Az egyenlőség a virágzó társadalom elengedhetetlen feltétele. A Nemzetközi Nőnap több mint száz éve létezik, de valódi egyenjogúságról számtalan területen még mindig nem beszélhetünk. Nőkről, női küzdelmekről, sorsokról hoztunk filmeket márciusra. A nők hónapjára. Március nyolcadikára.
A március hónapja a szoknyákról szól. Azokról is, akik nadrágban járnak. Nőkről a Földön. A Nemzetközi Nőnap és a nők hónapja alkalom arra, hogy elismerjük a nemek közötti egyenlőség, az egyenjogúság elérése érdekében tett előrelépéseket, miközben figyelmet fordítunk mindarra, amire még szükség lenne a valódi nemek közötti egyenlőség eléréséhez.
Egyéni szinten megfigyelni a saját sorsunkat, segíteni nőként egymást (vagy férfiként a nőket) a filmek is hozzásegíthetnek. Töltődjünk fel a nőnap alkalmából olyan filmekkel, ami a női küzdelmekről, az üvegplafon-jelenségről, az egyenlőtlenségről, az egyenjogúság eléréséről szól. Márciusra, március nyolcadikára 8 filmet hoztunk, csupa olyat, amit szerintünk látni kell.
1. Barbie
Mi mással kezdhetnénk a sort, mint azzal a filmmel, ami ugyan rózsaszínben, de megmutatja fehéren-feketén, hogy a nők élete a valóságban nem egy Barbie-álom. Ezt a filmet sokan sokfélén láthattuk, más és más érzésekkel hagytuk el a mozitermet.
A Barbie álomban vagyis Barbieországban matriarchátus van, minden rózsaszín, bájos, kényelmes, pazar, csillogó, szép és tökéletes. Ám egy napon a főszeplőnk, sztereotip Barbie olyan érzelmeket kezd átélni, amilyeneket korábban soha nem találkozott, amitől az egész rózsaszín világa repedni kezd, majd összeomlik.
Barbie (Margot Robbie), hogy helyreállítsa a dolgokat elmegy a Való Világba ahová vele tart a sztenderd Ken (Ryan Gosling) is, hiszen imádja az ő Barbie-ját, mindig mellette van. De a Való Világról kiderül, hogy az nem egy Barbieland, ott egy férfiak által uralt társadalom él. Az a világ, amit mi élünk emberek. Kennek ez megtetszik, magával viszi Barbielandbe, hogy a többi Ken is élvezhesse azt az életet, amiben a férfiak a nők kárára élvezhetik az életet. A film görbe tükröt tart a feminizmus és a patriarchális társadalom felé egyaránt, hogy az egyenjogúság hiányára emelje a tekintetet.
2023
Játékidő: 1 óra 54 perc
HBO Max
2. Hívd Jane-t
A nők két dologért tesznek meg mindent életkörülményeiktől függően, az egyik az, hogy legyen gyerekük, míg a másik az, hogy ne legyen. A terhességmegszakításnak számtalan oka lehet. A döntés jogát a nők a saját kezükben akarják tudni, hiszen bár a gyermek nem csak az övéké, amivel viszont egy terhesség, egy gyerekszülés és egy gyerek felnevelés jár, az elsősorban a nő terhe. A nő teste, lelke, élete, ha egy gyermeket hoz létre.
Joy (Elizabeth Banks) döntene az abortusz mellett, ha engednék neki, mert a korai terhessége életveszélyes lett számára a szívbetegsége miatt. Ám nem kap engedélyt az abortuszra. 1969 és 1973 között járunk, amikor Chicagóban egy női aktivistákból álló csoport nőket segít abban, hogy abortuszhoz jussanak. A csoport megmenti az életét, és nagy meglepetésére új célt ad az életének azzal, hogy csatlakozik hozzájuk a biztonságos abortusz ügyének aktivistájaként. Vezetőjük Virginia (Sigourney Weaver) mellett nem csupán segít az abortuszok megszervezésében, annál is többet tesz meg.
Mindez még azelőtt játszódik, hogy 1973-ban a Roe kontra Wade ügyben hozott ítélet szerint az abortuszhoz való jogot a terhes nő magánéletének részeként ismerték el. Utóbbi mostanáig szövetségi szinten garantálta, hogy egyetlen tagállam se hozhasson abortuszt tiltó szabályokat. Azonban 2022. június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága mindezt felülbírálta, és felszámolta az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét. A Hívd Jane-t – A döntés joga egy megkerülhetetlen valóságra igyekszik rávilágítani: törvényes vagy sem, abortusz mindig is volt és lesz.
