Érzelmi életünk karbantartására hajlamosak vagyunk csak akkor odafigyelni, amikor már komoly lelki problémáink vannak, mi több testi tünetet okoznak. Ne hanyagoljuk el a lelki fájdalmainkat, tanuljunk meg ellene megerősíteni az önbecsülésünket.
Amikor nem csupán kiegyensúlyozottak vagyunk, hanem egyenesen a csúcson van az önbecsülésünk, akkor úgy érezzük, bennünket semmi és senki nem állíthat meg. Ám ha érzelmileg labilisak vagyunk, alacsony az önbecsülésünk akkor éppen ellenkezőleg érezzük. Elkezdeni sem tudunk valamit, nemhogy ívelni benne felfelé. Vesztesnek, ügyetlennek, hiábavalónak, értéktelennek, rossznak érezhetjük magunkat. Ebből a lelki válságból kikecmeregni nagyon nehéz. De nem lehetetlen. Önmegerősítés? Hogyan csináljuk?
Gondoljunk szándékosan másra, amikor elönt bennünket a kétségbeesés, az önutálat, az önsajnálat, a félelem, a kudarc, a stressz, a szorongás. Ne engedjük a rosszat a gondolataink közé férkőzni.
1. Önmegerősítés mantrázás helyett
Az az ember, aki már valóban túlélt egy-két pokoli helyzetet, az tisztában van azzal, hogy a pozitív töltetű mondatok ismételgetése önmagukban ritkán hoznak valódi sikert. Írhatjuk le napjában többször, hogy “profi vagyok” mint ahogy a tükör előtt állva is buzdíthatjuk magunkat “én vagyok a legjobb”, de ez ritkán vezet eredményhez, hiszen, ha alacsony az önbecsülésünk, akkor pont magunknak hiszünk a legkevésbé. Amikor az önértékelésünk a béka popója alatt van, az ilyen nyilatkozatok egyszerűen ellentétesen működnek, mert szemben állnak a meglévő hitünkkel. Ám, ha olyan embereket kérünk arra, hogy mondják el mi a pozitív bennünk, akik jól ismernek bennünket és számunkra ők nagyon is hitelesek, akkor tőlük valóban pozitív megerősítésként vennénk a pozitív töltetű mondatokat.
2. Domborítsuk ki a jó tulajdonságainkat
Olyan nincs, hogy valaki mindenben csődtömeg legyen. Akkor sincs ilyen, ha úgy érezzük. Mindenki ügyes, erős, kreatív, kiemelkedő valamiben. Legyen az bármi, tevékenykedjünk abban minél többet, hogy sikerélmény érjen bennünket. Ha verhetetlen a marhapörköltünk, nosza dobjunk össze egy bográcsnyit, hívjuk meg a barátokat rá. Fotózzuk le, az instagram elbírja, dicsekedjünk az eredményekkel. Ha szépen dolgozunk a szerszámokkal és örömöt is lelünk abban, hogy felújítunk egy bútort, akkor tegyük azt. Amennyiben fantasztikusan jó mesélők vagyunk, akkor keressük a történeteket és sziporkázzunk azokkal.
3. Tartózkodjunk az összehasonlítgatástól!
Az alacsony önbecsülés mértékében a környezet is súlyos szerepet játszhat. Ami egyben visszavezethető az önelfogadás hiányára is. Minden ember különböző, mindannyiunknak van jó és kevésbé jó, rossz és még rosszabb tulajdonsága. A pozitívakat kell kiemelnünk, gyakran hasznosítanunk, a negatívakon meg életünk végéig dolgoznunk, hogy finomítsuk azokat. Ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, mint ahogy éppen, akkor nem szabad másokat néznünk, csak saját magunkat. Igen, saját magunknak is van olyan másoktól különböző képessége tulajdonsága, ami viszont másból hiányozhat. Egy általános és igaz önképet csak úgy alakíthatunk ki, ha tudatosan nem vesszük figyelembe a többi embert, nem másokhoz, hanem csakis önmagunkhoz hasonlíttatunk. Ötletet lopni persze mástól lehet, de az egészen más tészta!
4. Tanuljuk meg elfogadni a bókokat!
Ez sok embernek nehéz, egy éppen önértékeléssel hadi lábon állónak pláne. Aki éppen elkeseredett, nem találja a helyét, rossz passzban van, az egy bókot éppen hogy nem dicséretnek vesz. Ellenkezőleg, megkérdőjelezi annak igazságtartamát, felvidításnak vagy csak udvariasságnak veszi, és éppen ezért el is utasítja azokat. Ahhoz, hogy visszaépítsük az önbecsülésünket, igen, el kell tudnunk fogadni az elismerő méltatásokat. Első lépésként próbáljuk meg elviselni azokat, akkor is, ha nem hisszük el. Mi több köszönjük meg! Előbb vagy utóbb így automatikussá válik elfogadni és megköszönni azokat, mindaddig míg rá nem ébredünk, hogy általában csak úgy nem osztogatják az emberek a dicséreteket, inkább csak akkor, ha annak valóban van alapja. Tehát, nyugodtan örülhetünk egy bóknak, kételkedés nélkül!
5. Keressük a pozitív emberek társaságát!
Az önmegerősítés része legyen az is, hogy körül vesszük magunkat olyan emberekkel, akik általában pozitívan állnak a kihívások elé. A bizakodó életszemléletük ragadós lesz ránk nézve is. Szinte észrevétlenül jobb fényben látjuk majd általuk az egész világot, s benne önmagunkat is. Keressünk kimondottan vidám programokat, a napsütést, a természet jótékony hatását. Legyünk sokat a szabadban, szervezzünk kinti programot, akkor is menjünk ki, ha nem jó az idő, hogy friss levegőhöz jussunk.
