A birsalma avagy birskörte egy rendkívül izgalmas gyümölcs. Most van ideje leszüretelni, de a feldolgozásával akár még várhatunk is. Utóérlelni alacsonyhőmérsékletű, egyenletes páratartalmú helyiségben még akár hetekig is ér. Utána pedig főzhetünk belőle lekvárt a reggelihez, vagy birssajtot is készíthetünk.

Birsalma vagy birskörte lekvár? Ez az első, ami előkerül a kaukázusban őshonos gyümölccsel kapcsolatban, hogy almáról vagy körtéről beszélünk – de a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Mert egyes birsfák egy fán belül is nagy változatosságot mutathatnak alakban, teremthet rajtuk alma, de körte formájú gyümölcs is. Akár évenként is változhat, egyik évben alma-alakú gyümölcsök, másikban inkább körte-alakú gyümölcsök fejlődhetnek egy adott fán. Az alak attól függ, mennyi mag van a magházban, minél több a mag, annál gömbölyűbb, almásabb a gyümölcs. Bizonyos birsfajtáknak egyértelmű alakjuk van. például tipikus körte alak jellemzi a Champion fajtát, a Mezőtúri fajtának pedig alma formája van. Bármelyik alkalmas ízletes birsalma főzéshez.

Birs? Érdekességek a birsről

A birs vitamintartalma magasabb, mint az almá és a körtéé. A pektinnek, amelyekben a birs különösen gazdag, nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a hozzáértők a test radioaktív elemektől és egyéb káros anyagoktól való méregtelenítésben, mivel a radioaktív elemeket a pektinek megkötik és a szervezetből való kijuttatásukat elősegítik. Ugyanez a pektin segít nekünk a birsalma lekvár főzésében, hiszen nem kell külön semmilyen zselésítő anyaggal vacakolnunk a kívánt állagért, mert a gyümölcs önmagában eleget tartalmaz.

Honnan tudjuk, hogy mikor érett a birs? Birs héja sárga, csupán néhány kései érésű birsfajta gyümölcshéja marad a fogyasztási érettség elérésig zöld. Mikorra eljön a szedés ideje, a sűrű, nemes szőrzet kezd lekopni a gyümölcsökről.

Az érett, többnyire sárga fedőszínű, viaszos héjú gyümölcs több héten keresztül tárolható anélkül, hogy megfonnyadna. A gyümölcsök a szedés után tíz nappal kezdenek el illatozni. Mivel a birs illatát az alma és a körte is átveszi, érdemes külön helyiségben tárolni. Bár a gyakorlatban ritkán tárolják. Legfeljebb a már beérés előtt földre leesett gyümölcsöt, hogy még érjen. Ugyanakkor nagyon óvatosan, mert a birs kemény húsa ellenére kifejezetten érzékeny a héja a nyomásra, könnyen bebarnul, rothadásnak indul.

Birslekvár egyszerűen már reggelire

Nem muszáj hosszútávban gondolkodnunk, és feltétlenül a tartósságra összpontosítanunk, ha birst szeretnénk enni, de nincs időnk, energiánk, kedvünk nekiállni birssajtot készíteni, se lekvárt tartósítani.

Hanem csak annyit főzni a birsből, ami néhány reggelire és uzsonnára vagy egy süteménybe elég. A birslekvár finom natúrjoghurtba keverve, friss vajas zsemlére kenve, palacsintába tekerve vagy éppen piskóta tortába halmozva, tejszínhabbal tálalva, vagy egyszerűen pitébe töltve.

De persze tartósíthatjuk is, amennyiben csírátalanított üvegekbe töltjük és szárazon dunsztoljuk. Íme a recept, amit akár néhány birsből is elkészíthetünk, ha csak néhány gyümölcsünk van, kevesebb cukorral és vízzel készítve.

Birsalma lekvár

2 kg birs

500 gramm cukor

1 kezeletlen citrom héja és leve

Őrölt fűszerek: fahéj, kardamom, szegfűszeg

A gyümölcsöket alaposan ledörzsölve megmossuk, nem pucoljuk meg. Ugyanakkor magházát, esetleges sérüléseit kivágva feldaraboljuk. Nagyjából fél liter vízzel feltesszük, kevergetés mellett, főzni. Mikor kezd összeesni a gyümölcs, akkor tegyük hozzá a citrom héját és levét. Addig főzzük, míg a gyümölcsdarabok puhák lesznek. Ízlés szerint tegyük hozzá a fűszereket (gondolhatunk a karácsonyra is, ha marad belőle).

Ha nem szeretnénk elrakni, akkor csak szedjük lefedhető üvegedénybe és használjuk fel reggelire joghurtban, uzsonnára vajas zsemlén vagy egy ünnepi alkalomra egy tortán. Avagy töltsük csírátalanított üvegekbe, zárjuk le az üvegeket, fordítsuk fel őket a tetejükre két-három percre, majd vissza és tegyük párnák, paplanok közé úgynevezett szárazdunsztba, hogy ott szépen és lassan kihűljenek a birslekvárjaink.

További receptek olvashatsz a KONYHA rovatunkban.

Fotó: Canva