Az ünnepek alatt a családtagok több időt töltenek együtt. Ez lehet örömteli, de egyúttal növelheti az esetleges konfliktusok esélyét is, különösen, ha a családtagoknak eltérő elvárásaik vannak az együtt töltött időt illetően. Érdemes utólag, már némi távolságban átvizsgálni, harmonizálni a családunk dinamikáját.

Nem elég a hideg és a sötét, vége van az ünnepeknek, a téli szünetnek. Most a szokásos hétköznapokat éljük. Az iskoláskorú gyerek szüleit a félévi hajrá is nehezíti, nem beszélve azokról, akiknek a kamasza a középiskolai felvétel előtt áll, a tinédzsere idén érettségizik. Sokan ezekben a napokban szembesülnek azzal, hogy az ünnepek hatására a családi kapcsolataikban változások történtek. Megtört a család dinamikája. Jó lenne visszaállni a régi kerékvágásba, szeretetteljesebbé tenni a köteléket.

De mit is jelent az, hogy családi dinamika, és miért szükséges harmonizálni? Túl tudományosan hangzik? Szerintem is. Mégis fontos. Elmondom miért.

Mi fán terem a családi dinamika?

A családi dinamika a családon belül, a családtagok közötti kapcsolatokat, kommunikációt, szerepeket, döntéshozatalt és viselkedési mintákat meghatározó és befolyásoló rendszert jelenti, amely alakul és változik az idő múlásával. Változást hozhat egy új családtag – egy gyermek születése, egy öleb örökbefogadása- a gyerek(ek) cseperedése, ahogy óvodásból iskolássá lesz, ha valaki munkahelyet vált, vagy változik egy családtag egészségi állapota, és így tovább.

Egy év eleji példával élve a család dinamikája az is, hogy egy adott család mikor szedi le a karácsonyfáról a díszeket, szedi össze a lakásban a többi karácsonyi kiegészítőt. Hogy milyen a hagyományuk, van-e szokásuk? Akkor szedik le a karácsonyfát, amikor az eszükbe jut? Mindig vízkeresztkor? Az első hétvégén? Január végén? Hogyan tesszik el a díszeket, ki végzi vagy kik végzik el ezeket a feladatokat, és milyen hangulatban? Az anya, a feleség egyedül teszi? Férj, az apa csinálja? Vagy a szülők közösen? A gyerekek is részt vesznek benne? Megbeszélik közösen mikor történik ez, vagy valaki egyszer csak gondol egyet és elkezdi megbontani az ünnepi hangulatot? Közös döntésre, kérésre, felszólításra, utasításra vagy veszekedésre oldják meg ezt a feladatot? Egyáltalán az év többi részében a háztartási feladatokat együtt közösen látják el, vagy nem?

Mi a természetes, hogy mindenki részt vesz a háztartás vezetésében, hiszen mindenki ott lakik, eszik, alszik, fürdik, koszol, arrébb rak valamit, használja a tárgyakat, eszközöket, berendezéseket vagy egyikük-másikuk egymaga intéz mindent? A közös munkamegosztást hogyan definiálják? Aki cselekszik, az természetesnek veszi az összedolgozást, vagy „segítséget nyújt”, netán „szívességet tesz” a másiknak? Köszönetet mondanak egymásnak a családtagok az elvégzettekért, elvárják az elismerést, dicsérik egymást, vagy miért tennék, az a „normális” hogy mindenki tesz valamit? Esetleg versenyt, hatalmi harcot csinálnak belőle? Ez mind a családi dinamika része.

A családi dinamika része, hogy egy család hogyan ünnepli a névnapokat, a születésnapokat, a fontosabb eseményeket, milyen hagyományokat tartanak fenn ezeken az alkalmakon, és az is, hogyan zárnak le egy ünnepet és térnek vissza a mindennapi kerékvágásba.


A család dinamikája az ünnepek alatt

A covid elhúzódó ideje alatt a családtagok dinamikája meglehetősen megváltozhatott. A pandémia szokatlansága, a krízis volta, a beláthatatlansága miatt. Sokat tanulhattunk abból, de mára halványulhattak az emlékeink. Az összezártság érzése a hosszú téli szünet, az ünnepek alatt valamennyire visszatérhetett. Például egy családban egyes tagok lehetnek a „gondoskodók”, mások a „humoristák”, megint mások a „megmondók, és lehetnek „balekok” is, ezek a szerepek nemhogy állandósulnak az évek során, az ünnepek alatt -átmenetileg- fel is erősödhetnek. Amit nem biztos, hogy mindenki jól visel
Vannak családok, amikben eleve mindenki egyetértésre törekszik, míg más családokban egy vagy két vezető dönt. Eltérő lehet az is, ahogyan a családtagok kezelik a konfliktusokat, jellemző lehet a csendes visszahúzódás, az aktív vitatkozás, vagy éppen a közvetítés igénybevétele és a passzív-agresszív viselkedés is.

Családonként változik, hogy a családtagok mennyire nyíltan és hatékonyan kommunikálnak egymással, valamint az is, hogyan reagálnak a különböző helyzetekre. Vannak-e konvencióik, például, hogy mikor és hogyan tisztázzák a konfliktusokat, vagy mikor és hogyan fejezik ki az érzéseiket. Kifejezik egyáltalán? Vagy az ünnep miatt inkább elnyomják magukban, szőnyeg alá seprik, vagy ellenkezőleg kiöntik az asztalra egy hirtelen felmerülő konfliktus helyzetben, amikor szétreped a bejgli, feldönti a macska a karácsonyfát, vagy kiderül, hogy a nagypapának senki nem vett ajándékot? Csupa klisét soroltam a konfliktusokra, de nem is ez a lényeg.

