Hazánkban számtalan kihagyhatatlan helyszín van. A Pannonhalmi Főapátság és közvetlen környezete is ilyen. Járjunk ott a nyári napfényben, az őszi esőben, a téli havazásban vagy a tavaszi virágzásban, mindig gyönyörű és változatos. A főapátságban órákon át lehet bolyongani. Elcsendesedve bent, és lelkesen kint időt tölteni.

Ha a Pannonhalmi Főapátság látogatása életünkben csak egyszer adatik meg, akkor is jól jártunk, de érdemes többször megnézni, mert egyszerre szinte befogadhatatlan mindaz, amivel ott találkozhatunk.

Ahhoz, hogy meglátogassuk az Unesco Világörökség részének egyikét, nem évszak függő. Őszi, esős időben pont úgy elvehetetlen élményt nyújt, mint nyáron.

Mi zuhogó esőben, vasárnap délután jártunk egy gyors, de kiadós látogatásra, és azzal a tervvel jöttünk el, hogy máris szállást kell foglalnunk az őslevendula virágzás idejére. És nem csak a helyi szőlészet-borászat, sörfőzde és gasztronómia vonz vissza, hanem az a szellemiség, amiben harmonikusan él egymás mellett a 12. és a 21. század, a múlt és a jelen.

Monostor a hegyen

Pannonhalma monostora hegyre épült, ami a vallási hagyomány szerint az ég és a föld találkozási pontját jelenti, egy olyan helyet, ahol az ember közelebb lehet Istenhez. A szerzeteseket még Géza nagyfejedelem telepítette le a Pannónia Szent hegyén 996-ban, a monostort pedig fia, Szent István alapította. A Főapátság több mint ezer éve áll, fejlődik és változik Pannonhalmán. 

A Pannonhali főapátságban kétségkívül érezzük a történelmet. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István, az első magyar király is.

Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált.

A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a megrongálódott épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. Ezzel párhuzamosan a szerzetesélet ismét felvirágzott.

1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség – az iskolai munka folytatása mellett – új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban. Mindezt tapasztalhatjuk turistaként is:

A Pannonhalmi Főapátság ezer éve kortárs

A Pannonhalmi Főapátság egyik különlegessége, hogy épülete mind a mai napig otthont ad hazánk legnagyobb létszámú bencés közösségének, emellett pedig folyamatos bentlakásos gimnázium és szociális otthon is található a falain belül. A Főapátság az elmúlt tíz évszázad alatt érte el vitathatatlanul kiemelkedő szerepét a térségben megvalósított kulturális, vallási, gazdasági tevékenységével és széleskörű nemzetközi kapcsolataival.

A szerzetesközösség feladatkörei igen változatosak. A bencés közösség tagjai a liturgikus és közösségi szolgálataik mellett részt vesznek az oktatásban, a területi főapátság tizenöt plébániájának ellátásában, a vendégek és zarándokok fogadásában, a szociális otthonok működtetésében.

A turisztikai, kulturális és gazdasági tevékenységek során világi munkatársakkal működnek együtt. A Pannonhalmi Főapátság kötelékében napjainkban körülbelül 800 munkavállaló dolgozik. A vendéglátás és turisztika mellett fontos gazdálkodási terület a szőlészet-borászat, a sörfőzde, a gasztronómia és az apátsági termékek kereskedelme. És nem utolsó sorban a Főapátság tevékenységei arra is hivatottak, hogy közvetítsék az Isten, ember és természet közötti itt megvalósuló harmóniát.

Térképpel a kezünkben már nem tévedhetünk el

A hegyre feljuthatunk autóval, vagy gyalogosan is, ez utóbbit ajánljuk inkább, ha a természet közelében szeretnénk maradni. A hegy tetején a látogatói bejárathoz vezető hársfasor alatt, esős időben menedéket találunk, a gyerekek izgalmas tócsákat kerülgethetnek, nyáron pedig árnyékot kapunk a napsütés elől. 

A Pannonhalmi Főapátságban akár eltévedni is lehetne, ám a jegyvásárlásnál kapott térképpel a kezünkben és a szíves útbaigazítással ez szinte lehetetlen. Az idővel viszont érdemes számolni, mert bizony, ha valóban nyitottak vagyunk a monostor épület részeire, a különféle kiállítóterületekre és látnivalókra akkor a monostoron belül is órákat tölthetünk el. 

A monostor szíve a Bazilika, aminek kora gót stílusú háromhajós templomát 1224-ben szentelték fel, de a régészeti leletekből tudható, már Szent István korában is kőtemplom állt a helyén. Ma, az itt élő bencés közösség otthona, közös imádságának helyszíne. A szerzetesek naponta többször imádkoznak itt, minden nap a 13 órakor kezdődő napközi imán mi, látogatók is jelen lehetünk. Persze, a legmélyebb csendben. 

A kolostor nyugati homlokzatának meghatározó része az 1810-as években, klasszicista stílusban épített, csaknem 50 méter magas toronyépület, ahonnan a kilátás lenyűgöző. 

Az épületegyüttes legrégebbi egységesen megmaradt része a 13. század elejéről a csendet és nyugalmat nyújtó altemplom.

A templom déli oldalán, a kolostor közepén található kertet egy négyszög alakú folyosó fogja körül: a kerengő. A középkorban erről a folyosóról nyíltak a közösségi termek. Az egyetlen ilyen jellegű, Magyarországon épen maradt bencés hagyatékban, lehetőség szerint a látogatóktól síri csendet kérnek, hiszen a szerzetesek csendesedésre, elmélyülésre, imára használják a helyet. Mi is követhetjük őket a kerengőben, illetve annak az észak-nyugati sarkában található színesen üvegezett Szent István kápolnában egy elcsendesedésre. 

