A napokban belefutottam egy kevésbé tudományos, ám annál szórakoztatóbb kutatás eredményébe, ami arról számolt be, hányadán is állnak a férfiak a karácsonnyal, életkori bontásban.
Két éves korában csaknem minden második kisfiú megijed a Mikulástól, ha élőben találkozik vele, hat évesen pedig olyan szintű karácsonyi lázban égnek az ünnepeket megelőző hetekben, hogy gondolni sem tudnak másra. A tizenévesek húsz százaléka szíve szerint csak csokoládét, cukorkát és süteményt vacsorázna, fittyet hányva a többfogásos ünnepi lakomára.
A nagykorúság küszöbén állók negyven százaléka ilyenkor kóstol meg valamilyen alkoholos italt szülői engedéllyel, a húsz évesek harmada pedig a szeretet ünnepén mutatja be a barátnőjét a családnak. A harmincasok negyede továbbra is úgy csomagol ajándékot, mint egy ovis, a negyvenesek fele pedig a karácsonyi vacsora alatt is rá-rápillant az e-mailjeire.
Ötven felett minden negyedik férfi beöltözik Mikulásnak és ugyanennyien biztosak abban, hogy szeretteiktől bort is kapnak karácsonyra. A Szoknya és nadrág csapata kíváncsi volt arra, hogyan készülnek az ünnepekre az erősebb nem képviselői, ezért kifaggattunk egy egyetemistát, egy kétgyerekes apukát és egy többszörös nagypapát, hogy tudjunk milyen a karácsony férfi szemmel.
Karácsony férfi szemmel: Benedek, a sütibajnok
A 21 éves Benedek Pécsett tanul, ügyvédnek készül. Amióta egyetemre jár, sokat van távol budapesti otthonától, de a karácsonyt mindenképpen a családjával tölti.
– Szilveszterezni már évek óta a barátaimmal szoktam, de a karácsonyt mindig anyukámékkal és a tágabb családdal töltöm. A készülődés nem az erősségem, de nagymamámmal már kicsi koromban kialakítottunk egy hagyományt, mégpedig azt, hogy a sütiket együtt készítjük el. Ilyenkor tényleg reggeltől estig a konyhában vagyunk, és eszméletlen mennyiségű zserbót, linzert, hókiflit, bejglit és pogácsát sütünk, a fő attrakciónk pedig a meggyes csokitorta. Tavaly egy vizsgám miatt csak 23-án tudtam Budapestre jönni, de a nagyim megvárt, így nem törtük meg a tradíciót és együtt sütöttünk. Idén már okosabban osztottam be a vizsgáimat, úgyhogy pár nap múlva otthon leszek és megyek a nagyihoz diót törni, mákot darálni, tésztát gyúrni, meg persze “előkóstolni” – teszi hozzá nevetve Benedek.
A bevásárlóközpontokban lévő tömeg őt nem zavarja különösebben, ahogy ő mondja, már hozzászokott, mert a legtöbb ajándékot az utolsó pillanatban szerzi be. – Ilyenkor mindig megfogadom, hogy a következő évben hamarabb észbe kapok, aztán persze nem lesz belőle semmi. Ki tudja, lehet, hogy jövőre megjavulok! – bizakodik, aztán el is búcsúzik, mert angolra siet.
Gáborék a fellegekben járnak
A 47 éves Gábor Törökbálinton lakik feleségével, Angélával, a gimnáziumba készülő Márkkal és az óvodás Eszterrel. Az ajándékvásárlás nem okoz komoly fejtörést Gábornak, ugyanis pár éve rákaptak az élményajándékozásra.
– Már így is alig férünk el a házunkban a rengeteg holmitól, ezért inkább fapados repülőjegyet szoktunk venni egymásnak. A meglepetés így sem vész el, hiszen az karácsony estig titok marad, hogy melyik európai nagyvárosba szól a jegy. A kamasz fiammal így repültünk el két évvel ezelőtt Milánóba, tavaly pedig az anyukájával utazott Londonba, hogy felfedezzék a nevezetességeket. Azt, hogy Márknak ez az ajándék telitalálat, mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai napig lelkesen emlegeti mindkét kiruccanást. A tágabb családnak és a barátoknak legtöbbször könyvet ajándékozunk, igyekszem mindent webáruházból rendelni – jelenti ki határozottan Gábor, akit rettentően idegesít, hogy a boltokban már október elején megkezdődik a karácsonyi “hangulatkeltés”.
Ezt idén különösen zavarónak érezte, hiszen igazán hosszúra nyúlt az indián nyár, amibe egyáltalán nem illettek bele a gömbdíszek és a karácsonyi dalok. – A bevásárlás amúgy sem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé, Angéla azonban örömmel vadászgat a hiányzó ajándékokra. A munkájából kifolyólag sokat jön-megy az országban, így előtte nincs lehetetlen: bármit beszerez, amit kigondol – meséli Gábor, aki egyáltalán nem nehéz eset, ha ajándékozásról van szó.
Ő nagyon örül a márkásabb férfi kozmetikumoknak és az olyan praktikus ajándéknak is, mint amilyen a zokni, de az is nehezen lőhet mellé, aki könyvvel lepi meg.
András, a bor- és fafelelős nagypapa
Hat unoka büszke nagypapájaként Andráséknál már korán megkezdődik a készülődés, hiszen 24-én és 25-én is náluk gyűlik össze a család.
– Azt már évekkel ezelőtt bevezettük, hogy ajándékot csak a gyerekeknek veszünk, a feleségemnek és nekem az a legnagyobb öröm, hogy a lányaim, a férjeik és az unokáim is velünk ünnepelnek. Ilyenkor gyerekzsivajtól hangos a ház, 26-án aztán a másik nagyszülőkhöz utaznak a gyerekek, mi pedig csendesen kipihenjük a nagy vendégség fáradalmait a feleségemmel, Ágival. Bár már nem vagyunk mai darabok, karácsonyra mindig kiteszünk magunkért, a halászlé, a töltött káposzta, a narancsos kacsasült és a többféle saláta mind a feleségem keze munkáját dicséri, a süteményeket a lányaim készítik. Nekem két komoly feladatom van, az egyik a borok kiválasztása a felnőtteknek, a másik pedig a fenyő beszerzése és feldíszítése – avat be a családi készülődés rejtelmeibe.
Andrásék számára az idei karácsony azért különleges, mert legkisebb unokája október elején látta meg a napvilágot, így eggyel többen szerepelnek majd az ünnepi fotókon. Andráséknál ugyanis hagyomány, hogy csoportképet is készítenek karácsonykor, ami aztán bekerül egy albumba.
– Az első ilyen fotó 1973-ban készült, amikor Ágival összeházasodtunk. Azon még csak mi ketten szerepelünk, később aztán a lányainkkal, a férjeikkel és az unokákkal egészültek ki a csoportképek, amiket nagy becsben tartunk – osztja meg velünk András, aki reméli, hogy lányaik is életben tartják majd a családi hagyományt.
A karácsony férfi szemmel.
Kép: Gábor és családja