Szeret írni? Nem! – megértjük. Tudjuk, az írás nem mindenkinek a kenyere, mégis arra bátorítjuk, hogy írjon. Mert az írás, amennyiben nem a szépírásra helyezzük a hangsúlyt, hanem kizárólag a gondolataink és érzéseink rögzítésére, akkor az bizony erős közérzetjavító szereppel bír. Összeszedtük az írás egészségre ható előnyeit.

Az írás gondolata nem hagyja érzelemmentesen az embert. Van, aki szeret írni, míg más azonnal rosszul érzi magát, ha arra gondol, hogy bármit meg kellene fogalmaznia és azt papírra kellene vetnie. Éppen ezért, most eszébe se jusson a hivatali levélírás, vagy az iskolai fogalmazás, nem erről van szó. A közérzetjavító írást senkinek sem kell megmutatnia, senkinek nem kell tudnia, hogy mit rögzít és hogyan.

Mert a hangsúly most nem azon van, hogy szépen, korrektül, ügyesen, érthetően, helyesen fogalmazzon, hanem csak azon, hogy kiírja magából, ami odabent a szívében, lelkében, agyában motoszkál. Vagyis a közérzetét rögzítse. Például reggel.

Az áradó reggeli gondolatok – az írás ellazít

Hacsak nem vagyunk őrülten fáradtak, reggel általában jól fog az agyunk. Tele vagyunk gondolatokkal, akár olyanokkal is, amik az éjszaka folyamán akár álom közben fogalmazódott meg bennünk. Érdemes tehát tollat ​​és papírt ragadni, hogy rögzítsük az áradó reggeli gondolatok folyamot. Ha ezek aggodalmak, félelmek, akkor azokat. Függetlenül attól, mit érzünk, írjuk le.

Közben nem szabad kritizálni magunkat, azért, amit érzünk, vagy gondolunk, ahogyan azért sem, ahogyan azok az eszünkbe jutnak. Csak írjuk le szabadon, ami (ki)jön. Nem olvassa el senki, ez csak saját magunknak szól. Megőrizhetjük persze, de akár meg is semmisíthetjük utólag. Bár, mi erősen javasoljuk, a megőrzést, mert a későbbiekben is segítségünkre lehetnek a korábbi gondolataink.

A reggeli írásban az is jó, hogy közben elfogyaszthatjuk a reggelinket, a reggeli italunkat. Nem kell konkrét témát kitalálnunk, azt írjuk le, ami a fejünkben jár, rögtön ébredés után. Ki tudja, így akár születhet valami jó ötlet a napra, de ezzel nem azt mondjuk, hogy terveznie kellene. Hanem arra, hogy az írás ellazíthat, segít tisztázni a gondolatainkat azzal, hogy mindent rögzítünk, ami reggel a fejünkben cikázik. Az írás hasonlóan, mint más elfoglaltság vagy hobbi, pihentető hatással bír. Az elme minden tevékenysége, amelyben az ember elmerül és amiben sikerélménye lesz, az helyreállító tényezőként hat. Ilyen az írásterápia is azoknak, akik felismerik, hogy kiírni magunkból az érzéseinket, lehet izgalmas is.

 Az írással nézőpontot válthatunk

Az írás segítségével az ember választ találhat az elgondolkodtató kérdésekre. Ha papírra vagy számítógépre veti a vele történteket, a felmerülő érzéseit, kérdéseit és gondolatait, akkor könnyebben ráláthat azokra különböző nézőpontokból. Ehhez az kell, hogy miután leírtuk a gondolatainkat egy adott ügyről, akkor átgondolhatjuk azt külső szemlélőként, mintha nem magunkról, hanem másról lenne szó. És máris átgondolhatjuk, hogy mit mondanánk egy hasonló helyzetben egy családtagunknak vagy barátunknak.

Abban is segíthet a gondolataink papírra vetése, hogy átgondoljuk, hogy a leírt, felmerült probléma olyan, amit mi magunk tudok befolyásolni, vagy olyan, amit nem. Mert ha nem, akkor az aggódással, vagy töprengéssel nem sokra mehetünk – ha ezt megértetjük magunkkal, már másként láthatjuk a stressz kiinduló pontját, forrását.

Stresszoldás naplóírással

Teljesen mindegy, hogy kézzel írunk vagy géppel, a hangsúly elsősorban a folytonosságon van. Ha legalább néhány hétig rendszeresen írunk reggelente, vagy esténként, amikor tudunk rá egy kis időt szánni, akkor idővel stresszmentesebbé válhatunk. Ami azért van, mert teljesen más egy adott kérdéssel úgy szembenézni, hogy azt csak agyban futtatjuk újra és újra le, mintha ugyanazt leírva látjuk.