2022
Játékidő: 1 óra 56 perc
HBO Max
3. Moxie, avagy a vagány csajok visszavágnak
Adott egy lány Vivien (Hadley Robinson) 16 éves, visszahúzódó, csendes. A középiskolában nem az elit tagja, szürke, mint a barátnője Claudia (Lauran Tsai). Vivient egyedül neveli az édesanyja, akinek fiatalságáról nem sokat tud a lánya. Erre igazán akkor jön rá Vivien, amikor megtalálja anyja (Amy Poehler) titkos dobozát. Benne mindenféle feminista ereklyével. Szórólapok, fotók, újságcikkek abból az időből amikor az anyja a kilencvenes évekbeli punk-rock mozgalom, a Riot Grrrl tagja volt. Anyja múltja, és mindezzel párhuzamosan egy újként érkező diáklány Lucy (Alycia Pascual-Peña) bátorítást Viviennek arra, hogy fellépjen az iskolában jelenlévő szexizmus ellen.
A texasi középiskolában a focicsapatnak mindent szabad. Viviennek elege lesz a szexista öltözködési előírásokból, a folyosói beszólásokból, egymás rangsorolásából, de legfőképpen abból, hogy bántó és értelmetlen szabályok szerint élje az életét. Egyenjogúságra törekszik, szerinte nem szabadna egymás közt különbséget tenni. Főleg nem bántóan.
Vivien név nélkül, csendben készíti el a Moxie-t, egy magazint, amivel mozgalomra hívja mindazokat, akik ezért vagy azért elnyomást, kirekesztést, bántalmazást élnek át az iskolában. Idővel Viviennek el kell árulnia, hogy ő a magazin alapítója, hogy a Moxie hangját tényleg meghallja az iskola vezetője, a pedagógusok és azok a tanulók, akik fájdalmat okoznak másoknak.
A történetet azonos címen könyvben is megtaláljuk.
2021
Játékidő: 1 óra 50 perc
Netflix
4. Gloria, egy nő útja
Gloria Steinem újságíró és aktivista inspiráló életét bemutató film sem maradhat ki ebből a listából. Szerepét négy színésznő játssza el, élete egyes időszakaszaiban, sőt a legvégén ő magát is láthatjuk. Gyermekkorától napjainkig, kislányként Ryan Kiera Armstrong, a családjában, kamaszként Lulu Wilson, majd tanulmányai befejeztével kezdő újságíróként Alicia Vikander, középkorú felnőttként, valódi aktivistaként Julianna Moore alakítja.
A film érdekessége, hogy Gloria életét nem kizárólag lineárisan láthatjuk, hanem összevonva, akár önmagával beszélgetve, saját magában felmerülő kérdéseire válaszolva jelenét és múltját tekintve egyaránt, ahogy kisgyermekként beszélget kamasz, fiatal felnőtt vagy középkorú énjével, vagy akár középkoruként fiatal felnőtt énjével.
Megismerjük az anyját és apját, szüleihez fűződő viszonyát, látjuk Indiában, majd azt amikor pályája kezdetén elhelyezkedik a Playboy Clubban, és leleplező cikket ír a pincérnők rossz munkakörülményeiről, amivel figyelmet nyer. Később kapcsolatba kerül egy nővel, aki bepillantást enged a fekete nőkkel való bánásmódba és a saját fehér női szerepébe.
Idővel már nem pusztán íróként, hanem politikai aktivista és feminista programszervezőként, előadóként tekinthetünk rá. Különösen érdekli a szex és a faji kasztrendszerek közös eredete, a nemi szerepek és a gyermekbántalmazás mint az erőszak gyökerei, az erőszakmentes konfliktusmegoldás, az őslakos népek kultúrája, valamint a határokon átnyúló szervezkedés a béke és az igazság érdekében. Elszánt aktivistája az egyenjogúság elérésének.
Gloria Steinem Életem az úton könyve inspirációt adott Julie Taymor rendezéséhez.
Megjegyzés: Van egy másik majdnem azonos című film a Gloria, amiben szintén Julianna Moore játszik, a 2019-es film nem egyenlő ezzel.
2021
Játékidő: 2 óra 2 perc
AppleTv+
Jelenlegi kölcsönzési díj: 799 Ft
5. Az egyenjogú nem – Watch On the Basis of Sex
Hogy mennyire összeérnek a szálak az egyenjogúságért vívott harcban, az kitűnik Ruth Bader Ginsburg (Felicity Jones) amerikai jogászról és a témában elért eredményeiről szóló filmből is. Ruth vagy ahogyan életében becézték RGB, felemelő és magával ragadó története kihagyhatatlan nőknek szóló film.
