A mobiltelefonnal nem lehet versenyezni. Instant nyújtja az információkat kényelmesebb formában, mint akár a legvékonyabb könyv, folyamatos szórakozást kínálva a gyerekeknek. Ha szeretnénk, hogy a gyerekünk olvasson, akkor a könyvet csak kiegészítésként kínáljuk fel. Mutatjuk hogyan.

A gyerekek nem olvasnak — ezt a kijelentést egyre gyakrabban halljuk az olvasással foglalkozó szakemberektől, pedagógusoktól, könyvtárosoktól, szülőktől. Miközben tapasztalhatjuk másként is. Akár egy családon belül is fogalmazhat úgy egy többgyerekes szülő, hogy az egyik gyereke szívesen olvas, míg a másiknak eszébe sem jut. Még csúfolódásra is adhat okot, mind a kettő jelenség, az is, ha a gyerek olvas, és az is, ha nem. Otthon, az iskolában, más gyermekközösségben, például egy táborban.

– Sírva telefonált haza a lányom, hogy nem hagynak az ebéd utáni pihenőben olvasni a többiek, csúfolnak – kezdi Kati. Aki a harmadik nap, a táboroztatóval történő meddő vita után, inkább hazavitte a lányát, pedig kizárólag a csendes pihenő idejéről volt szó, és nem arról, hogy a gyerek semmilyen programban nem vett volna részt a olvasás miatt. – Boldogan lubickolt a vízben a lányom, ült a lovon, mikor mi volt a program – meséli Kati, a kétgyerekes anyuka, aki mai napig nem érti, hogyan lehetet gond az olvasás. Miért nem menő?

Ahogyan van olyan tábor is, ahol kifejezetten olvasnak a gyerekek, és írnak, ilyen az az írótábor, ahová a fiam már negyedik éve jár. De jár a fiam olyan táborba is, ahol nem fér bele az olvasás, legfeljebb csak késő este, amikor már vége van a programoknak. Már ha van még rá ereje kinyitni egy könyvet, mert annyi a színes, érdekes és fárasztó program. De ha igen, akkor nyugodtan elvonulhat, ha úgy akarja, hagyja őt mindenki olvasni, és nem csak a Bibliát, merthogy ez egy baptista tábor. A könyv pedig, amit meg a kezébe vesz, lehet nem is papíralapú. Idén nyáron egy ezeroldalas könyvet tablettről olvasott el.

Olvasni nem csak könyvet lehet

Talán aggódó szülőként azt a legnehezebb elfogadni, hogy ma már nem csak könyvet lehet olvasni, és könyvet sem feltétlenül papíralapon. Hiszen ott vannak a különféle e-book olvasók. De ezen felül is rengeteg az információ, ami szövegesen jelenik meg.

A közösségi oldalakon is, a hosszú és a rövid, úgynevezett Shorts vagy Reels videók is gyakran feliratosak, amit a fiatalok olvasnak és nem hallgatnak. Például mert tömegközlekednek, közösségben vannak, vagy éppen a tilosban járnak (tanóra alatt) görgetik videóról videóra a mobiljukat. Még ha nagyon rövid szövegeket is, de olvasnak.

Amik ráadásul tele vannak idegen kifejezéssekkel, legtöbbször angol szavakkal, szlenggel. Ha mást nem, idegennyelven is tanulnak, de még a magyar szókincsük is bővülhet, persze tartalomtól függően. Mert ugyanakkor egyre több influenszer, vlogoló érzi már a felelősségét, és igyekszik valamilyen módon odafigyelni arra is, hogy tőle telhetően helyesen beszéljen vagy írjon – hiszen ciki a helyesírási hibákkal kirakott videó. Azon a fiatalok is röhögnek, mi több simán kommentelik a szarvashibákat.

Illetve, amit még mindennap olvasnak a gyerekek, az a mindenféle plusz információ, amivel a tanulmányaikat egészítik ki, amit nem találnak meg a tananyagban, amit nem értenek, vagy amire kifejezetten a tankönyv vagy a pedagógus szólítja fel a diákot arra, hogy keressen arra-erre a világhálón. Böngészés közben is olvasnak a gyerekek.


Infláció, feketelyuk, felnőtt tartalom

A gyerekek olvasnak, igaz nem feltétlenül könyvet és nem feltétlenül hosszú és nekik való szöveget. Ma ugyanúgy előfordul, mint a ‘mi időnkben’ hogy az osztálytermekben pornóújság vagy felnőtteknek szóló magazinok kerülnek be, és a gyerekek nem csak képeket nézegetik belőlük, hanem el is olvassák a különféle cikkeket, hogy a saját felvilágosításukat támogassák.

Pedagógustól hallottam, hogy van olyan tizenhat éves diákja, aki mindent elolvas a fekete lyukról, a bolygókról és csillagokról – történjen bármi új a nagy feketeségben. A tizenhat éves mobilján a Google hírfolyama mindent feldob, ami frissen megjelenik a témában.