Az írás ad a gondolatanknak egy rendszert, egy keretet. Leírva rendezettebb, átláthatóbb minden gondolat. Felismerhetjük az ismétlődéseket, a sémákat, illetve a saját változó reakciónk is kivehetők a lejegyzett szavainkból. Ily módon úgy tekinthetünk a saját helyzetünkre, mintha messziről néznénk, mintha nem is velünk történtek volna a dolgok. A távolság pedig segít, hogy racionálisabban tudjunk gondolkodni és cselekedni. Válasszunk a nap folyamára egy időpontot, amikor legalább 15-20 perc rendelkezésére állhat arra, hogy zavartalanul tudjunk írni, és azt így fordítsuk önmagunkra.

Az írás táplálja a képzeletet és a kreativitást

Az írás a munka ellensúlyaként is hat. Bármilyen fajta írás élénkíti a képzeletet és a kreativitást. Ha találunk időt az írásra, az nagyon megerősítő és éleslátó lehet. Az információ két csatornán keresztül jut el az emberhez: hallás és írás útján. Sok ember számára előnyös a jegyzetelés a tanulási folyamat során. A vizuális típusúaknak megerősítést jelent a tanulásban, ha nem csak felolvassák hangosan a rögzíteni kívántakat, hanem le is írja azokat. Amikor az ember leírja, amit olvasott vagy hallott, akkor az jobban rögzül benne, ráadásul később visszatérhet a jegyzeteihez.

Ugyanez igaz a saját sémáinkra is, ha gyakran hasonló köröket futunk egy-egy felmerülő probléma kapcsán a párkeresésben, a munkavégzésünkben stb. akkor azok idővel kitűnnek a leírtakból, amik teljesen másként hatnak leírva, mint csak a fejünkben csapongva. Segít tisztázni az érzéseinket. Az írásnál nincs ítélet, ítélkezés – csak saját magunk vagyunk, a toll és a papír.

Az írás megkönnyíti az elalvást

Nem csak reggel írhatunk. Este is. Az írás nagyszerű módja annak, hogy segítsen lerakni a gondolatainkat, és nyugodtabban elaludni. Sokféle stresszes gondolat kavaroghat a fejünkben a nap végén, ami megakadályozza, hogy el tudjunk aludni. Ilyenkor az írással tisztíthatjuk ki a gondolatainkat: vessük papírra mindazt, ami nem hagy aludni. Azzal, hogy leírjuk és kiadjuk magunkból, már azzal megnyugodhatunk valamelyest, hiszen tudhatjuk, a gondolataink nem vesznek el, másnap is visszatérhetünk azokhoz.

Írjunk levelet a későbbi önmagunknak

Saját magunknak levelet írni a későbbi önmagunknak erőt és reményt adhat a jövőre nézve. Ehhez gondoljunk arra, hogy három- öt év múlva a dolgok pontosan úgy lesznek, ahogyan azt szeretnénk. Keltezzük a levelet tetszés szerint három-öt év múlvára, és írjuk le, hogyan szeretnénk, hogy kinézzen az életünk, ha minden pontosan úgy alakulna, ahogy reméljük. Fogalmazzunk úgy, mintha egy közeli személynek írnánk, akit régóta nem láttunk.

Levelünkben meséljük el neki, hogy hogy néz ki az életünk. Egy ilyen típusú cselekedettel rendet rakhatunk a gondolatainkban, és egy kicsit más szemszögből gondolkodhatunk a saját jövőnkről. A tisztánlátás pedig segíti a jólétünket, javítja a közérzetünket.

Összesítve: A stresszoldás úgymond direktben is történhet azzal, hogy leírjuk azt, amit érzünk. Az írás segíthet a gondolataink és érzelmeink feldolgozásában azzal, hogy azonosítani tudjuk a stresszt kiváltó okot, hiszen más megvilágításba kerülnek a problémák írva, másként láthatjuk látva a saját helyzetünket. Felismerve pedig a problémát, megoldásokat tudunk kidolgozni rá. Az írás, mint stresszkezelő  eszköz, akkor működik a legjobban, ha következetesen végezzük, minden nap írunk, vagy legalábbis ismétlődően, és az írás a hálára vagy az érzelmi feldolgozásra összpontosít.

Az írásterápiában bármit rögzíthetünk, a saját gondolatainkat, emlékeinket, reményeinket, hálánkat, kitalált történeteket vagy akár a terveinket. Az írás folyamata az, ami segítségünkre lehet a leginkább.

Fotó: Burst Shopify