Egy északi emberhez képest, mi magyarok tulajdonképpen hozzá vagyunk szokva a nyári nagy melegekhez, ámbár az utóbbi időben olyan rekordokat döntő kánikulákat éltünk meg, ami nekünk is sok lehet. Éppen ezért a hőséggel szemben védekeznünk kell, és nem is mindegy, hogyan.

A szüntelenül tartó melegben folyik rólunk a víz, olvad rólunk nemcsak a ruha, hanem jóformán a saját bőrünk is. Egyre nehezebb létezni is, nemhogy mozogni, ellátni a feladatainkat. Mondhatni már az agyunk is olvad. Ha viszont valóban rosszul érezzük magunkat, lelassulunk, nehezebben vesszük a levegőt, megszédülünk, minduntalan fáj a fejünk, akkor még inkább óvatosnak kell lennünk. Hűtenünk kell magunkat, hiszen a hőséggel kapcsolatos rosszulléteink fő oka az, hogy a szervezetünk nem tudja lehűteni önmagát. A hőkimerülés még egy egészséges szervezetet is érinthet.

A hőség fokozatai

A melegnek vannak fokozatai. Első fokú figyelmeztető jelzést akkor adnak ki hazánkban, ha napi középhőmérséklet meghaladja a a 25°C-ot. Másodfokú riasztásra pedig akkor számíthatunk, amikor a középhőmérséklet várhatóan, legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

A harmadfokú riadó jelzés akkor lép életbe, amikor várhatóan minimum három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Mindezek az adatok azért fontosak, mert egy általánosságban egészségesnek mondható szervezet a melegben is meg tudja őrizni a kondícióját, nem terheli meg túlságosan a szervezetét a meleg, viszont a rekkenő hőség megszokásához még az egészséges szervezetnek is akár pár hétre is szüksége van, mire megszokja azt. Vagyis, mindenki megérzi a meleget.

Aki pedig tudja magáról, hogy nem a legegészségesebb típus, annak különösen vigyáznia kell önmagára. A felnőtteknek meg gondoskodniuk kell a gyerekekről és az idősekről a fülledt melegben.

A szervezetnek elektrolitokra van szüksége

A rekkenő hőség különösen megterheli a szervezetünk keringési és légző-rendszerét. A vérkeringés fokozódik, az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken, a pulzusszám fokozódik. Ha nem vigyázunk, akkor a hőkimerülés velünk is megtörténhet.

Az izzadással folyadékot és sót (elektrolitokat) veszítünk, amiket folyamatosan pótolnunk kell étellel és itallal. A magnézium, a kálium, a kálcium és a nátrium elengedhetetlenek, ha a szervezet túlságosan kiszárad, akkor a szervezetünk elektrolit-egyensúlya megbomlik, ami a vesék megterheléséhez vezet, hiszen a vesék feladata, hogy fenntartsák a szervezet víz-só egyensúlyát.

Hőkimerülés: intő jel, ha nyűgösek vagyunk

A nagy meleg fáradtabbá, nyűgösebbé tehet bennünket. Csökkenhet a koncentrációs képességünk, fájni kezdhet a fejünk. Ha ez a nyűg erősödik az nem jó jel. Ha még hányingerünk is lesz, akkor nem várhatunk tovább, tudatosan hűteni kell a testünket: több folyadékot kell innunk, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.

A kánikulában alapvető szabály, hogy akkor is inni kell, ha nem érzünk szomjúságot. Hőkimerülés esetén a test hőszabályozása gyengül, ha ez tovább fokozódik, az már életveszélyes hőgutát okozhat. Hőguta esetén pedig a szervezet már nem képes a felesleges hőt a bőrön keresztül leadni, és a szervezet hőszabályozó képessége összeomlik. A test belső hőmérséklete a 39 fok fölé emelkedik.

Ugyanakkor arra is figyelnünk kell, hogy mit iszunk és mennyit.

A víz nem elég, igyon meleg teát!

A kánikulában nehéz meghatározni, hogy mennyi víz az elegendő, más és más mennyiségre van szüksége a hűsített irodában ülőnek, és annak aki például egy taxi volánja mögött ül egész nap a tűző napon, vagy egy építkezésen dolgozik, esetleg aszfaltozik. A legújabb kutatások szerinte a legjobb, ha testünk jelzéseire és a szomjúságérzetünkre hagyatkozunk.

Viszont tudnunk kell, hogy a víz önmagában nem elég a test hűtésére, ugyanis a víz nem elegendőek az ásványi anyagok pótlására, jó, ha kiegészítjük olyan természetes levekkel, amelyek különféle nyomelemeket és vitaminokat tartalmaznak.

A hőkimerülés elkerülésére ihatunk langyos vagy meleg tejet, kis mézzel édesített házi limonádét, langyosra visszahűtött teát, alkalmanként smoothie-t, turmixot, vagy préselt gyümölcslevet, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetünknek szüksége van. Igyunk dinnyelét, préselt almát, barackot. Ugyanakkor kerüljük a kávét, a magas cukortartalmú gyümölcsleveket és üdítőket, na meg az alkoholt a nyári hőségben.

A meleg italok nem véletlenül népszerűek egyes trópusi országokban. Meg van a tudományos magyarázata annak miért jó, ha a kánikulában meleg folyadékot iszunk: a szánkban is megtalálható TRPV1 hőérzékelő receptorok jelzést küldenek az agyba, ha forrót érzékelnek, az agy pedig ennek ellensúlyozására kiadja a parancsot az izzadás fokozására. Az izzadás a szervezet természetes hűtőmechanizmusa, és az izzadság párolgásával (ami hőt von el a környezetéből) csökkenti a test hőmérsékletét. Ebben az esetben kicsit túl is reagálja a dolgot, és jobban rákapcsolja a hűtést, mint amennyi fűtést a testünknél melegebb folyadék bevitele jelentene. A végeredmény így az, hogy a forró tea tényleg lehűt. Ennél többet erről ITT olvashat,

Fotó: Halfpoint