A fiamat amikor erről kérdeztem, azt mesélte, több osztálytársa is olvas híreket mobilról, az egyikük például mindennap ellenőrzi az infláció mértékét, és nem csak ő maga olvas, más is visz be képregényt vagy ifjúsági könyvet, vagy éppen a kötelezőt olvassa a suliben. Más 15 éves lány azt mesélte, hogy ő maga az utazási cikkeket szereti, míg egy 13 éves fiút a japán kultúra vonzza, amennyi videót meg lehet róla nézni azt megnézi, és szöveges blogokat is követ a témában. Ráadásul nem csak magyarul, hanem angolul is. Nem egy angoltanártól hallottam, hogy már az általános iskolában a junior nyelvvizsga is könnyebben megy a rengeteg angol felirattól.

Láthatóan a gyerekek olvasnak, csak nem feltétlenül könyvet, és a hangsúly pont azon van, hogy abban a témában, ami kimondottak érdekli őket.

Ahhoz, hogy a gyerek könyvet olvasson

A kérdés, de leginkább a válasz már nem tűr halasztást: hogyan keltsük fel a gyerekek olvasási motivációját?
A választ szerintem máris tudjuk, nagyjából ugyanazzal, amiért egy felnőtt is motivált az olvasásban: arról, ami érdekli még többet tudjon, vagy amit még nem ismer arról tudást szerezzen, kiegészítse a meglévő ismeretanyagait, szórakozzon, kikapcsolódjon, feltöltődjön, másik világba repüljön és a többi.

A gyerekek motivációja is ugyanez, legfeljebb leegyszerűsítve. Így motiválhatjuk őket:

  1. A megfelelő téma: Ha nem olvas a gyerekünk könyvet, akkor elsőként úgy próbáljuk könyvolvasásra motiválni, hogy abban a témában keressünk könyvet a számára, ami igazán, tényleg nagyon érdekli. Ne a könyvön legyen a hangsúly, hanem azon, hogy amit benne talál a gyerek az egy kiegészítése minden másnak, amiből a gyerek eddig táplálkozott az őt érdeklő téma iránt. Arról, amit már látott a YouTube-on, a képregényben, a TikTokon.
  2. Felejtsük el, hogy nekünk mi tetszett gyerekként, vagy mit szeretnénk, hogy a gyerek olvasson. Nem mi vagyunk a lényeg, hanem ő. És ha ez egy nem olvasó tininél a szex, akkor keressünk korosztályának és érdeklődésének megfelelő felvilágosító könyvet. Ha egy óvodásnál a dinók, akkor ne adjunk a kezébe egy háromszáz oldalas paleontológiát, és véletlenül se vegyük elő a mi 20-30 éves ismeretterjesztőnket, mert lehet elavult már a témában, keressünk egy modern és izgalmas példányt a könyvesboltban, a könyvtárban.
  3. Korcsoportnak és tudásszintnek megfelelő könyvek. Nem kell tudományos megfogalmazással kezdenünk. Felejtsük el a bonyolultan megfogalmazott, szakszavakkal telepakolt könyveket. Ugyanakkor figyeljünk arra is, ha már a gyerek valamennyire tájékozódott a témában, akkor ne legyen túl egyszerű se a kiadvány. Az olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek kimondottan könnyebben olvasható könyveket adjunk a kezébe. Nem baj, ha „nem vastag” a könyv, hogy könnyebben átrágja magát rajta a gyerek, annál is inkább, mert a teljes könyv kiolvasásának az élménye további olvasásra ösztönözheti. A hangsúly azon van, érdekelje a téma és ne legyen nehezen megfogalmazva. A betűk szedése is fontos és a képi kiegészítő tartalom is.
  4. Keressünk képregényeket, képes könyveket: Az olvasási nehézségekkel küzdőknek több közérthető, könnyebben olvasható alkotásra lehet szükségük. A képregényekben, képeskönyvekben a képek, illusztrációk támogatják az olvasását. Megkönnyítik a történetben való elmélyülést azok számára, akik nehezen tudják elképzelni a könyvben olvasottat a saját képzeletük segítségével. Akik nem vizuális típusúak. A teljes könyv elolvasásának élménye pedig további olvasásra ösztönzi a gyereket.
  5. Interaktív könyvek: Ezek a, kisebb gyerekeknél a különféle feladatokra ösztönző könyvek (vágd ki, gyűjtsd össze, találd meg, hajtogasd szét) típusú könyvek, míg a nagyobb gyerekeknek a digitális interaktív könyvek, amikhez különféle okoseszközökhöz kötött, mobilra vagy tabletre letölthető játékos ismeretterjesztő applikációk tartoznak is megoldás lehet a motivációra.
  6. Kössük össze a közösség élményével. Vannak olyan könyvek, ami köré a szerzők, a kiadók építenek közösségi elérést. Olvasói tábort, felolvasó délutánt, játékot, selfi beküldést a könyvvel. Ez is lehet egyfajta ösztönzés a könyvolvasásra.

Ha pedig ezek sem működnek elsőre, akkor tényleg nem tehetünk mást, minthogy türelmesen próbálkozunk újra és újra. Vagy feladjuk, és örülünk annak, hogy legalább „olvassa az internetet”.

Fotó: Getty Images Branimir76

Polgár Ágnes