Mások lettünk, változtatnunk kell?

A hangsúly azon van, hogy minden család dinamikája más ritmusba kerülhet az ünnep alatt, hiszen az ünnep, még ha az egy szép dolog is az életünkben, egy fennköltebb állapot, akkor is más, mint a hétköznapok. Az ünnepek előtt és alatt sokszor magasak az elvárások a családtagok részéről. Szeretnénk jókat enni, sokat pihenni, együtt lenni, kikapcsolódni, feltöltődni, és ha lehet mindezt egy szép és tiszta környezetben adni és kapni. És még az is lehet, hogy ez a sok minden mindannyiunknak mást jelent családon belül.

Vagyis a majdnem tökéletes ünnepi hangulat megteremtése, megélése és a sok más elvárás az ünnepel, magunkkal és a többiekkel szemben akaratlanul növelik a stresszt.

Az eddigi összegzésből remélem jól látszik, hogy a családi együttlétek és ünnepek időszaka valóban sok örömöt és boldogságot hozhat, ugyanakkor problémát is. Hiszen nem egy, nem kettő kihívással találkozhattunk, amiket tényleg fontos lenne felülvizsgálni, hogy a családunk jól működhessen az ünnep után is. Különösen akkor, ha eleve változások vagy sorozatos konfliktusok állnak fent a családunk dinamikájában.

Érdemes áttekintenünk mi, hogyan történt az ünnep alatt. Mi volt más az ünnep alatt, mint egyébként. Milyen viselkedési mintát lenne jó megtartani, mit kellene megváltoztatni és hogyan, netalántán elhagyni, ha nem változtatható, vagy nem lenne érdemes megtartani.

De közben nem szabad elfelejtenünk, hogy az ünnepek erős érzelmi töltettel bírnak, mivel sokszor kapcsolódnak múltbeli emlékekhez és tradíciókhoz. Például a Covid alatti összezárt időkre. Ne feledjük a múltbéli érzelmek boldogságot vagy szomorúságot is kiválthatnak, és befolyásolhatják az egyes családtagunk hangulatát. Az önmagunkét is!


Lépésről lépésre

Nem mondok senkinek újat azzal a javaslatommal, hogy alkalmazzon nyílt kommunikációt a családjában. Tudom, mondani könnyű, alkalmazni nehéz. Mert tarthatunk a további konfliktusoktól, kényelmetlen érezhetjük magunkat már a direkt kommunikáció gondolatától is. Dühöt válthat ki belőlünk egy nem jó pillanat. Ott van benne az eshetősége hogy akarva vagy akaratlanul megbántunk mást. Éppen ezért ne azzal kezdjük a kommunikációt, hogy beszélnünk kell, és ne is azzal indítsunk, hogy mi nem volt jó az ünnepben.

Inkább vessük fel a témát egy számunkra kedves pillanatról, kezdjünk el beszélni a tapasztalatokról, érzésekről, és bíztassuk a családtagjainkat, hogy reflektáljanak. Beszéljünk ők is arról, milyen volt az együtt töltött idő, és mi volt pozitív vagy negatív az élményekben.

Ha voltak konfliktusok az ünnepek alatt, próbáljuk meg tisztázni azokat. Ne keressünk bűnbakot. Fontos az őszinte megerősítés abban, hogy ha valaki hibázott, attól még szeretjük, maradjunk empatikusak.

Határozzunk meg közös célkitűzéseket a következő időszakra. Lehet ez egy közös hobbi, rendszeres családi esemény, vagy más olyan cél vagy célok elérése, amelyek erősítik a család összetartozását. Keressünk olyan tevékenységeket vagy érdekeket, amelyek minden családtag számára érdekesek és élvezetesek lehetnek.

A mi családunkban ez most a fiam sikeres felvételije.

Ezt tegyük a harmóniáért!

Továbbá, a harmonikus családi dinamika eléréséhez, támogassuk egymást a személyes fejlődésben is. Dolgozzunk együtt ki olyan célokat, amelyek elősegítik minden családtag egyéni növekedését.

Nem utolsó sorban pedig szervezzünk olyan családi összejöveteleket, amelyek pozitív, vidám légkört teremtenek, és lehetőséget nyújtanak számunkra az összetartásra. Ha lehetséges ez legyen valamilyen ismétlődő esemény, akár egy új közös hobbi. Elhatározhatjuk, hogy minden vasárnap elmegyünk sétálni és felfedezzük a lakóhelyünket, vagy minden szombaton együtt megyünk a piacra, minden második héten megszerelünk, kijavítunk, felújítunk valamit, esetleg péntek esténként megnézünk egy-egy filmet váltakozó műfajban és felváltva minden héten valaki más választja ki a filmet.

A kulcs a nyitott kommunikációban, az empátiában és a közös célok kijelölésében rejlik. Az ünnepek utáni időszak ideális lehetőséget nyújt arra, hogy a családtagok együttműködjenek a családi dinamika javítása érdekében.

Amennyiben pedig nem megy ez egyedül, családon belül, mert a famíliánk krízisben van, akkor ne habozzunk segítséget kérni külső forrásoktól, vonjunk be barátokat, menjünk el családállításra, családterapeutához, hogy támogassa a kommunikációnkat.

Fotó: Eleanor Gwen Stewart

Ha tetszett a cikk, akkor kérjük értékeld az írás végén a csillagokkal. És ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, akkor írj nekünk az info@szoknyaesnadrag.hu e-mail címre! Illetve további tartalmakért kövess bennünket a közösség oldalakon!