Elkezdődött a vakáció, a tanáremberre rászakad a szabadság, a szülőre meg a gond, mit kezdjen a csemetéjével egész nyáron? Talán, ha mesélnénk a gyerekkorunkról, mi magunk mit csináltunk, könnyebben adnánk ötletet a kölykeinknek arra, mivel üssék el vidáman az időt, milyen színes tud lenni a világ, a különféle kütyük nélkül is a napsütésben.
Így játszottunk a nyáron:
– Lénárth Ádám, újságíró
Hogy mit csináltam gyerekként nyáron? Csupa gyerekdolgokat. Például buszt vezettem, meg medvét hergeltem medvés chipsszel, lovagoltam a naplementében vagy épp felcsaptam vízi rendőrnek, amivel igyekeztem kivívni a korombeli hölgyek figyelmét. Nem volt okostelefonom. Nem volt YouTube csatornám. Sőt, még Facebookom sem. Ha így nézzük, nem is volt izgalmas a gyerekkorom. Csak éppen nekem még volt. Gyerekkorom.
– Karóczkai-Müllner Helga, szerkesztő
Panelben nőttem fel, egyke gyerekként, ezért már egészen pici koromban sokat játszottam egyedül. A szobám tele volt plüssökkel, babákkal. Mindig megvolt az aktuális kedvencem. A legtöbbször édesapám vállalta a feladatot, hogy elkísérjen a lakótelepi játszótérre. Itt mindig akadt játszótársam. A nagyszüleim vidéki otthonában nagyobb volt a nyüzsgés. Kacsák, tyúkok, pulykák, cicák szaladgáltak az udvaron. A hatalmas kertben meggy, málna, szeder, egres nőtt a bokrokon. Minden adott volt a boldog nyarakhoz.
Csanádi-Tóth Krisztina, fotográfus
Számtalan kép van rólam és a testvéremről, amin játszottunk, én mégse nagyon emlékszem arra, hogy mivel töltöttem konkrétan gyerekként az időt, csak arra, hogy boldog voltam. A Barbie babámnak az anyukám varrt új ruhákat, öltöztettem a kedvencemet, de olyanra nem emlékszem, hogy szerepjátékoztam volna vele. Ami még rémlik, és ezt a képek is alátámasztják, hogy sokat építőkockáztunk az öcsémmel. 13 éves koromig panelben laktunk, családi házba ezután költöztünk. De játékra itt sem emlékszem, viszont arra igen, hogy nagyon sokat bicajoztam az apukámmal és minden nyáron elutaztunk a Balatonra. Na meg arra, hogy tiniként rengeteget olvastam a hintaágyban.
Kalla Tímea, újságíró
…és, hogy mivel játszottam?
Nagyon sokáig babáztam, tanárosat játszottam velük, később ruhát terveztem és varrtam nekik. Az iskolában szerettem gumizni – el sem tudom képzelni, hogy kis vékony lánykaként hogyan tudtam annyit ugrálni, ma erre nem lennék képes… Rajzolni és írogatni is szerettem, megtanultam titkosírásokat, azzal szórakoztattam magam, hogy szövegeket írtam ezeken a rejtélyes nyelveken.
Polgár Ágnes, főszerkesztő
14 éves koromig a nagyszüleimnél laktunk, nagynénik és nagybácsik vettek körül, mindig volt valaki, aki játszott velem. Ha egyedül kellett elfoglalnom magamat, akkor jószerivel bebújtam a zongora alá, ott rendeztem be a magam kis birodalmát. Nyaranta a nagyszüleim óriási telkén a szomszéd gyerekekkel lógtam. Miénk lehetett az utcafront felőli terasz, amit alacsony gyerekbútorokkal tettünk otthonossá. Vagy éppen letapostuk a lucernát, hogy négykézlábországot játszhassunk benne. Uzsonnára a kertben termett gyümölcsöt ettük, vacsorához frissen húztuk ki a földből az újhagymát. Szürkületkor krumplibogarat szedtem, esővízzel paradicsomot locsoltam, vagy a szomszédban a malacok etetését lestem. Egy percig sem unatkoztam.