Az apátság felejthetetlen helyszíne a toronnyal mintegy egyidős könyvtárépület, ami hazánk egyik legszebb klasszicista könyvtárát rejti. Itt mintegy 50 százalékos páratartalmat igyekeznek a bencések tartani. A ma is használatban lévő, kódexekkel, ősnyomtatványokkal és régi magyar könyvekkel bíró gyűjtemény folyamatosan gyarapszik és mindenki számára hozzáférhetők. Napjainkban csaknem négy-százezer kötetet őriznek benne.

Pár évvel ezelőtti látogatásom során, a könyvkötő-restaurátorok munkájába is betekinthettem, ami számomra azért volt plusz különlegesség, mert újságírói tanulmányaim előtt könyvkötőnek tanultam, így újra testközelből találkozhattam a korabeli kötészeti technikákkal. 

Séta az arborétumban a gyógynövény ágyások között

Minden érzékszervünkre szükségünk lehet a Pannonhalmi Főapátságban, egészen pontosan annak Gyógynövénykertjében és az abban található Illatmúzeumban – olvashatjuk a térképpel ellátott prospektusról. 

Az első kert kialakítása Pannonhalmán egybeesik a főapátság 10. századi alapításával. Szent Benedek rendelte el, hogy a monostor közelében minden szükséges megtalálható legyen a gyógy-és haszonnövények termesztéséhez.  A Főapátságot körülvevő, 11 hektáros Pannonhalmi Arborétum azonban későbbi időkre datálódik, egészen pontosan 1830-ban kezdődött el a gyűjteményes kert kialakítása, az akkori divatnak megfelelően, angol kert mintára.

Ma Pannonhalmán 7 hektáron termesztenek gyógynövényeket 16 ágyásban, amelyekből az ősi receptúrák szerint lepárlással illóolajok, szárítással teakeverékek, míg áztatással tinktúrák és krémek készülnek. Az orvosi zsálya, citromfű, francia levendula, kakukkfű, körömvirág és a borsmenta fűszer-és gyógynövényekből a lepárlóban illóolajat, a műhelyekben gyógyteát és kozmetikumokat állítanak elő. A

17-18. században élt pannonhalmi bencés gyógyszerészek és orvosok számos receptúrája maradt fenn, amelyek ma is kiválóan használhatók különböző gyógyhatású termékek előállítására. 

Az Illatmúzeum kiállításán minden érzékszervünk feladatot kap: látjuk, tapintjuk, sőt beleszippantunk a szakrális és a mindennapok illatvilágába. Megismerjük a szerzetesek gyógyászati hagyományait, és még a parfümkészítés alapjairól is tanulhatunk.  


Sör, bor csokoládé és levendula 

A Pannonhalmi Főapátság valóban ezeréves kortárs, nemcsak megújuló hagyományaik, szerteágazó programjaik vannak, hanem az online világban is lépéstartóak. Mindenre kiterjedő, látogatóbarát weboldalukon még webáruház is elérhető, ahonnan számtalan finomságot rendelhetünk, ha később is szeretnénk az ott készült érdekességekből vásárolni.

Pannonhalmán ma négy dűlőn és 50 hektárnyi területen foglalkoznak borkészítéssel, kétharmad arányban fehér és egyharmad arányban vörös színű bor kerül a palackokba. Az apátsági borok mellett söröket is kaphatunk. Például szűretlen világosat, ami illatában keveredik a komló fűszeressége és az élesztő gyümölcsös jellegével. Vagy éppen belga típusú szűretlen barnát, aminek visszafogottan komlózott keserűségében kiérződik a kandiscukor karamellás édessége. 

A bencés hagyományokra épülő, saját receptúra alapján levendulából készült vagy azzal ízestett szörpöt, kézműves csokoládét, drazsét és mézet is találunk. Érdemes megkóstolni őket, az ízük tényleg mennyei. Továbbá kozmetikumokat: szappant, illóolajat, kézkrémet, gyógynövénykrémet illetve önmagában kicsi zsákokba csomagolva is kapható. 

Még nincs vége: #egyetekrendesen és séta a Lombkorona-tanösvényen

Ha pedig megéheznénk, választhatunk a Várköri Kávézó, a 2011-ben alapított Viator Apátsági Étterem és Borbár, az étterem alagsorában elhelyezkedő streetfood kínálatú Omnibus Bistro, és a Pausa Apátsági Kávéház kínálatai közül. Az #egyetekrendesen felirat a Omnibus bisztróban több helyen visszaköszön: mi levendulás szörpöt, marhaszegyből készült húspogácsás hamburgert és hozzá sült krumplit ettünk rendesen. Én magam gluténmentes változatban is találtam magamnak hamburgert. Ahogyan pár évvel ezelőtt a Viator Apátsági étteremben is, a diétámnak megfelelő ételt. 

Mielőtt hazaindulnánk (és nem zavar bennünket a zuhogó eső) érdemes az apátság közelében is körülnézni. A lombkorona-tanösvény faborítású sétánya egy halat formáz, amely a keresztény szimbólumon alapul. A tanösvényen tett túra fénypontja a hozzá kapcsolódó Boldog Mór-kilátó. A sétány 80 méter hosszú, és babakocsival, kerekesszékkel is bejárható, parkolni a Gyógynövénykert parkolójában tudunk. 

De ha nem autóval vagyunk, vagy Pannonhalmán töltenénk több órát, egy-két estét, akkor üljünk ki a Főapátság borászatának kóstolóteraszára is, ahol a finom nedűk mellett élvezhetjük  a monostori levendulaültetvények és a keleti irányba nyúló táj csodálatos látványát. 

Forrás: Pannonhalmi Főapátság 
Fotók: A szerző