A #maradjotthon kampány a taxisoknak sem kedvez, értelemszerűen drasztikusan visszaestek a fuvarok száma az elmúlt hetekben. Kevesebb kint a taxi is, nem csak az utas. Azok a taxisok, akik kint maradtak dolgozni, ahol tudnak segítenek, pedig nekik is pénzbe kerül a benzin.

Istvánnal korábban már beszélgettünk arról, milyenek az utasok taxis szemmel. Kihangsúlyozta a taxisnak lenni bizalmi állás, mindkét oldalról. Sofőr és utas szemszögéből is. Különösen most, hogy senki nem szeretné elkapni a koronavírust, de a fuvarokra szükség van.

Egész héten vasárnap délután

Az elmúlt három hétben, a fővárosban kétségtelenül visszaesett a közúti forgalom, tudjuk meg Istvántól, aki csaknem négy éve taxizik. – Olyan most minden hétköznap, mintha egy laza vasárnap délután lenne. Látok kint embereket az utcán, de módjával és minden korosztályból – meséli.

A taxisnak kevesebb is a fuvarja, annak ellenére, hogy tudja sok kollégája lerakta az autót, visszaadta az engedélyét, vagyis ők is kevesebben vannak kint, nem csak az utasok. Pest megyében, főleg Budán mozog, hét napból hat napot dolgozik, inkább napközben.

Az utcán jóformán senki nem inti le őt, hogy vigye el ide vagy oda. – Többségében most csak megrendelt fuvarok vannak hívásra. Nem szoktam droszton állni, nem szeretek, de szerintem kevesebben ülnek most be. Inkább hívnak autót – állítja.

Kétségtelenül lehet taxis szemmel látni, a #maradjotthon kampány sikeres.

Célállomás

Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon hová mehetnek most az emberek, amikor elvileg nem mehetnénk sehová. – A fuvarok céljának a megoszlása nem változott: ugyanolyan arányban van vásárlás, munkába járás, ismerős-barát- rokon látogatása – számol be.

István hozzáteszi, értelemszerűen kiesett a szórakozóhelyekre, színházba, éttermekbe és onnan elfuvarozó hívások száma.

Korábbi írásunkban István elmondta, hogy bármilyen meglepőnek tűnik, egy taxis életében annál hétköznapibb, hogy nem is utast szállítanak, hanem vásárlást intéznek. Leggyakrabban cigit és alkoholt vesznek. Sűrű az is, amikor gyógyszert kell vinni a patikából, ami ha vényköteles, akkor István először a receptért megy el, majd a gyógyszertárba gurul el a piruláért, és vissza. Rendszeres az is, hogy bizonyos törzsutasok komplett bevásárlást kérnek.

Úgy gondolnánk, a vásárlási fuvarok most megnövekedhettek, de István nem kap több ilyen hívást, mint korábban, nem hívják gyakrabban, hogy szerezzen be ezt-azt, ami különlegesebb.

Egy állandó fuvarja lett most a koronavírus miatt visszatérő rendszerességgel: egy magán nőgyógyászati rendelőbe az ápoló asszisztenst fuvarozza ki és be a rendelőből, hogy kisebb legyen a kockázata annak, hogy tömegközlekedés közben kapna el valamit. Utazása költségeit a rendelő állja.

A taxis is ember

A taxis, ahol tud segít. István legalábbis igen. Abban nem tud ugyan szerepet vállalni, hogy egész nap ingyen fuvarozzon embereket, hiszen ő is pénzből él, márpedig a benzinért fizetni kell. De amikor úgy adódik kérés nélkül udvarias.

A legutóbb egy nagyon bájos cselekedet tett, a tizenegyedik kerületi Lapu utca buszmegállójában ácsorgott egy néni két botra támaszkodva, miközben két szatyorral egyensúlyozott. István gondolkodás nélkül parkolt le mellette és invitálta be a nénit az autóba, hogy hazaviszi. A néni először megszeppent, nem értette mit akar tőle a maszkos fiatalember, de a végén megnyugodott és hálás szívvel ült be az autóba, majd búcsúzott el két kilométerrel arrébb az otthona kapujában Istvántól, aki természetesen ingyen vitte haza.

– Arra gondoltam, a néni talán egyedül élhet messze a családjától, vagy nem egyedül, a férjével, de ő jár vásárolni. Lehet valaki édesanyja vagy nagymamája. Nem kellene most kint ácsorognia, buszra várnia – árulja el, mi minden futott át az agyán, amikor megállt, hogy hazavigye a nénit.

Míg hazavitte a nénit ki is derült, István egyáltalán nem agyalta túl a dolgot. A néni elmesélte, hogy teljesen egyedül van, a férje kettő-három éve meghalt, gyerekeik nincsenek. Senki nem vásárol be neki. – Tervezem, hogy felkeresem, hogy bevásároljak neki, csak ne mászkáljon. Maradjon otthon – avat be István.

Fertőtlenítés két fuvar között

István arra a kérdésre, tart-e attól, elkapná a koronavírust, így reagált: – Kicsit. Inkább a családom miatt, hogy senkit ne fertőzzek meg otthon. A szüleimet csak a kapuba állva látogatom meg, hogy bevásároljak nekik. Akkor érzem rosszul magamat, ha az utas mögöttem a tarkómba krákog. Mindig maszkot és kesztyűt viselek – részletezi.

Az utasok egyébiránt kizárólag hátra ülnek be, kérni sem kell erre őket. Akik egyébként ugyanolyan beszédesek, mint korábban, de most a téma kizárólag a koronavírusra összpontosul. István két fuvar között minden esetben fertőtleníti az utasteret, szellőztet. Három óránként ő maga is maszkot cserél, és marokszámra szedi a vitaminokat. Úgy érzi, ennél többet nem tehet.

Fotó: Pexels