakemberek a ruhák szellőztetését is javasolják mosás helyett, ha nincs azokon folt, ami alól a fehérneműk valóban kivételt képeznek.

Gondoskodjunk a bútorainkról, lakberendezési tárgyainkról

Az ökológiai lábnyomunk jelentős csökkentését hozhatjuk azzal, ha különösen odafigyelünk azokra a bútorainkra és berendezési tárgyainkra, amik nem csak drágák, hanem előállításuk is nagy energiabefektetést igényel.

A fogyasztói társadalmat az tartja fent, hogy a termelés iszonyú iramban löki piacra az új termékeket, a fogyasztók pedig óriási sebességgel cserélik le régi dolgaikat újakra. Pedig ez a magatartás sem társadalmi-gazdasági, sem pedig környezeti szempontból nem
tekinthetőek sem hosszú, sem rövid-távon fenntarthatónak. Társadalmilag azért, mert a fogyasztási javak a különböző területi társadalmi csoportok között igen egyenlőtlenül oszlanak meg. Másrészt, mert a különböző területi társadalmi csoportok fogyasztási lehetőségei, a fogyasztási javakhoz való hozzáférése is egyenlőtlen. Környezetileg sem fenntartható, mert ma mind a termelői oldal, mind pedig a fogyasztói oldal részéről, a fogyasztási javak előállításához szükséges természeti erőforrások „túl-használata” a jellemző, amivel kockáztatjuk a kimerülésüket, és ezzel veszélyeztetjük a jövő generációk igényeinek kielégítését.

Nem vitás tehát, hogy vigyáznunk kell mindarra, ami az otthonunkban körülvesz bennünket. A gondos kezelés és karbantartás meghosszabbítja a használati cikkek élettartamát. Éppen ezért ne is vásároljunk olyan holmit, aminek nem tudjuk a gondját viselni. Például a fehér színű kanapé nem feltétlenül állat és gyerekbarát, ahogy az üvegholmik sem.

A bútorok felületeit rendszeresen portalanítsuk, a textil fedésű bútorokat, kanapékat, foteleket, ágyakat időnként forró gőzzel, vizes porszívóval mossuk át, fertőtlenítsük. Kerüljük a környezetre ártalmas tisztítószereket. A sérült bútorokat próbáljuk javítani, ahelyett, hogy újat vásárolnánk, vagy újíttassuk fel azokat, amennyiben az még lehetséges.

Egy kitört székláb, egy megszakadt kanapé húzat, egy sérült asztalfelület házilag is javítható. Ha tájékozatlanak lennénk abban, hogyan álljunk a felújításnak, kérjünk tanácsot a környezetünkben, vagy online tematikus csoportokban. A YouTube-on nagyjából minden problémára találunk videót. A barkácsolás lehet hétvégi program is, közösen tervezhetjük meg, hogy bútorainknak, használati tárgyainknak milyen új külsőt adjunk, mit és hogyan alakítsunk át. Ötletekért sem kell messzire menni, a képmegosztó oldalak is a segítségünkre lehetnek.

A hétvégi barkácsolás legyen közös program

Az otthon fenntartása közös érdeke a családnak, éppen ezért közös feladat is. Átgondoltan, tervezetten élni persze nem jelenti azt, hogy a szerepek felcserélődjenek, és mi emberek legyünk az értékeinkért. Igyekeznünk kell egészséges egyensúlyba hozni a szükséget és a kényelmet.

Ahhoz pedig, hogy ápoljuk, felújítsuk, átalakítsuk a ingatlanunkat és ingóságainkat, az gyakran lehet közös programunk is. Hasonlóan a társasjátékhoz, a kiránduláshoz, a mozizáshoz, a sportoláshoz erre is leginkább a hétvégén keríthetünk időt.

Nézzünk együtt körül, tudásunk és rátermettségünk alapján válasszuk ki, miben tudnánk a leghasznosabbak lenni, és ebbe fokozatosan vonjuk be a legkisebbeket is.

A régi bölcsességeket megtanulhatjuk az idősebb korosztálytól – sok megoldás ma is alkalmazható, nem vesztett a hatékonyságából – legyen az bármi: cipőápolás, ruhamentés, ételpazarlás, bútorkarbantartás, szobafestés, kertgondozás vagy más otthonápolási munka.

Használjuk a hétvégi barkácsoláshoz a fantáziánkat, varrjunk-szabjunk, foltozzunk, csiszoljunk, kalapáljunk, fúrjunk-faragjunk, tapétázzunk, ragasszunk. Együtt az egész család.

Forrás: ITT
Fotó: Getty Images