A Gergely-naptár 16. századi bevezetése előtt a téli napforduló még december 13-ára esett. Ekkor volt az év leghosszabb éjszakája. A hiedelem szerint ezen a napon a szokásosnál jobban kellett tartani a boszorkányoktól, szellemektől és más gonosz lényektől – amit a fénnyel, a fokhagymával és hamuval űztek el. A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost.
Luca napja Magyarországon
Luca napjához a magyar néphiedelemben babonák és népszokások egész sora kötődik. Lucát, egyenesen mint boszorkányt tartottak számon, aki rontást hozhat a házra. December 13-án tilos volt minden asszonyi munka: a varrás, a mosás, a sepregetés, a főzés és a kenyérsütés is. Mert aki Luca tilalomszegésen kapott, az akár kővé is válhatott.
A férfiak ezen a napon kezdték el faragni a Luca székét is. Minden nap dolgoztak rajta egy keveset, de csak karácsony estére készülhettek el vele. Innen ered a mondás: „Lassan készül mint a Luca széke“. A széket kilenc féle fából – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát- szög nélkül kellett elkészíteni. A hiedelem szerint, az aki a Luca-széket elkészíti és karácsonykor az éjféli misére magával viszi, hogy ráálljon, az kiszúrhatta róla a boszorkányokat. Miután a szék készítője a boszorkákat felismerte, gyorsan haza kellett szaladnia miközben maga mögé mákot szórt, hogy a leleplezett boszorka, ha üldözné, utol ne érje. Az otthon már biztonságot nyújtott, de a lucaszéket mindenképpen el kellett égetnie.
Luca napja ünnepéhez köthető a búzaültetés is. A kis cserépbe vagy tálba szórt búzamagot karácsony napjáig öntözgették az asszonyok, abban a reményben, hogy minél magasabbra hajt ki és zöldül ki, annál bővebb lesz a termés jövőre. Mécsessel, gyertyával díszítették.
Luca napján a hajadon lányok a jövendőbeli vőlegényük nevét is szerették megjósolni. Kis cédulákra tizenkét nevet írtak fel, minden egyes nap egyet a tűzbe vetettek, s akinek a neve maradt az utolsó napom, karácsonykor, hitték az lesz a vőlegényük. Vagy dobták hátra maguk mögé, az egyben szalagban meghámozott alma héját, hogy abból a földre leesett formából kiolvassanak egy betűt, amiről úgy vélték az lesz a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűje. Más házakban a lányok ezen a napon tizenkét gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, az megjósolta ki lesz a férjük.
A Luca kalendárium is jóslásra szolgált. Luca napjától karácsonyig az időjárásából következtettek a következő év időjárására. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább.
A Halloweeni tökhöz hasonlóan, Luca napján a Dunántúlon ezen a napon tököket vájtak ki, a belsejébe gyertyát tettek, majd egymás ablakaiba helyezték, hogy ijesztgessék a háziakat.
Luca napja Itáliában
Santa Lucia Olaszországban is ismert, néhány északi tartományban – mint amilyen Bergamo, Brescia, Friuli Venezia Giulia, Lombardia,Veneto vagy Verona – a gyerekek nagy örömmel várják az érkezését. Az ünnepi készülődés részeként azok, akik jól viselkedtek, levelet és kívánságlistát írnak Santa Lucianak, aki december 12 éjjelén látogat el hozzájuk hűséges társával, a csacsival, aki kiskocsit húz maga után.
A gyerekek nem üres kézzel várják az érkezésüket: mielőtt nyugovóra térnének, egy csésze kávét vagy egy kis pohár bort, narancsot és édes kekszet tesznek az ablakpárkányra Lucianak, a szamárnak pedig (kukorica)lisztet, sárgarépát vagy szénát készítenek oda mellé. Santa Lucia gondosan ügyel arra, hogy senki ne lássa meg őket, a legenda szerint jobb, ha a gyerekek nem próbálnak meg túljárni az eszén, mert a kíváncsiskodóknak hamut vagy homokot szór a szemébe!
Luca-nap reggelén a jó gyerekek cukorkát, csokoládéból készült pénzérmét, gyümölcsöt és kisebb ajándékokat találnak az ablakban, az éjszakai vendégeknek kikészített csemegék helyén.
A Luca szeme – Édes taralli keksz Olaszországból receptje ITT található.
Svédország
A szicíliai vértanú legendáját a vikingek vitték északra, de nem csak Szent Lucia alakja miatt fontos nap ez Svédországban. Szinte folyamatos a sötétség ilyenkor ott, alig hat órát van fent a nap, de akkor is annyira alacsonyan jár, hogy szinte leér a földre, a legtöbbször szinte szürke is az ég. Az ablakokba lógó lámpák és adventi díszek szinte egész nap világítanak.
A hagyományok szerint 13-a reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a legkorábban. Aki Luciának öltözve péksüteményt visz be a hálószobába a szülőknek. A fiútestvérek csillagokat, míg a lányok égő gyertyát visznek be. A Lucia ünneplése az óvodákban és iskolákban folytatódik, ilyenkor kicsit leáll az élet az országban. A különböző településeken, iskolákban saját Luciákat választanak. Komoly verseny és szavazás előzi meg a szereplést, amit a helyi újságok követnek is. A kiválasztott Lucia a hagyományos fehér jelmezben, vörös szalaggal a derekukon, eredeti tradíció szerint égő gyertyával tűzdelt zöld ágakból font koszorúval a fején vonul végig, jelképezve ezzel a fényhozó alakját. Ma már elektromos gyertyákat használnak. Kórházakba, hospice házakba, idősek otthonába és munkahelyekre is ellátogat a körmenet.
Este a hagyományos Lucia – Luca napja ünnepség a templomban folytatódik, a menet bevonulás közben elénekli a hagyományos Luca napi dalt, ami arról szól, hogy a sötétség hamarosan oszlani kezd, és új nap virrad rájuk. A dal egyben már a téli napforduló közeledtét is jelzi. Az est fénypontjaként megkoronázzák Luciát.
A svéd néphagyományban, Luca napja, akárcsak a magyarban is veszélyesnek számított az év leghosszabb éjszakája. Ilyenkor legjobb volt otthon maradni, mert kint természetfölötti lények kísértettek. A svédek gyakran tüzet is raknak ezen az estén. Hagyományos ünnepi étel a mézeskalács, a Luca macskája vagy zsemléje névre hallgató sáfrányos – mazsolás sütemény, a glögg forró puncsital, na meg a kávé, amiből sokat isznak a svédek.
Fotó: ITT
