Mintha a fogát húzták volna. Tulajdonképpen majdnem húzták is. De a jóságos doktornő nem adta fel soha a küzdelmet, míg látott egy halvány reményt, addig küzdött a fogért.
A jelenesetben öt gyökér csatornából, már néggyel elégedett volt: mélyen kitisztította, gyógyszerezte és betömte azokat. De ez az ötödik annyira szűk járat volt, hogy ezzel bizony-isten volt dolga. Már csak a betegnek kellett bírnia a menetet, ami nem lehetett könnyű neki. Most a szokásosnál nehezebben bírta a strapát, pedig Zita a különösen együttműködő páciensei közé tartozott. Nem szokott sem iceregni, sem ficeregni, elég nagyra tartja szét a száját, tűri a fájdalmat. Az is előfordult már, hogy nem is kért fájdalomcsillapítót.
A doktornő egy kicsi pihenőt tartott, és Zita öblített, letörölte a száját, és amennyire lehetett kiigazította az állkapcsát. Próbált lazítani. A doktornő faggatni kezdte óvatosan arról, egyébként hogy megy sora, minden rendben van a lelkével. Ide s tova húsz éve hozzájárt, időnként összeugrottak egy kávéra, színházra, nagyvonalakban ismerte az életét: a házasságát, a gyerekek érkezését, a pályamódosítását. De Zitának nem volt oka a panaszra, leszámítva azt, hogy lüktettet az arca, mintha a fogát húznák.
Érezte ő is, hogy most nehezebben viseli ezt a kezelést. Régóta gond van ezzel a fogával, először csak letört belőle egy darab, és tömni kellett. Ez, csak a második tömése, viszont már a második gyökérkezelése. A fogszabályzó volt az, amivel évekig járt a rendelőbe. Egyébként épek és egészségesek a fogai.
Ennyi volt a szünet, mondja a doktornő és folytatja a kezelést: ez az ötödik járat tulajdonképpen csak valami csökevény lehet, ritkán találkozom ilyennel, olyan szűk az átmérője, mint a gyerekek tejfogának szokott lenni. Gyerekek. Zita csak nem terhes vagy? – buggyant ki belőle a kérdés.
Zita számolni kezdett. Nem volt várandós. Ebben biztos volt. De mégis gyanított valamit. Na igen, a ciklus luteális szakaszában volt. Nemrég olvasott erről, a Mélylevegő Projektben: a menstruációd közeledtével a progeszteron és az energiaszinted csökken, és megjelennek a premenstruációs szindróma tünetei. A luteális szakaszban jó, ha több időt szánsz az alvásra és a pihenésre, sok folyadékot fogyasztasz, és csak enyhébb mozgásformát végzel. A luteális szakasz különösen jó a tervezésre, a rendszerezésre és arra, hogy átgondold az elmúlt időszakot és reflektálj önmagadra. És nem utolsó sorban, ha teheted erre az időszakra inkább nyugodtabb programokat szervezz.
Ez most nem így sikerült. De nincs mit tenni, már itt ül a fogorvosi székben, a következő kezelést viszont már akkorra fixálják le a doktornővel, amikor a ciklusában a follikuláris szakaszhoz ér. Mert akkorra érdemes orvosi látogatásokat és fájdalommal járó kezeléseket ütemezni. Akkor minden nő jobban tűri az életet.
Forrás: Luteális szakasz: Mélylevegő projekt
Fotó: Canva
Grafika: Mucsi Boglárka
