A világvége, tényleg a befejezés? Egy sorozat, amit az utolsó képkockáig végig kell nézni ahhoz, hogy minden, amit addig tudtunk, láttunk teljesen más, új értelmet nyerjen. De az is, miért olyan fontos a saját eredetünk története. A skandináv mitológia egy mai, norvég középiskolában kel életre, az ősi fegyver, a Mjölnir pedig egy szemüveges, diszlexiás fiú kezébe kerül.

A skandinávoknak mindig is fontos volt a közös gyökereik ismerete, őrzése és ápolása. Tanítják az iskolákban a skandináv mitológia történeteit, a svédek, dánok, norvégok és izlandiak kereszténység előtti hitvilágát. És ebben a tanításban egyáltalán nem jelenik meg külső behatás, jelenlévő hatalom nyomása, vagy felkapott divat. Az északiaknak őszintén fontos, hogy kik ő valójában, hogyan éltek az őseik, miben hittek. Ma is könyvek, filmek, videójátékok témája a skandináv mitológia és benne a Ragnarök, a végső csata, ami nem csak a meglévő világ végét jelenti, hanem egy új világ kezdetét is. Mi is írtunk már a skandináv mitológiáról ITT.

Így hát nem is csoda, hogy a Netflix streaming-szolgáltató kínálatában is megjelent, egy saját gyártású norvég sorozat: a Ragnarök. Ami, tényleg fejbe vágja a nézőt. A 2020-ban indult széria, második részér már a covid alatt 2021-ben nézhettük, a harmadik és egyben záró évada premiere idén, augusztus 26-án volt.

Szemüveg és diszlexia

A skandináv mitológia két ellenséges táborát az óriások és az istenek adják. A róluk szóló történetek alakulása, fordulatai, a benne szereplők külső és belső tulajdonságaiknak az ábrázolása mindig is fontos volt, jelenjenek meg bárhol: egy képregényben, egy műanyag játék figurán vagy pólón. Amibe az a játék is belefér, hogy elképzeljük, milyenek lehetnének a skandináv mitológia nagy alakjai, ha most életre kelnének. Például a Ragnarök sorozatbanEdda városában.

Ahová egy anya, két kamaszfiával, néhány év kitérő után visszaköltözik, ahol egészen hamar kiderül, az egyik fiú nem más, mint maga Thor, a mennydörgés ura, a legerősebb isten. Thor, azaz Magne (David Stakston) a szemüveges, a melák, kissé ügyetlen, diszlexiás középiskolás. Aki inkább kedves és előzékeny, ám olykor türelmetlen és heves vérmérsékletű – vagyis, semmi és senki nem zárhatja ki, hogy bárki isten lehessen.

Ám az istenekkel szemben ott állnak az óriások, akik itt Eddában négy embert jelentenek, egy iparmágnás családot. Gazdagok, erősek és szépek, elsőre már-már tökéletesek. A Jutulok norvégia ötödik legnagyobb cégének tulajdonosai. Eddában mindenhová, de tényleg mindenhová elér a kezük.

Ragnarök a régi és egyben az új kezdete

Ami a kereszténységben a Végítélet az az északi mitológiában a Ragnarök, de nevezzük bárhogyan is, a mindennapi létünkben is felmerül a kérdés, hogyan, merre tovább tartunk, mi emberek?

Nehéz világot élünk most, és ez hangot kap a sorozatban is. A klímaváltozás, a környezetvédelem fontossága, az emberek és az élet sokszínűsége, a jövő alakulásának kérdése. Mit kellene most tennünk ahhoz, hogy jobb legyen a jövőnk? És még inkább: van értelme a létnek, legyen-e jövőnk? Ez a kételkedés mindig is foglalkoztatta az emberiséget, de a ma felnövő nemzedék körében ez fontosabb, mint valaha volt, átjárja a mindennapjaikat, beépül még abba is, miről érdemes tanulniuk vagy sem.

Ez a kérdés, az apa nélkül felnövő Magne-ben is ott van, és Edda városában mindenkiben, ahol különösen túl sok az egészséget vesztett, beteg ember. Mindenki tudja, de mégsem hangoztatja, hogy a Jutul Iparművek gyára szennyezi a közvetlen környezetet, és mérgezi az élővilágot. Olvadnak a karnyújtásnyira elérhető gleccserek. A jövő egyre kilátástalanabb.

Vagyis az itt és mostban van igazán szükség az istenekre és Magne nem fél előhívni magából Thort, kezébe venni az ősi fegyvert a Mjölnirt, hogy megmentse Eddát, és a világot – akkor sem, ha közben dolgozatot kell írnia a norvég demokráciáról, megtetszik neki egy lány, és rövid az ágya a 188 centijének. Amit meg lehet toldani, akár egy nem használt szánkóval is.

„Szarom le a mitológiát, megyek!”

A Ragnarök sorozat olyan, mint bármelyik tiniknek szóló sorozat, hiszen minden benne van, ami a ma fiatalját körülveszi, amit megél, átél, ami után vágyhat. És mégis érdekes és szórakoztató bármelyik korosztálynak. Annak is, akit érdekel az északi mitológia, és annak is, akit nem. Legfeljebb valamennyire megismeri. Minden epizód elején kap a néző néhány mondatnyi ismeretterjesztést belőle, aminek nagyon is értelme van a történésben, ahogyan haladunk a Ragnarök felé.

Miközben a szereplők élete látványosan alakul, személyisége átformálódik, fejlődik – legyen ő közönséges ember, valamelyik északi isten, egy óriás, egy törpe vagy éppen valamilyen szörny. Aki, akár szófogadóvá is válhat. A Ragnarök sorozatban megeshet az is, hogy egyikük kiejti a száján: „Szarom le a mitológiát, megyek!” – hiszen a mitológia mindenkié, és annyifélén értelmezhető, a benne szereplők maguk alakítják a befejezést.

És mi a befejezés? Elérkezik a Ragnarök? Kik nyernek? Az istenek? A jégóriások? Az emberek? A szörnyek? Vagy mindenki? Talán teljesen mindegy, hogy mi a sorozat vége, hiszen minden vég, valaminek a kezdete. És éppen ezért félni sem kell tőle, nem kell tartani a Végítélettől, a világvégétől, a Ragnaröktől. Elég úgy gondolkodni: Szarom le a mitológiát, megyek előre!

Fotó: Netflix
Polgár Ágnes