Ebben fiatal jogászhallgatóként, ugyanakkor már feleségként és kisgyermekes anyaként ismerhetjük meg Ruthot. Aki bár a Harwardon kezdi el a tanulmányait, azt végül a Columbian fejezi be, mert a férje New Yorkban kap állást és átköltöznek. Fontos megjegyezni, Ruth 1956-ban egyike volt annak a mindösszesen 9 nőnek, akik az 500 fős évfolyamba felvételt nyertek a Harvard Egyetem jogi karára. Oda, ahol nem is volt a nőknek külön fenntartott mosdó.
Ruth kitűnő eredményei ellenére sem kapott ügyvédi állást Ginsburgban. Aminek szerinte oka az volt, hogy zsidó, nő és anya is volt. Be kellett hát érnie a professzori címmel, hogy taníthassa azt, amit sosem gyakorolhat.
Egészen addig, míg az adózási jogászként praktizáló férje, meg nem mutat neki egy ügyet, amit Ruth nem csak megragad, hanem lehetőséget is teremt belőle maguknak arra, hogy közösen képviseljék, amivel precedenst teremthetnek. Egy olyan esetben, amiben kivételesen nem egy nőt, hanem egy férfit ért hátrány, a neme miatt. Ami viszont előrelépést jelenthetne minden olyan további esetben, amikor egy törvény egytől-egyik a nőket veszi hátrányba. Az ügy előterjesztése során Ruthék kerülik a nemiség kifejezés szexista mellékzöngéjét, helyette a gender szót kezdték használni.
A bírósági tárgyalás, illetve a film során előtérbe kerülnek olyan korábbi ügyek, történelmi események, amelyek az egyenjogúság ellen vívott harcról szólnak, köztük Gloria Steinem újságíró és aktivista személye is, akiről szóló filmet negyedikként ajánlottuk ebben a listában. Mert ahogy írtam az egyenjogúságról szóló harcban a szálak összeérnek. Amibe mindig érdemes kapaszkodni.
2019
Játékidő: 2 óra
AppleTv+
Jelenlegi kölcsönzési díj: 799 Ft
6. A számolás joga
A Disney pluszon nézhetjük meg a három matematikus, Katherine Johnson (Taraji P. Henson), Dorothy Vaughan (Oktavia Spencer) és Mary Jackson ( Janelle Monáe) igaz történetét. Ők azok a színesbőrű nők, akik döntő szerepet játszottak abban, hogy John Glenn űrhajós Föld körüli pályára állhasson.1961-ben vagyunk Nyugat Virginiában, amikor a három nő a munkahelyükre a NASA-ba igyekeznek és az autójuk lerobban. Kellemetlen az ő helyzetükben. Nők, feketék és mindezek dacára okosak. Nagyon. A rendőr egóján is könnyen átlépnek.
Nem véletlenül ívelnek felfelé a NASA ranglétráján a Számolóknak nevezett nők, persze csak olyan szintig, ameddig ez az ő esetükben lehetséges. Katherine, Dorothy és Mary küzdenek a rasszizmussal és szexizmussal nem csak a magánéletükben, hanem a munkahelyükön is. Munkájukat kiválóan végzik annak ellenére, hogy számtalan hitetlenkedés és megkülönböztetés éri őket. Az egyenjogúság nem ismert a számukra, hiszen nem csak, hogy nők, még feketék is. Külön, elszeparáltan dolgoznak a fehérektől, kevesebbet keresnek és többet dolgoznak.
A film erőt ad arra, hogy nem szabad feladni az elképzeléseinket és a vágyainkat, senkinek sem szabad tűrnie a megkülönböztetést, hagynia az ellehetetlenítést a megaláztatást. Akkor sem, ha a főnökünk nem Kevin Costner, vagyis AI Harrison, aki egyébként nem egy, hanem több valós személy összegyúrásából született a film kedvéért.
Vigyázzat! Spoiler jön, ha nem ismered a történetet »»» a film kedvéért született az a drámai jelenet, amikor John Glenn megkéri „a lányt” vagyis Katherine Johnsont, hogy manuálisan ellenőrizze az IBM számítógépek által generált számításokat, amelyek kritikusak voltak a küldetés szempontjából. A 11 különböző változó kimenetének nyolc számjegyre történő levezetése másfél napig tartott. De a filmmel ellentétben jóval a kilövés előtt történt. Katherine számításai pontosan megegyeztek a számítógépével, így John Glenn és mindenki más megbizonyosodhatott arról, hogy a még szinte ismeretlen számítógép megbízható.
2016
Játékidő: 2 óra 9 perc
Disney Plus
7. Sufragette
1912-ben járunk Londonban. A nők ekkor már 50 éve kampányolnak békésen, csendben az egyenjogúságért és a szavazati jogért, de az érveiket a férfiak eddig rendre lesöpörték az asztalról. Válaszul, Emmeline Pankhust (Meryl Streep) a Szüfrazsett mozgalom vezetője ellenállást hirdet leginkább az elnyomott, munkás nők körében. A Sufragette című film azokról a munkásnőkről szól, akik csatlakoztak a küzdelemhez és a szabadságukat, az egészségüket, a gyermekeiket vagy akár a saját életüket áldozták fel azért, hogy a ma nője szabadon dönthessen a saját élete felett.
