Dekadens trendet figyelhetnek meg a harmincas-negyvenes nők a hasonló korú párjaikon. Akivel elértek már egy bizonyos életcélt, van mit a tejbe aprítaniuk, van szép lakásuk vagy házuk kerttel, guruló autójuk. Asztal körül rohangál legalább egy gyermek, ha nem több, nyávog egy macska vagy ugat egy eb a házuk táján. A nők mindent beleadnak, hogy ne látszódjanak a ráncaik, látszólag minden klappol velük. Ám a férfiak mégis pánikolnak mellettük, nem véletlenül.

Harmincas-negyvenes szinglikkel, és feleségekkel ültem le beszélgetni. A feleségek elmesélték a férjükről, hogy gyakran pánikol, jajveszékel, vagy nem. Helyette hallgat, magába fordul, nem szól. Ellenkezőleg, lehet vitázik, veszekedik majdnem mindenért. Vagy nem, de elégedetlen, panaszos, semmi nem jó, örökösen. Ami viszont közös, mindig a nővel van a baj. Aki, dolgozik nyolc órában, pont annyit, mint a férfi, vagy legalább otthon van egy-két-három gyerekkel, és hozza-vissza a még legalább egy vagy kettőt óvodába-iskolába, mellette háztartást vezet, bevásárol, elintéz, még a saját autóját is lemosatja, hogy ne legyen belőle otthon vita, vacsorát főz, mosogat, ágyneműt cserél, kertészkedik, leckét ír a naggyal, hintázik a kicsivel és igen, este tizenegykor, amikor csendes a ház, akkor harisnyatartót húz, és szexire veszi a figurát. A férfinek.

Aki, éppen arra panaszkodott a minap, hogy lehetne több szex, mint heti három, de már édesdeden alszik egy kémsorozat vagy egy háborús könyv felett, mikorra a nő belibben a hálószobába.

És megtorpan a küszöbön, gyorsan lekapja a magas sarkúját nehogy felébressze a férfit a kopogásával, míg oda lép kikapcsolni a tévét vagy eloltani a lámpát felette.

Még szex sincs otthon – panaszolja másnap a férfi, de persze nem a haveroknak, mert a baráti társaságban mindenki arról vetít, milyen lepedőakrobata az ő kis neje. Viszont elejt némi zokszót a munkatársaknak ebédidőben.

Pasipánik és panaszkodás

A szingli harmincas-negyvenes beszélgető társaim arról számoltak be, hogy szinte csak nős férfiakba botlanak a társkeresőn. Mert a férfiak, amint van egy szabad félórájuk míg a feleségük szoptatja a legkisebbet, altatja a nagyobbat, tereget, inget vasal a számára másnapra, addig keresnek akárkit a neten, akivel egy kicsit csak úgy dumálhatnak, hátha lesz belőle egy kis pozitív visszajelzés, vagy akár több. Ám a dumálásból a végén más sem lesz, mint pasipánik, azaz panasz és zokszó, kire másra, mint a feleségre, aki miatt nincs otthon szex. Letagadva azt a heti hármat ami van, és azt is ami lenne, ha nem aludnának el esténként.

Érzik, hogy valami nagyon nem jó, bár tisztában vannak azzal, hogy tulajdonképpen mindenük megvan, de a közvetlen környezetükben ezt semmi pénzért ki nem mondanák, sőt még önmaguknak sem képesek bevallani, úgy tesznek, mintha minden rendben lenne.

Amit megtolnak minden olyannal, amiről úgy vélik attól ők még erősebbnek, rendíthetetlenebbnek, férfiasabbnak tűnnek. Motorozás,testépítés, ejtőernyőzés, lovaglás, harcművészet, hegymászás, vitorlázás.

Tanfolyamokra járnak, vizsgáznak, majd maguk köré építik mindezt az új szerelmet, mindent ami erről szól és ezzel jár. Sokszor a feleségük és családjuk hátrányára is. S h ha bárki említeni meri a kapuzárási pánik kifejezést, akkor nem akarják érteni miről is van szó. Nem látják magukon, hogy pánikolnak, félnek és a mániájuk lassan eluralkodik felettük és ez kihatással van a párkapcsolatukra, a családjukra is.

Fenntartani a színvonalat

Eközben a harminc-negyven éves nők tökéletesen értik, hogy az életük másik fele még előttük áll, éppen ezért elégedettek az elért eredményeikkel, mi több inspirálja őket, hogy mindig van hová fejlődni, mindig van valami amit ki-, le-, és át lehet cserélni az otthonukban, a közvetlen környezetükben. Éppen ezért a tervezés mellett megélik a mindennapokat.

Dolgoznak, öltözködnek, sminkelnek, tanulnak, hogy akár szakmát váltsanak, tájékozódnak, bújják a netet, elolvassák a technika és tudomány rovatot is, művelődnek, sportolnak, egészségesen étkeznek, és még ha ki is próbálnak valami újat, annak nem lesznek a megszállottjai, csak szimplán értékelik azok áldásait.

Amikor valahogy mégis mélyre áshatunk a témába, mert szerencsésen végre megnyílnak ezek a férfiak a szingli nőknek, akkor rendre kiderül, hogy tulajdonképpen attól félnek, hogy mindezt elveszíthetik, vagy nem tudják folyamatosan fenntartani azt a színvonalat, amit eddig elértek. Igen, pánikolnak, hogy most még elég erősek és fiatalok mindehhez, de érzik a mindennapos hajtást éppúgy önmagukon, mint a feleségeiken is, és nem tudják merre hogyan kell tovább lépniük. A pasipánik pedig orvosolható lenne, coach, pszichológus, pszichiáter segítségével.

Kép: Pexels