A Netflixen megint elkaphat bennünket a gépszíj egy sorozatra, de ezúttal egy olyanra, amit tényleg viszonylag hamar meg lehet nézni, már csak azért is, mert nézeti magát. Mégpedig azért, mert őszinte. Felvet, kimond és megválaszol olyan kérdéseket, amiket számtalan nő feltesz magában újra és újra az élete során többször.

Nem kertelek, ahogyan a sorozat sem, belevágok a közepébe. Ebben a mell, a női vágyak, a szexualitás körül forog a történet. Egy kétgyermekes asszony élethelyzeti válságába csöppenti a nézőt. Billie (Sarah Shahi) szoptatás közben elpilledve, álmában nem a rózsaszín babaillatú gyerekszobában jár, hanem mocskosul szexszel. Történetesen arról, hogy a mellbimbója nem a gyermeke szájában van. Ráadásul nem is a férjével van együtt ebben az álomban, hanem a volt pasijával. Ilyen babaszobás jelenetet – el kell ismernünk, nem igazán látunk.

Nem is egy egyszeri alkalomról van szó. Billie fejében egyre gyakoribbak az álmok, és az ébrenlét alatti visszagondolások a korábbi szexuális életére, a különböző partnereivel. A gyermekágy ideje alatt legalább annyit gondol a gyermekeire, mint a szexre. Ha nem többet.

A mell

Le kell szögeznünk, egy gyermekét szoptató nő, édesanya esetében nem illik arról beszélni, hogy a melle annál több, más szerepet is betölthetne, mint a gyermeke táplálása. Nem gondolhatunk másra, mint arra, hogy a prioritásokban az első most a gyermek. A mell most nem más, mint egy eszköz, ami tejet ad, hogy a gyermek fejlődjön. Nem több, nem kevesebb.

A mellről azért sem merünk beszélni másként egy gyermekét szoptató nő esetében, mert tudjuk, a nőknek lehetnek gyermekágyi panaszai a szülést követően, azaz előfordulhat az is, hogy messze nem kívánja a szexet semmilyen formában sem.

Ami bőven okozhat bonyodalmat az újdonsült anya és apa kapcsolatában. Sajnos tudjuk, bár 2021-et írunk, hogy még mindig nem minden férfi akarja elfogadni azt a tényt, hogy a szüléssel járót testi és hormonális változások valóban okozhatják a nőben a szexuális vágy lankadást, elmaradását. Pedig elsősorban a férjnek lenne jó ezt tudnia, felismernie és elfogadnia. Mert ha ez a probléma tartósan a gyermekágyi időszakot követően is fennáll, akkor a férj támogatásával könnyebben találhatnának vissza egymáshoz a felek. Ha szükséges külső szakmai segítséggel.

Arról szólni nőként, hogy mindez pont ellenkezőleg van, vagyis, hogy a nő úgy érzi, az ő melle nem csak a szoptatásra szolgál, hanem az a testének, és így a szexualitásának is a része, arról szinte egyáltalán nem hallunk. Ez a téma szinte tabu, még a nők egymás között sem szólnak erről. És a nők akár a férjüknek sem mesélnek arról, hogy észvesztően kívánják a szexet, és például a szoptatás alatt a szexről fantáziálnak.

Amiben nincsen meglepő. Hiszen a mell a gyermek érkezése előtt a párkapcsolatban a szexualitás egyik legfontosabb része volt. Pontosan tudjuk milyen vékony, érzékeny bőrrel van ellátva a női mell, ami alatt millió idegpálya szeli át egymást. A gyermek a szopás alkalmával akaratlanul is stimulálja ezeket az idegeket. Teljesen normális az is, ha a nő alig bírja kivárni a gyermekágy leteltének időszakát és szeretné megélni a szexualitást újra.

De ez tabu, akár csak az, hogy a nő a szülés alkalmával is élhet át orgazmust.


Az unalmassá váló tökéletes kertvárosi élet 

A Sex/Life  (Vágyak/Valóság ) című sorozat, a tragikomédia műfaji besorolást kapta, nem véletlenül. Billie a főszereplő tipikus kertvárosi feleség. Akinek minden adott a boldogságához. Jóképű, hűséges férj, óriási, harmonikusan berendezett ház kerttel Connecticutban, az anyaságot teljes egészében szolgáló kiegészítőkkel. Természetesen anyagi gondok nélkül még akkor is, ha a sorozat alatt többször elhangzik az is, hogy ennek a színvonalnak a megteremtéséért a férjnek sokat kell dolgoznia.

Billie-nek tényleg nincs más dolga, mint a pár hónapos kislányával lenni, szoptatni őt a ház több kényelmes pontján. A hitvesi ágyban, a kanapén a nappaliban vagy éppen a szoptatós fotelben, amihez lábtartó is tartozik. A nagyobbik fiúcska ugyan nehezen találja fel magát az óvodában, ezért Billie-nek be kell menni a beszoktatását támogatnia, de a férje részéről tényleg nem gond, ha Billie a nap végén, amikor a férje hazaér még vagy újra szoptatós hálóingben van. 

