Közösen leülni a televízió elé és megnézni egy karácsonyi filmet mindannyiunknak nyújt egyszerre élményt különösebb erőfeszítés nélkül. Az olvasás is lehet közös program, ha egy kupacba dőlünk, ülünk le kanapéra, fotelbe egy-egy kötettel a kezünkbe, amiből fel-fel olvasunk érdekes, vicces vagy kedves sort, bekezdést.

Közösen leülni a televízió elé és megnézni egy karácsonyi filmet mindannyiunknak nyújt egyszerre élményt különösebb erőfeszítés nélkül. Az olvasás is lehet közös program, ha egy kupacba dőlünk, ülünk le kanapéra, fotelbe egy-egy kötettel a kezünkbe, amiből fel-fel olvasunk érdekes, vicces vagy kedves sort, bekezdést.

Öt olyan könnyen olvasható szép történetet válogattam, amelyeket karácsonyi ajándékba kaptam az elmúlt évek során családtagtól vagy kedves baráttól. Ezeket egytől egyig azonnal ki is olvastam még a karácsonyfa társaságában. Nemcsak az életem részévé váltak, hanem magam is szívesen ajándékozom ezeket az élményeket másoknak.

Könyvajánló karácsonyra: Elenor H. Porter: Az élet játéka

Bár Polyanna története végtelenül egyszerűen megírt és megmosolyogtató, mégis kell a léleknek. Ha eddig elkerült bennünket, akkor most fogjuk a kezünkbe ezt az alig kétszáz oldalt, nyugodtan olvashatjuk gyermeknek is. Kezdjük a hátsó borító ajánlásával:

Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenest Aaz égből jött. Héber szójáték szerint: az eget szopja. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit aminek örülhet Örökké játszik, nem fárad bele napestig.

Tudat alatt mindnyájunkban ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés, a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk.

E kis regényben nem a felnőttek világa öli meg a gyermekit, hanem megfordítva: egy hús-vér gyermek hódíja meg varázsával a felnőttek állig begombolkozott világát – szinte játszva. Mondanivalója – hogy örömre születtünk a világra – mindig és mindenütt érvényes.

Alessandro Barico: Selyem

A rövid történeteket szerető, kevésbé olvasni szeretőknek bátran ajánlhatóak író könyvei. A Selyem az első kötete az olasz írónak. Kilencven oldal. Egy szuszra fogyasztható, de egész életre szól. Baricco úgy ír, hogy szabadjára engedve a fantáziáját leír egy történetet, majd azt addig stilizálja, húzza, egyszerűsíti, míg egy sallang mentes, tökéletes remekmű nem születik belőle. A borító fülszövege az írótól érkezett:

Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet.Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza a világot, s a végén egy szeles tó partján ül egész nap. A férfi neve Hervé Joncour. A tóét nem tudni. Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani. Szerepel benne vágy és fajdalom, mindkettőről tudjuk, mi fán terem, még sincs rá igazi szavunk. Mert szerelemnek nem szerelem. (Régi fogás. Ha nem tudunk nevet adni valaminek, akkor történetnek mondjuk. Ez már csak így van. Évszázadok óta.) Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnként zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautomatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának.

Ljudmila Ulickaja: Életművésznők

Az orosz írónő művei általában hosszúak, de nem azért mert bonyolultan írna, mert nagyon szépen és emészthetően fogalmaz, hanem mert történetei olyan szövevényesek. Az Életművésznők egy kevésbé hosszú könyv, de semmivel nem ad kevesebb a többi regényénél. Nincs százötven oldal:

Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül.

Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi – mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán…

Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.

Susan Loomis: Ház a Tatin utcában

Ez a gasztroregény a Stahl Judit válogatások első darabja. Az egyszerre francia és amerikai életérzés tökéletes egyvelege. Az amerikai írónő önéletrajzi regénye egy normandiai kisvárosban játszódik. Csaknem háromszáz oldal, de ebben harminchárom recept is található. Némelyikét újra és újra feltálalom magam is.

A fiatal amerikai lány, Susan Loomis friss diplomával a zsebében érkezik Párizs egyik legpatinásabb főzőiskolájába, hogy megvalósítsa álmát: az étel legyen az élete. De az itt eltöltött idő nemcsak gasztronómiai író-karrierjének lesz első lépcsője – utazgatásai során végérvényesen beleszeret a francia vidéki életbe és ínycsiklandó ételeibe. Ezért tíz esztendővel később, amikor megbízást kap egy francia szakácskönyv megírására, férjével és kisfiával együtt áttelepül a festői normandiai kisvárosba, Louviers-be. Így az “amerikai-nő”-bol lassacskán Suzanne lesz, és miközben lelkesen beleveti magát a munkába, családjával együtt a kisváros mindennapjainak fontos részévé válik.

Ebben a könyvében az első néhány év élményeit idézi fel sok humorral és bájjal. Megismerhetjük belőle a küzdelmes, ugyanakkor vidám percekkel járó otthonteremtést, a kezdeti, kisebb-nagyobb konfliktusokat a helyi szokásokkal és emberekkel, s közben az írónővel együtt élhetjük át az újabb és újabb ízek felfedezésének örömét. Sőt, ha kedvünk van, magunk is megpróbálkozhatunk számos finomsággal; erre csábítanak a fejezetek végén található receptek. A sikeres tévés és szakácskönyvszerző, Stahl Judit régi vágya teljesült azzal, hogy sorozatba válogatta kedvenc olvasmányait. A külföldön már nagy sikert aratott művek mind-mind a gasztronómia ízes-izgalmas világáról szólnak. Így az olvasók szórakozva ismerhetik meg a nemzetközi konyhák titkait, majd a könyvekben található receptek alapján maguk is elkészíthetik a különböző országok jellegzetes ételeit.

Márai Sándor: Szindbád hazamegy

Visszatérni egy olyan korba, amikor még hintóval jártak az emberek, vagy nagyon is sokat gyalogoltak, a nők hosszú ruhát viseltek, és a kávéházak jelentették a kultúra bázisát, mindig nagyon szívmelegítő. Szegénység és gazdagság éles kontrasztja 125 oldalon.

Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után.

Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.

Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Szindbád csaknem száz novella és két regény (Purgatórium; Francia kastély) hőse. A hírlapokban publikált, kezdettől fogva ciklusnak ígérkező történetekből könyv alakban is napvilágot látott az első ciklus, Szindbád ifjúsága címmel, ezt követte a Szindbád utazásai.

Boldog karácsonyt, jó szórakozást!