A szüfrazsett jelentése: szavazati jog. A kifejezés a brit sajtóban eleinte gúnynévnek számított, de idővel ez lekopott róla és maguk a mozgalmárok is elfogadták a használatát. Maud Watse-t (Carey Mulligan) egy mosodában szülte meg az anyja, aki meghalt, amikor Maud négyéves lett. Maud azóta is a mosodában tölti a legtöbb időt, ott keresi meg a kenyérre valót. A férje is ott dolgozik. Egy gyermekük van. Maud jólelkű, szorgalmas, gondoskodó. Véletlenül keveredik a szüfrazsettek közé. Éppen hazafelé sétál, amikor megáll megcsodálni egy porcelánbabákat kínáló üzletet, amikor közvetlenül mellette a mozgalom tagjai kővel törik be a kirakat ablakát. Miközben a szüfrazsettek kiabálják: szavazatot a nőknek, egyenjogúságot a nőknek, addig Maud próbál a felbolydult tömegből kikeveredni, viszont tévesen a rendőrség látószögébe kerül.
Mindezek után Maud előtt hirtelen nem csak a mozgalom tagjai fedik fel magukat, hanem mindazok a nőket ért igazságtalanságok, bántalmazások, kihasználások, amik őt sem kerülik el, de jóságánál és szerénységénél fogva eddig elnyomott magában. A kapcsolati szálak pedig hamar összeérnek. A mosoda egyik új munkásnője Violet Camridge (Anne-Marie Duff) egy kihallgatásra csalja el Maudot, ahol a politikusok előtt Maudnak arról kell bizonyságot tennie, hogy milyen fizikai és lelki terhelések érik a nőket a mosodában. Ahogyan mindezt összefoglalja, nyílik ki a saját szeme.
Maud egyre jobban belekeveredik a szüfrazsettek indulataiba, és méginkább nem lehet megállítani, ahogyan a szüfrázsetteket sem. A cél az egyenjogúság és a szavazati jog elérése. A szavazati jogot Angliában, Németországban és hazánkban 1918-ban szavazták meg, igaz csak a 30 év feletti nőknek.
2015
Játékidő: 1 óra 47 perc
AppleTv+
Jelenlegi kölcsönzési díj: 799 Ft
8. Egyenjogúság: Vasakaratú angyalok
Philadelphia-ba utazunk 1912 szeptemberébe, ahol az amerikai szüfrazsettekkel találkozhatunk. A Vasakaratú angyalok hasonló nehézségekkel küzdenek és hasonló célt szeretnének elérni, mint ahogyan azt londoni társaik a Sufragette című filmben. Ez a film is igaz történéseken alapul.
Itt a Vasakaratú hölgyek nem a mosoda, hanem a varroda előtt toboroznak „Mi hangunk a szavazatunk” buzdítással arra, hogy egyre több és több nő csatlakozzon a Nemzeti Nőpárthoz.
Alice Paul (Hilary Svank) és Lucy Burns (Frances O’Connor) a vezetőjük, Alice módos családból származik, mindketten egyetemen tanultak, Aloce művészetet, Lucy jogot. Elszántan küzdenek azért, hogy ugyanazok a jogok illessék meg a nőket beleértve a fekete nőket is, mint a férfiakat. Egyenjogúság, ez az amit szeretnének.
Az Alkotmány tizenkilencedik módosításáért folytatott kampány során törvényjavaslatot készítenek, amelyet a kongresszus elé akarnak terjeszteni. Wilson elnök beiktatási ünnepségén 1917-ben megmozdulást szerveznek, ám a rendőrség közbelép, és sok aktivistát letartóztat. De ez sem töri meg őket, a börtönben éhségsztrájkba kezdenek, hasonlóan, mint angliai sorstársaik. A vád ellenük „a közlekedés akadályozása”.
Valójában a Fehér Ház előtt álltak csendesen, a kezükben transzparensek, amelyek arra szólították fel Woodrow Wilson elnököt, hogy támogassa több évtizedes harcukat egy mondat bekerüléséért az alkotmányba: „Az Egyesült Államok polgárainak szavazathoz való jogát nem tagadhatja meg vagy nem korlátozhatja nemi alapon sem az Egyesült Államok, sem bármelyik állama.”
2004
Játékidő: 1 óra 68 perc
HBO Max
Forrás: ITT
Fotó: Alexa White Hustler Multimedia