Csak akkor megy át a fején, és szabadkozik is Billie ezért, amikor a férj hazaérkezéskor a két gyerek szenvedélyes köszöntése után, őt már nem üdvözli ugyanolyan elánnal Cooper, mint a gyerekeket. Ám ez csak Billi-nek tűnik fel. A férjének nem, hogy sehol nincs a szenvedélye a felesége irányába. És ez nem, az amúgy csinos, hálóing miatt van.

Holott Cooper (Mike Vogel) egy igazi mintaférj. Már kínosan jó férj. Pont olyan, amilyenről a nők álmodnak. Helyes. Izmos. Biztonságot nyújt. Anyagilag és erkölcsileg. Cooper banki befektetéssel foglalkozik, amit jól csinál, egyre magasabb szinten. Mindene a két gyermeke, a felesége és a kertvárosi otthona, őt az teszi boldoggá, ha lenyírhatja munka után a füvet és megnézheti a meccset. Ami jobban is érdekli, mint a szex a feleségével. Teljesen normális az is, ha nem jön össze a szex, akkor előkerülhet a vibrátor.

Coopernek fel sem tűnik, hogy már jó ideje nem elégítette ki igazán a feleségét, semmilyen pozitúrában sem. Amit viszont Billie nagyon is nehezményez. Talán nem véletlenül gondol egyre többet a szexre, és arra a volt barátjára, akivel a legmagasabb szinten élte meg a szexualitást. Braddre (Adam Demos) aki, amúgy egyáltalán nem bánt jól vele és nem egyszer törte össze a szívét. Mert Bradd képtelen a kötődésre.

Mégis annyira hiányzik Billie számára a vele töltött idő, hogy naplót kezd el vezetni az álmairól és a napközben egyre több alkalommal rátörő szexuális vágyairól. Arról, amit érez vagy nem érez, amit hiányol a férjéből, és lejegyzi mindazt amire vágyik, leginkább Braddel.


Vágyak vagy a valóság?

Az elköteleződés egyik legnagyobb kérdése pont ez, mi a fontosabb a számunkra, a szabadság és mindaz ami vele jár, a szerelem, a szenvedély határtalan megélése bárkivel, vagy az, hogy lerakjuk az életünket, a voksunkat egyetlen egy személy mellett, biztonságot ígérve és nyújtva egymásnak arra, hogy egészségben-betegségben-szegénységben-gazdaságban míg a halál el nem választ együtt maradunk? Melyik életre, valóságra van szükségünk? Melyik megéléséhez van nagyobb bátorságunk?

Billie mielőtt megismerte a férjét Coopert egyik kapcsolatból lépett a másikba, olyanokba, amik többnyire a szenvedélyre épültek, és Billie teste élvezte mindezt. Mindebben partnere volt a legjobb barátnője Sasha (Margaret Odette) is, aki szintén hozzá hasonlóan a szenvedélynek élt, olyan is volt, hogy a móka, a jó szex kedvéért „önzetlenül” partnert is cseréltek. Miközben nem mellékesen mindketten pszichológiából doktorálni készültek. Billy-ben, a vágyak és valóság közötti őrlődésében végig jelen van mindaz, amit tanult a párkapcsolatról, amit vallott a monogámiáról pszichológusként.

A napló amiben mindezt részletről-részletre feleleveníti, Cooper elé kerül, és ezzel már nem csak Billiben indul el a lavina, hanem Cooperben is, akiben feleségéhez hasonlóan felmerül a kérdés, mi a fontosabb?

A Sex/Life sorozat kendőzetlenül mutatja be, hogy egy nőben minden anyai szeretete és férje iránti tiszteletével egyidőben élhet a vágy arra is, hogy az anyai, háztartásbeli, feleség szerepe mellett egy igazán szexi, kívánatos nő is lehessen. Hogy a hintőpor illatos, puha szőnyeges meghitt babaszobába elvonulva, akár a szoptatás alatt is felmerülhessen benne a vágy arra, hogy a kamaszútra mintegy hetven százalékát, vagy még többet megtapasztalhasson. Újra érezhesse azt a mindent felkavaró szenvedélyt, amit a kapcsolatok elején érezhetünk. Mert a melle nem csak a szoptatásra hivatott.

Ez a filmsorozat azért is keltheti fel a nők érdeklődését, mert megmutatja, nem csak a férfiak küszködhetnek egy szenvedély-szexmentes házasságban, hanem a nők is. A nők is vágyhatnak kifelé, másfelé. Nekik is ugyanolyan nehéz a döntés: a vágyaikat vagy a valóságos életüket, a családot válasszák? Mert a női mell szerepe nem merül ki csupán a szoptatásban.


Kép: Netflix